Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)

2010-01-09 / 1. szám

esztergom fontos ellenállni a korrupciónak és meg­védeni mindazt, amiben hiszünk. Becket Szent Tamást többek között ezért övezi nagy tisztelet évszázadok óta. Erkölcsi kihívásokkal napjainkban is nemegyszer szembetalálkozunk és nagy bátorság kell ahhoz, hogy az ember ellenálljon a kísér­téseknek és ebben állhat előttünk példa­ként Becket Szent Tamás története” - mondta Greg Dorey. Szabad Európa Szabad Európa című előadását Deutsch Tamás EP-képviselő egy érdekes álom­képpel kezdte. „Vajon milyen lett volna, ha már a 12. században is létezett vol­na internet és a hírek között arról ol­vashattak volna a vértanú áldozat hoz­zátartozói, hogy a rendszerváltás után húsz évvel kitüntetésre terjesztenek fel egy adott ország nagyszerű forradal­mának leverése után embereket halálba küldő vérbírót, név szerint Mátyás Mik­lós nyugalmazott hadbírót. Vajon mi­lyen helyzetben lenne a 12. századi Ma­gyarország, ha fegyverrel kéne védeni az országot, és egy ilyen, állítólag tévesen közreadott hírt a kormányzati hírportá­lon három hónapig nem vesznek észre?” - mondta a képviselő. Deutsch Tamás előadásában kifejtet­te: amikor életünk nagy döntése előtt állunk mi európaiak, gondolatainkban nagyon közel állunk egymáshoz. A kom­munizmus nagyon sok hibát követett el Európában és a világ más országaiban, a történelmi múlt megsemmisítésével és az emberek tömeges meggyilkolásá­val. A kommunizmus öröksége a hiány, amely emberek életének képletesen és szó szerinti értelemben vett elrablását, tönkretételét, szabadságtól való meg­fosztását jelenti. Európaiak millióinak volt ez a sorsa a huszadik század első fe­lében. „Tavaly, a berlini fal ledöntésének évfordulóján emlékeztek arra a csodára, amely húsz éve történt Európa középső és keleti felén, ahol az emberek ki tudták vívni a szabadságukat. Mivel a huszadik század első felében először volt kommu­nizmus Európában, a húsz esztendővel ezelőtt a berlini fal ledöntésével történt csoda után először van most Európában posztkommunizmus. Mivel nem szerez­hetünk tapasztalatokat korábbi poszt­kommunizmusról, ezért a probléma megoldásával nekünk magunknak kell a szabadság kivívása után a posztkommu­nizmus nehézségeivel szembenézni”- idézte előadásában a képviselő Vaclav Havel, korábbi cseh államfő Európai Par­lamentben elhangzott gondolatait. „A posztkommunizmus Európa közös problémája. Nem az újonnan csatlako­zott közép-európai országokkal kapott helyet az unióban a posztkommuniz­mus. Már 2004 előtt a posztkommu­nizmus éveit élte Európa. Ahogy Tőkés László annak idején ledöntötte a hall­gatás falát, most nekünk is közösen kell arról gondolkodnunk, hogyan tudunk Európa posztkommunista szakaszának véget vetni. Ehhez szembe kell néznünk azzal, hogy a posztkommunizmusban tovább él a kettős mérce, komoly vita folyik arról, hogy lehet-e a nácizmus és a kommunizmus bűneit egy lapon em­legetni és nem arról van-e szó, hogy a nácizmus, a holokauszt bűneit akar­ja negativizálni. A posztkommunizmus jellemzője az is, hogy a nyugat-euró­pai baloldal éveken át próbálta igazolni az igazolhatatlant és ez a lelkiismeret- furdalás az Európai Parlament balolda­li képviselőinek a megnyilatkozásaira is jellemző. Václav Havel azt mondta, úgy gondol Európára hazájaként, hogy Euró­pa az összes haza hazája és mindannyi­an először a saját hazánknak vagyunk polgárai és ezen keresztül vagyunk Eu­rópa polgárai. Minden nap tennünk kell a kivívott szabadság megőrzéséért, hogy a posztkommunizmus korszaka lezárul­jon és igazán szabad Európában éljünk”. - zárta szavait a politikus. Az első város Az előadások után Esztergom város ne­vében hangzottak el üdvözlő szavak, Meggyes Tamás polgármester (Fidesz) köszöntőjét Knapp János Pál alpolgár­mester tolmácsolta. Beszédében hang­súlyozta, hogy az esztergomiak büszkék lehetnek arra, hogy Európában nem egy esetben első helyen áll városuk. Szent István király Esztergomban alapította országunkat és párválasztásával is azt üzente az akkori Európának, hogy ez az ország méltó része a közösségnek. „A történelem során Európa védőbás­tyái voltunk a tatár és török támadások­kal szemben. Büszkék lehetünk arra is, hogy 2000-ben az országban elsőként Esztergomban alakult eurorégiós szö­vetség Párkánnyal együttműködve. Az Ister-Granum Eurorégió 2008-ban Eu­rópában elsőként kapta meg az EGTC cí­met, pedig ezért sok országban működő eurorégió is évek óta dolgozott. Büsz­kék lehetünk arra is, hogy Meggyes Ta­más polgármester és Pálfi István képvi­selő Héthatár Szövetség címen elsőként szervezett határokon átnyúló szövetsé­get. Büszkék lehetünk arra is, hogy az Ister-Granum Eurorégió kétszázezres közösségének fele nem magyar nyelvű, mégis egységet tud alkotni. Büszkék le­hetünk arra is, hogy tudatosan alakí­totta Esztergom testvérvárosi kapcso­latait, például Szent Adalbert és az egy­A Becket Szent Tamás ünnepség ta­valy is prominens előadók főszerep­lésével zajlott, többek között akkor előadást tartott Orbán Viktor a Fi­desz - Magyar Polgári Szövetség elnöke és René Roudaut, Franciaor­szág magyarországi nagykövete. A vendégeket Meggyes Tamás polgár- mester fogadta, aki maga is beszé­det mondott az ünnepségen. házi kapcsolat is összeköti Esztergomot a lengyel Gnieznóval, Becket Szent Ta­más Canterbury-vel vagy Mindszenty József Mátriazellel, a Duna pedig Ehingent, Maintalt, Bamberget, Pár­kányt és Esztergomot köti össze. Büsz­kék lehetünk arra, hogy ennek a nagy európai hazának méltó polgárai lehe­tünk - zárta szavaival az emlékülést az alpolgármester. hidlap.net hídlap 15

Next

/
Thumbnails
Contents