Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-06-19 / 24. szám
zöldügy Élet a barlangban A becslések szerint mintegy húsz kis patkósorrú denevér él az üregekben, de az ritka hosszúfülű denevérrel is találkoztak mára kutatók, sőt 2004-ben a kereknyergű patkósdenevér is megjelent. Szívesen húzódik a barlangba az erdei pele is, aki előszeretettel cseni el a barlangászok ételeit is. A barlang felső szakaszában számos rovar, egyebek között szúnyogok, legyek és pókok telelnek át. jelentős oldómunkát végeztek és szabályos gömb alakú fülkéket alakítottak ki, valamint különleges képződményekkel díszítették az üreget. A feltáráskor a kutatók lélegzetét is elállító szépségű, a talajtól a mennyezetig mindent beborító kakit, aragonit- és gipszkristályok, vastag bevonatok és oszlopok azonban majdnem teljes egészében megsemmisültek a barbár kezek nyomán. A mai látogatókat a felsőbb szakaszokon a kaland, a legalsó, Benedek Endre bányafőmérnök-barlangászról, a gondozó egyesü let névadójáról elnevezett hatalmas teremben pedig a megmaradt látványos borsókő kiválások, tűs aragonitkristályok, vastag gipszbevonatok és oszlopok lenyűgöző látványa, valamint egy kristálytiszta vizű forrás várja a látogatókat. A mélyebb részeken a levegő hőmérséklete állandóan 13,1 Celsius fok, a relatív pára- tartalom 95-98 százalékos. A barlang Komárom-Esztergom megye egyetlen látogatható barlangja, kezelője a Duna-lpoly Nemzeti Park, gondozója, idegenforgalmi célú üzemeltetője és a kutatási munkák felelőse pedig a BEBTE. Ha valaki a cikk alapján kedvet kapott a természeti látnivaló megtekintésére, a 20/975-0331, és a 20/955-8211 telefonszámon jelentkezhet be. A látogatók a 117-es számú főút mentén, a szeméttelepnél, illetve az azzal szemközt kialakított parkolóban állíthatják le autóikat, onnan 15-20 perces séta vezet a bejárathoz. Túra a Sátorkőpusztai-barlangban A felfedezés története A második világháború idején a német hadsereg ellenőrzése alatt álló harckocsik gyakorlótereként és lőtérként működő területen 1944-ben kőbányászok bukkantak rá egy robbantás során keletkezett repedésre a sziklafalban, de ennek akkor nem tulajdonítottak jelentőséget. A felfedezésre két évvel később, 1946 júniusában került sor, amikor a dorogi szakszervezeti ifjúság körének tagjai, Krampe Géza, Legény Károly, Várhidi Rezső, Várhidi Károly és Virágh I mre bementek az üregbe, majd a mélyebbre vezető bonyolult barlangrendszer veszélyeit felmérve értesítették a kutatókat. Az első szakember a barlangban 1946 augusztusában Jakucs László egyetemi hallgató volt, az ő hívására érkezett Venkovits István hidrogeológus. Kettőjük leírásának és közléseinek köszönhetően vált a barlang szakmai körökben ismertté és a hévizes üregképződés prototípusává. Szeptember 28-án újabb expedíció érkezett a barlanghoz, melynek tagjai felfedeztek egy újabb, mint később kiderült 11 méteres kürtőt. Mivel hágcsójuk nem volt, csak kötelük, a 18 esztendős filigrán alkatú Nicki Matil- dot engedték le a legalsó terembe, így ő láthatta elsőként annak csodálatos képződményeit. A barlangászok aragonitot, gipszet, lublinitet gyűjtöttek, amit bemutattak a földtani intézet igazgatójának, ez alapján pedig megindulhatott a barlangnak és közEsztergómtól nem messze a Na§y-Strázsa-hegy oldalában bújik meg a Duna-lpoly Nemzeti Park kezelésében áll Ólé s á Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület (BEBTE) áítai üzemeltetett és gondozott áátorkopusztaijbarlang, am?lytközelsége ellenére viszonyéig ismemtle'nwrmészeti látnivaló a*4erségben élők számára. Az 1946-ban feltárt több mint'negyven méter mély 'üg$oléges irányú^többágú barlangot 1993 óta látogathat aftÜí turisták elÖzétefUejelentkezés után. Érdemes megtelni, mert jó kalanS’és nagy lihiény! MÜk: í. Barlang Esztergomban? A Sátorkőpusztai-barlang a Pilis hegységben, a Dorog és Esztergom között fekvő Nagy-Strázsa-hegy gyomrában bújik meg 253 méteres tengerszint feletti magasságban. Hossza 286 méter, legnagyobb vertikális kiterjedése 45 méter, a turisták által bejárható 150 méteres szakaszon vaslétrák és kapaszkodókötelek segítik a lefelé haladást, ezért 10 év alatti gyerekek nem látogathatják. A barlang a termálkarsztosodás, vagyis a meleg hévizek tevékenysége útján született a földtörténeti harmadkorban. A Pilis-hegység mai arculatát is létrehozó töréses hegyszerkezet tette lehetővé a hévizek feláramlását és a barlang létrejöttét a Dachsteini triászidőszaki, mintegy 225 millió éves üledékes mészkőben. A feláramló melegvizes, többnyire kénsavas oldatok Szurkoljon kedvenc csapatának, a FOCl-VB ALATT/DScM A MOLNÁR/SÖíMŐBEN árnyékolt kerthelyiség l ML időjárástól függetlenül a vb összese mérkőzését és a nyár valamennyi Vf?H. sporteseményét megtekintheti óriás-kivetítőn, ^ szolid árak, kedves kiszolgálás. 40 hídlap
