Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)

2010-01-23 / 3. szám

közügy Itt a lét a tét A kis magyar politikai vaióságshow újabb bizarr fejezetéhez érkezett. A túlélés érdekében Demokratikus Centrum néven egyesülni látszik az SZDSZ és az MDF. Szegény Antall József fo­rog a sírjában. A jobboldalon s középen hivatalosan is a Fidesz maradt az egyetlen mérsékelt, kormányzóképes politikai erő. Kifejtés, átváltozás, teljes átalakulás Az MDF megmutatta igazi arcát. Kiderült, amit régóta tagadtak: tudniillik, hogy sem­mi közük a jobboldalhoz és a konzerva­tív értékekhez. Persze mindezt jó lett vol­na hamarabb közölni azokkal a választók­kal, akik az MDF-et az Országgyűlésbe és az Európai Parlamentbe juttatták. A nagy hagyományokkal rendelkező, rendszervál­tó MDF-nek vége. Romjain egy megélhetési szolgapárt vergődik a kiábrándult SZDSZ- es és MSZP-s választók kegyeiért. Fidesz-fóbiával küzdő Debreczeni József, Gyurcsány Ferenc bértoilnoka Orbán Vik­torról szóló kampánykönyvét, minő vélet­len, már Dávid Ibolya és Kuncze Gábor tár­saságában mutatta be, hiteles csapat... Végül az MDF a teljes átalakulás záró ak­kordjaként hírül adta: Demokratikus Cent­rum néven az SZDSZ és az MDF kéz a kéz­ben indul az idei választásokon. A névvá­lasztás beszédes. Egyrészt a szélsőségesen liberális, antifasiszták gyűjtőhelyéül szolgá­ló Demokratikus Chartára, másrészt a bal­oldal által pénzelt, a jobboldali szavazatok elszívására létrehozott, a 2006-os válasz­tások után gyorsan eltűnő Centrum pártra hajaz. Az már csak hab a tortán, hogy az identitáscserével járó menetrendről az MDF „stílusosan" az Alterego nevű budapesti meleg bárban egyeztetett. A SZDSZ-MDF-paktum révén az SZDSZ át­mentheti lekötetlen kapcsolatait és milli- árdjait a következő ciklusra. Pénzértcserébe az MDF listavezető helyeket ad a kormány­zati múlt felelősségétől félő SZDSZ-nek. A hírek szerint Borúzs András, budapesti SZDSZ-elnöknek, Ikvai-Szabó Imre, (BKV-s) főpolgármester-helyettesnek és Retkes At­tila SZDSZ-elnöknek is befutó hely jutna a Demokratikus Centrum választási listáján. A két párt közötti koordinálásért - gon­dolom nem véletlenül - Mesterházy Ernő, az SZDSZ milliárdos szürke eminenciá­sa, Demszky Gábor jobb keze, Mécs Imre MSZP-s politikus veje a felelős. Gyurcsány trójai falova Mécs Imre közvetett érintettségén kívül az MSZP több csatornán is részt vállal az MDF Az MDF ellenzékisége hosszú évek óta színjáték. A sorsfordító kérdésben, amikor a parlamentben a szocialisták hatalmon maradása volt a tét, az MDF mindig a bal­oldal megmentésére sietett. A meghason- lás következményeként egyre több poli­tikus hagyta el önként vagy belső leszá­molások miatt az MDF-et. A leplezetlen, a korábbi párt elárulójává válás pillanata az volt, amikor Bokros Lajos EP-lista élére helyezését a párt vezetésének nyomásá­ra véglegesítették. Bár a párt alapszabá­lya megtiltotta, hogy az MSZMP-ben vagy a KISZ-ben fontos pozíciót betöltő politi­kus a párt irányításában kapjon helyet, a kritériumnak megfelelni nem tudó, nép­nyúzó szocialista pénzügyminisztert Dá­vid Ibolya mégis felkarolta. Bokros MDF- es színekben való megjelenése lavinát in­dított el. Az Antall-i örökség védelmezője, Boross Péter, volt miniszterelnök az MDF- et vállalhatatlannak nevezte, és távozott a pártból Pettkó András, Katona Kálmán és Hock Zoltán is. Az MDF baloldali átvedlése elé innentől kezdve senki nem gördített akadályt. Az MDF liberális elhajlásának (görbül, haj­lik latinuhcurvus, egyes szláv nyelvekben curba, láttam egy hajót egyszer, úgy hív­ták CurbaMala=kiskurva) következő állo­mása Szécsi Gábor, Kecskemét volt SZDSZ- es polgármesterének MDF-be ültetése lett. Aztán újabb hidegzuhany, a kezelhetetlen 22 hídlap hidlap.net

Next

/
Thumbnails
Contents