Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)

2010-01-30 / 4. szám

címlapon nem nehezítik munkapiaci folyamatainkat, ugyanakkor érezhető, hogy a kisebb vállalkozások egyre nehezebb helyzetben vannak, gyakorlatilag az életben maradásukért küzdenek. A folyamat a gazdasági elemzők szakmai előrejelzései alapján is az év közepéig tarthat, ekkor állhat meg és kezdhet stagnálni a nyilvántartott ál­láskeresők száma. Mindezt a feldolgozóipari gazdálkodók munka­erő-szükséglete, az építőipar, a kereskedelem és a szolgáltatások területén megnyilvánuló álláslehetőségek befolyásolhatják. Vár­hatóan a munkaadók jelentős hányada, szigorúbb létszámgaz­dálkodásra, bérjellegű kiadásainak csökkentésére rendezkedik be, tehát jelentősebb megrendelés, a piaci kereslet növekedésé­nek hiányában igen lassan bővülhet a foglalkoztatás színvonala. A rövid, határozott időtartamú megrendelések kielégítésére ru­galmas megoldásokat, például kölcsönzött munkaerőt vehetnek igénybe a cégek a saját állomány bővítése helyett. Jó hír, hogy a Sanyo nemrég jelentette be: napelem-gyártó részlegének bővíté­se miatt júliustól ütemezetten mintegy 400 fő felvételét tervezi". A reális esélyeket latolgatva Romanek Etelka elmondta, hogy most egyértelműen nehezebb az álláskeresés, mint néhány év­vel ezelőtt. Legnehezebb helyzetben a szakképzetlen álláskere­sők vannak, mind a pályakezdők, mind a 45-50 év felettiek. Bár ezt nyíltan soha nem mondja a munkáltató, a szakember tapasz­talata szerint tovább nehezíti a helyzetet, ha kiskorú gyermek van a családban, ha egyedülálló, gyermeket nevelő szülőről van szó, vagy egészségügyi problémák nehezítik a munkavállalást. Az ötven év feletti álláskeresők elhelyezkedését a technológia fejlődése, egészségügyi problémák, a rugalmatlanság hiánya, vagy kötöttségek nehezíthetik, ugyanakkor a megfelelő szak­mai végzettség és a tapasztalat előnyt is jelenthet a munkapia­con. Diplomával sem biztos az elhelyezkedés, hiszen a közszfé­ra - közigazgatás, egészségügy, oktatás - területén a legutóbbi években is csökkent a foglalkoztatás és a közeli jövőben további leépítés várható. A versenyszférában a kvalifikált, képzett, nyelv- ismerettel rendelkező munkavállalók is arra számíthatnak, hogy az eddigieknél több munkát kell végezniük hasonló bérszínvo­nalon a vállalatok takarékossága okán. A humánerőforrás-gazdálkodással foglalkozó szakemberek és a munkaügyi kirendeltségek tanácsadói is az átképzést te­kintik és ajánlják az álláskeresés megkönnyítése érdekében. Mint megtudtuk, az elmúlt években a kvalifikált, informatikai ismeretekkel rendelkező elektronikai műszerészek, az NC-CNC- gépkezelők, a minősítéssel rendelkező hegesztők, a C- és E-ka- tegóriás jogosítvánnyal, belföldi és nemzetközi árufuvarozói papírokkal, veszélyes vagy ömlesztett áru fuvarozására jogosí­tó papírokkal rendelkezők, a vegyész- és villamos mérnökök, a számítógép-kezelői ismeretekkel, valamint a könnyű- és nehéz- gépkezelői jogosítvánnyal egyaránt rendelkező raktárkezelők, az egy, vagy esetenként több nyelvet beszélő közép- vagy felső­fokú végzettséggel rendelkező HR-munkatársak, a műszaki-lo­gisztikai ügyintézők könnyebben juthattak álláshoz. Esélyeiket növelte a rugalmasság, esetleg a lakóhelytől távoli munkavég­zésre való hajlandóság. Az álláskeresési juttatások szabályai Magyarországon a demokráciával egyidős a munkanélküliség intézménye, amikor a „bel­ső munkanélküliség" és az üldözött közveszélyes munkakerülők helyett beindult a mun­kanélküliek állami szociális ellátása. A kezdetben munkanélküli segélynek nevezett jutta­tást 1991 -ben felváltotta a munkanélküli járadék, majd 2005 óta álláskeresési ellátásnak (járadék és segély) nevezzük azt a pénzösszeget, amit a fizetés helyett kapnak azok, akik elveszítették állásukat. A juttatás természetesen feltételekhez - előző munkaviszony, ak­tív álláskeresés - kötött. J * Munkavállalóból álláskereső

Next

/
Thumbnails
Contents