Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-06-26 / 25. szám
közügy Hatvan százalékkal kevesebb a termény megyénkben mm Bozori Ivett Egyre dráguló zöldségek, gyümölcsök, áruhiányban szenvedő kereskedők és elégedetlen vásárlók jellemzik az utóbbi hetekben, napokban a magyar piacokat s a kereskedelmet, és szinte biztos, hogy a neheze még hátravan. Mindennek oka az elmúlt időszak katasztrofális időjárása, az országra és a térségre zúduló nagy mennyiségű eső, az árvizek és a belvizek, amelyek tönkretették a termőföldeket, gyümölcsösöket, ellehetetlenítve ezzel a magyar termelőket, a gazdákat és a kereskedőket egyaránt. Pusztított a víz Az elmúlt időszak esőzései, áradásai hatalmas károkat okoztak a mezőgazdaságban is, a megyét és a térséget elárasztó óriási vízmennyiség miatt a tavaszi vetések művelése, kezelése, vegyszerezése, a vetések beérése mind elmarad, ami óriási terménykiesést eredményez. A legnagyobb károkat az alacsonyabban fekvő területek szenvedik el, hiszen itt olyan hatalmas mértékű a belvíz, illetve az árvíz, hogy ezeken a földeken százszázalékos pusztulással kell számolni, tudtuk meg Balogh Zoltántól, a Magyar Gazdák Országos Szövetségének Komárom-Esztergom megyei elnökétől. A megye mezőgazdasági területeinek körülbelül hatvan százaléka annyira átvizesedett, hogy ezek a földek gyakorlatilag megművelhetetlenek, a szántókra, gyümölcsösökre nem lehet rámenni munkagépekkel, nem lehet elvégezni azokat a munkálatokat, amelyek ebben az időszakban esedékesek lennének. A gyümölcsösök esetében további problémát jelent a belvizek, talajvizek mellett az esőzés, ami miatt a korai termések nagy része annyira átvizesedett, hogy szinte beérés nélkül elrohadt a fákon, így a korai érésű gyümölcsök - például a cseresznye - kilencven százalékban tönkrement. A megmaradt terméssel sem lehetnek elégedettek a gazdák, hiszen a folyamatos csapadék miatt a szépen megérett, egészséges gyümölcsök szétrepednek a magas nedvességtartalom miatt, ami ilyen formában szintén nem kerülhet kereskedelmi forgalomba. Kevés a búza, drágul a kenyér Hasonló hatással volt az árvíz, illetve van jelenleg is a bel- és talajvíz a gabonaföldekre, melyeken a termények közül leginkább a kalászosok semmisültek meg. Ez azt jelenti, hogy a hagyomány szerinti Péter-Pálkor kezdődő aratás helyett a gazdákra a kárfelmérés és a romok eltakarítása vár. „Óriási károk érték a gazdákat az elmúlt időszakban, hiszen ahhoz képest, hogy áprilisban még olyan jó közepes termésátlagban reménykedtünk, most közel hatvan-hetven százalékos veszteséggel kell számolnunk a gabonapiacon országos szinten" - tette hozzá Balogh Zoltán. A gabonaföldek kárai pedig nemcsak a termelőknek okozott hatalmas anyagi veszteségeket, mivel a kereskedelem egyéb szegmenseit is rendOrszágos adat Belvízzel borított terület (ha) Átnedvesedett terület vetett (hasznosított) (ha) Átnedvesedett terület vetetlen (ha) Árvízzel borított terület (ha) Összes vízborítás (ha) Vízborítás miatt kipusztult terület* (ha) Összes szántó: 761 27 278 320 135 896 430 ebből: őszi búza 225 8 706 0 50 275 123 ebbőhegyéb őszi kalászos 82 890 0 0 82 17 ebből: őszi káposztarepce 40 1442 0 0 40 31 ebbőknapraforgó 122 3 300 60 25 147 104 ebből: kukorica 143 12065 205 35 178 110 ebből: egyéb tavaszi vetés 94 800 55 25 119 45 ebből: vetetlen 55 IBI 0 0 55 0 Szőlő 3 1739 0 0 3 0 Gyümölcs 3 69 0 0 0 0 Rét/Legelő 97 841 0 140 22 8 Mindösszesen 869 29927 320 275 921 438 Kimutatás a vízzel borított, átnedvesedett, illetve a kipusztult területek nagyságáról * a tartós vízborítás miatt kipusztult terület becsült nagysága (beleértve a január második dekádjában bekövetkezett belvízelöntések miatti károkat is) 20 hídlap hidlap.net
