Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-06-19 / 24. szám
kultúra Díjjal megkoronázott tanári pályafutások (I. rész) Pöltl Zoltán Legutóbbi lapszámunkban arról tájékoztattuk örömmel olvasóinkat, hogy Esztergomban négy kiváló tanáregyéniséget ismert el a város a pedagógusnap alkalmából. Ahogy az már lenni szokott, az ilyen díjátadókor, egyfajta számvetést készít az adományozó és az adományozott is. Erre építve kérdeztük első körben a Mindszenty iskola nyugalmazott igazgatóhelyettesét és a Dobó gimnázium testnevelő tanárát. Adorján Istvánná: ez a díj koronázta meg pályafutásomat Adorján Istvánná, a Mindszenty József Katolikus Általános Iskola nyugalmazott pedagógusa és igazgatóhelyettese idén kapta meg az „Esztergomi nevelésért” Majer Istvánról elnevezett kitüntetést. Személyében nemcsak a tanárt és az iskolavezetés oszlopos tagját, de az egyházi iskola alapításától nyugdíjáig ott dolgozó pedagógusát is tiszteljük.- Jól látom, hogy bármennyire is kiemelkedő az önnek most adományozott Majer István-díj, ezzel mégsem fejeződik be a | pályafutása? i - Valóban így van, hiszen a volt iskolámban még mindig sokszor visszahívnak versenyeken való zsűrizésre vagy tantestületi összejövetelre, illetve természetesen a gyerekekkel is tartom a kapcsolatot. Mindehhez komoly alap a Szent Anna plébániával való közösség, mely köztudottan egységet jelent több tekintetben az iskolával. De ha az esztergomi iskolákban eltöltött időt vesz- szük - négy év bábolnai pedagógiai munkámat nem számítva - akkor is egy nagy időről beszélünk, ez pedig mindenképp arra kötelez,'hogy továbbra is hű legyek a városhoz, az iskolámhoz.- Mi módon kötődik a Mindszenty Józsefről elnevezett egyházi iskolához?- Nekem mindig is az volt a vágyam, hogy egy egyházi iskolában taníthassak. Amikor még a rendszerváltás előtt erre nem volt lehetőség, akkor néhány kollégámmal a plébánián tanítottunk. Amikor a Mindszenty iskolába kerültem, akkor már csak pár év volt a nyugdíjamig, mégis itt akartam dolgozni, mert ez volt a fontos számomra. Itt folytathattam és itt fejezhettem be a tanítói éveimet.- Mire emlékszik szívesen az egyházi iskola indulásával kapcsolatban?- Amikor kislány koromban átkerültem ide Esztergomba, akkor a mai iskola melletti Szent Anna plébánia melletti épület még zárda volt. Ide jártam a nővérekhez. Később nagy öröm volt számomra, amikor már fiatal tanítóként először a Kossuth Lajos Általános Iskolában abban a teremben taníthattam, ahol azelőtt a nővérek kápolnája volt, ahol imádkoztak. Amikor létrejött a Mindszenty iskola és megkezdődött a munka, mindenkinek nagyon helyt kellett állni, mert főként a periférián élő családok gyerekeit tanítottuk, nemigen volt szemléltető eszközünk és azt se feledjük, hogy nagyon támadtak bennünket. Az első komoly visszaigazolás az volt, amikor először találkoztunk a szülőkkel néhány hónap után és nagy szeretettel és tisztelettel voltak irántunk, tanítók iránt. László atya vezetésével indultunk és mind a pedagógiai, mind pedig a gazdasági terület jól vizsgázott. Nekem végig volt osztályom, illetve a nyugdíjazásomig megbízott igazgató-, illetve igazgatóhelyettes voltam.- Milyen gondolatokkal vette át a Majer István-díjat?- Számomra mindvégig meglepetés volt, egészen addig, amíg nem vettem át, nem is akartam elhinni. Eddigi munkám során többször is kaptam elismerést, de úgy hiszem, hogy ez a díj koronázta meg pályafutásomat. Szekeres János: több mozgásra van szükségük a fiataloknak Szekeres János a Dobó Katalin Gimnázium testnevelő tanáráról sok minden jót lehet mondani, de talán a legjobban úgy jellemezhetjük, hogy egy rendkívül energikus ember, akit diákjai nem csak 30 hídlap hidlap.net
