Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-01-30 / 4. szám
Ha bármelyik kérdésre nem a válasz keresse Doktor Webet! Van weboldala? Működik és tetszetős? Profitál belőle? Jobb webet építünk! www.esztergom.net/doktorweb tel: +36 30 5877391 email: doktorweb@esztergom.ne Közérthetően az egészségügy problémáiról és a kórházak finanszírozásáról Egyre betegebb egészségügy Gábor Éva Magyarország egyik legnagyobb és egyben legátláthatatlanabb, mégis mindenkit érintő problémája az egészségügy helyzete. A szocialista kormányzat az elmúlt két ciklusban növekvő terhek ellenére egyre kevesebb pénzt biztosít az intézményeknek, a dolgozók bére szégyenletesen alacsony, a betegek türelmetlenek, és a rossz hírek miatt bizalmatlanok az egészségüggyel szemben. Az előttünk álló szűk esztendő a gyógyításra felesküdöttek és az intézmények fenntartói számára a túlélés éve lesz. Az elmúlt évekről és a közeli jövőről Kollár Zoltánnal, az esztergomi Vaszary Kolos Kórház főigazgató főorvosával beszélgettünk. Az interjú első, az egészségügy egészét érintő részét most, az esztergomi helyzetről szóló második részt pedig jövő héten közöljük.- A közbeszédben gyakran hallunk a hazai egészségügy katasztrofális állapotáról, de laikusként nehezen látjuk át, hogy mikor, hogyan kezdődött a baj.- Ahhoz, hogy megértsük a mai problémák gyökerét, a rendszerváltásig kell visszamenni. Ettől az időtől kezdve folyamatosan csökken az egészségügyben lévő pénz reálértéke: 1990 után alig másfél évtized alatt a felére csökkent az egészségbiztosítás által az intézményekhez kerülő pénz reálértéke. Nagy visszaesés történt a dolgozók bérezésében is: míg a rendszerváltáskor az egészségügy volt a tíz legjobban fizetett nemzetgazdasági ágazat egyike, ma az utolsó előtti, csak a halászat előzi meg. Ez a tény a szakma megbecsültségét is jelzi, a kevés bér a dolgozókat pluszmunka vállalására sarkallja, emiatt ők lényegesen fáradtabbak, fásultabbak lesznek, ez így visszahat a munkavégzésre.- Milyen intézkedéseket tettek a rendszerváltás utáni kormányok az egészségügy megóvása érdekében, és miért tartunk ma mégis itt?- Történt néhány reformkísérlet ebben a bizonyos másfél évtizedben. A 90-es évek első felében az ágyszámok leépítésével próbálkoztak, majd 1997-98-ban, a Horn-kormány ideje alatt jött az első konszolidációs időszak, ekkor próbálták először megoldani az addig felhalmozódott jelentős adósságállományok kérdését is. A kormányzat konszolidációs kölcsön adásával akarta megszüntetni a gondot, amelyet vissza kellett fizetni, ezért ennek hosszú távon nem lett sikere. 20022003-ban, immár a Medgyessy-kormány alatt került sor a második konszolidációs menetre, amikor olyan feltételrendszert dolgozott ki a kormány, hogy kölcsönt ad, amit bizonyos időn belül vissza kell fizetni, ugyanakkor kikötötték, hogy egyes hitelezőket, például a gyógyszer- forgalmazókat kell teljes mértékben kifizetni, míg másokat csak részlegesen, így az adósságállomány egy része megmaradt, ezért ez a próbálkozás sem végződött sikerrel. Mindeközben az intézményeket az infláció mellett az energia-, a gyógyszer- és egyéb árak emelkedése, a tizenharmadik havi fizetés és a kötelező béremelések kifizetése is sújtotta, amely kiadásokat ritkán és közel sem teljes mértékben kompenzálta a kormányzat. 2005-2006 tájékán aztán volt egy olyan elképzelés, hogy az irányított betegellátás rendszerében a bankok is vállaljanak szerepet. Erről komoly tárgyalások folytak, de a bankok garanciát kértek arra, hogy az egészségügyi büdzsé minimum az infláció mértékével vagy annál kicsit nagyobb módon növekedjen minden évben. Ezt a kormány nem vállalta, így a bankok kihátráltak az ügyből.- A 2007-ben végrehajtott, Molnár Lajos nevéhez fűződő reform és annak következményei pedig még élénken élnek a köztudatban, hiszen a változások hatásait ma is érzékeljük. Mik voltak a leglényegesebb változások?- Központilag alakították ki az egészségügy új struktúráját, létrejöttek a súlyponti kórházak, elfelejtették a progresszív betegellátás, vagyis a betegek továbbküldési lehetőségének rendszerét beépíteni az új struktúrába, ezzel felborult a területi ellátási elv, amit azonban az elmúlt két évben visszaállítottak. Minisztériumi szinten állapították meg az aktív és krónikus ágyszámokat, a kórházak teljesítményvolu- men-korlátját (tvk.), valamint bevezették az azóta népszavazással megszüntetett vizitdíjat és a kórházi napidíjat. A Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke hétfőn kijelentette: a magyar egészségügy teljes csődben van, a szaktárca azonban többletfinanszírozásnak tünteti fel az elvonásokat. A kereszténydemokrata Csiba Gábor, aki a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház főigazgatója egyidejűleg arra szólította fel az intézményeket, hogy az idén bojkottálják„Az év kórháza" című pályázatot, tiltakozásul a Székely Tamás miniszter és a szocialista holdudvar hazugságai ellen. Az Egészségügyi Minisztérium választási fogásnak nevezte az orvos politikai megnyilvánulásait. hidlap.net hídlap 19