Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)

2010-01-30 / 4. szám

Ha bármelyik kérdésre nem a válasz keresse Doktor Webet! Van weboldala? Működik és tetszetős? Profitál belőle? Jobb webet építünk! www.esztergom.net/doktorweb tel: +36 30 5877391 email: doktorweb@esztergom.ne Közérthetően az egészségügy problémáiról és a kórházak finanszírozásáról Egyre betegebb egészségügy Gábor Éva Magyarország egyik legnagyobb és egyben legátláthatatlanabb, mégis minden­kit érintő problémája az egészségügy helyzete. A szocialista kormányzat az elmúlt két ciklusban növekvő terhek ellenére egyre kevesebb pénzt biztosít az intézmé­nyeknek, a dolgozók bére szégyenletesen alacsony, a betegek türelmetlenek, és a rossz hírek miatt bizalmatlanok az egészségüggyel szemben. Az előttünk álló szűk esztendő a gyógyításra felesküdöttek és az intézmények fenntartói számára a túlélés éve lesz. Az elmúlt évekről és a közeli jövőről Kollár Zoltánnal, az esztergo­mi Vaszary Kolos Kórház főigazgató főorvosával beszélgettünk. Az interjú első, az egészségügy egészét érintő részét most, az esztergomi helyzetről szóló második részt pedig jövő héten közöljük.- A közbeszédben gyakran hallunk a hazai egészségügy katasztrofális állapotáról, de laikusként nehezen látjuk át, hogy mikor, hogyan kezdődött a baj.- Ahhoz, hogy megértsük a mai prob­lémák gyökerét, a rendszerváltásig kell visszamenni. Ettől az időtől kezdve fo­lyamatosan csökken az egészségügy­ben lévő pénz reálértéke: 1990 után alig másfél évtized alatt a felére csökkent az egészségbiztosítás által az intézmények­hez kerülő pénz reálértéke. Nagy vissza­esés történt a dolgozók bérezésében is: míg a rendszerváltáskor az egészségügy volt a tíz legjobban fizetett nemzetgaz­dasági ágazat egyike, ma az utolsó előt­ti, csak a halászat előzi meg. Ez a tény a szakma megbecsültségét is jelzi, a kevés bér a dolgozókat pluszmunka vállalására sarkallja, emiatt ők lényegesen fáradtab­bak, fásultabbak lesznek, ez így visszahat a munkavégzésre.- Milyen intézkedéseket tettek a rend­szerváltás utáni kormányok az egészség­ügy megóvása érdekében, és miért tartunk ma mégis itt?- Történt néhány reformkísérlet ebben a bizonyos másfél évtizedben. A 90-es évek első felében az ágyszámok leépíté­sével próbálkoztak, majd 1997-98-ban, a Horn-kormány ideje alatt jött az első kon­szolidációs időszak, ekkor próbálták elő­ször megoldani az addig felhalmozódott jelentős adósságállományok kérdését is. A kormányzat konszolidációs kölcsön adásával akarta megszüntetni a gondot, amelyet vissza kellett fizetni, ezért en­nek hosszú távon nem lett sikere. 2002­2003-ban, immár a Medgyessy-kormány alatt került sor a második konszolidáci­ós menetre, amikor olyan feltételrend­szert dolgozott ki a kormány, hogy köl­csönt ad, amit bizonyos időn belül vissza kell fizetni, ugyanakkor kikötötték, hogy egyes hitelezőket, például a gyógyszer- forgalmazókat kell teljes mértékben kifi­zetni, míg másokat csak részlegesen, így az adósságállomány egy része megma­radt, ezért ez a próbálkozás sem végző­dött sikerrel. Mindeközben az intézmé­nyeket az infláció mellett az energia-, a gyógyszer- és egyéb árak emelkedése, a tizenharmadik havi fizetés és a köte­lező béremelések kifizetése is sújtotta, amely kiadásokat ritkán és közel sem tel­jes mértékben kompenzálta a kormány­zat. 2005-2006 tájékán aztán volt egy olyan elképzelés, hogy az irányított be­tegellátás rendszerében a bankok is vál­laljanak szerepet. Erről komoly tárgyalá­sok folytak, de a bankok garanciát kértek arra, hogy az egészségügyi büdzsé mini­mum az infláció mértékével vagy annál kicsit nagyobb módon növekedjen min­den évben. Ezt a kormány nem vállalta, így a bankok kihátráltak az ügyből.- A 2007-ben végrehajtott, Molnár La­jos nevéhez fűződő reform és annak követ­kezményei pedig még élénken élnek a köz­tudatban, hiszen a változások hatásait ma is érzékeljük. Mik voltak a leglényegesebb változások?- Központilag alakították ki az egész­ségügy új struktúráját, létrejöttek a súly­ponti kórházak, elfelejtették a progresszív betegellátás, vagyis a betegek továbbkül­dési lehetőségének rendszerét beépíteni az új struktúrába, ezzel felborult a területi ellátási elv, amit azonban az elmúlt két év­ben visszaállítottak. Minisztériumi szinten állapították meg az aktív és krónikus ágy­számokat, a kórházak teljesítményvolu- men-korlátját (tvk.), valamint bevezették az azóta népszavazással megszüntetett vizitdíjat és a kórházi napidíjat. A Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke hétfőn kijelentet­te: a magyar egészségügy teljes csődben van, a szaktárca azonban többletfinan­szírozásnak tünteti fel az elvonásokat. A kereszténydemokrata Csiba Gábor, aki a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház főigazgatója egyidejűleg arra szólította fel az intézményeket, hogy az idén bojkottálják„Az év kórháza" című pályázatot, tiltakozásul a Székely Tamás miniszter és a szocialista holdudvar hazugságai ellen. Az Egészségügyi Minisztérium választási fogásnak nevezte az orvos politikai megnyilvánulásait. hidlap.net hídlap 19

Next

/
Thumbnails
Contents