Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-06-12 / 23. szám
tárlatjárat kultúra Misztikus és profán kompozíciók A z esztergomi vár lovagtermében látható új kiállításon bemutatkozó Albert István 1949-ben született Ipolyszalkán. Alkotói pályafutása során főként a festészetnek élt és él, de a szobrászat is foglalkoztatta. A patetikus hangvételű, helyenként a naiv festészet és a klasszikus iskola hagyományait visszatükröző képein többnyire tájak jelennek meg. Egy alkalommal így tudósítottak róla: „Képei közül sok látható múzeumokban és galériákban, külföldi és hazai magángyűjteményekben. Jelenleg Brünnben és Szálkán él. Szülőfalujáról a lokálpatrióták őszinteségével így vall: „Itt tudok megújulni, átjár a táj békéje, rádöbbenek a Teremtő nagy titkaira." Mostani esztergomi kiállításán egymástól eltérő, több tematika látható vegyesen. Az egyik ilyen vonal a tájképek, az absztrakt, a harmadik a portré. Ez utóbbinál teljesen logikusan illeszkednek a művek a kiállítóhelyhez, az esztergomi vár letűnt szép korokat idéző miliőjéhez. Látható, hogy az alkotó szándéka a vallásos ihletettségű ábrázolások egyfajta követése volt, a nő- és férfiportrék - tán az uralkodóknál, országvezetőknél, nemes rangú személyeknél megszokott szent állapotot hangsúlyozandó -, kör alakba beágyazódva láthatók. Különös élmény, hogy mivel láthatóan fiktív személyek ábrázolásáról van szó, a kissé hasonló középkori arcképekkel ellentétben itt a szem nem a lélek tükre, az áb- rázat nem mutat mögöttest, így többnyire minden különösebb plusz tartalom nélküli kompozíciók ezek. Az absztraktoknál más a helyzet, sok érdekes, mi több, misztikus dologgal találkozhat az avatott szemlélő. A portrékkal való közös pont is ez, egy rejtett üzenet, mely kissé meglepő módon az elvont képeknél mégis jobban előáll. Az alkotó segítséget is ad ezeknél, a teljes absztrakciót majd minden esetben kiegészíti egy-egy figurális motívum, egy levél, egy kereszt, egy szív vagy pedig más biblikus szimbólum, mint például a töviskoszorú. A tájképek ugyancsak izgalmas látnivalóval kecsegtetnek, Albert István elmerül a tájban, majd onnan afölé emelkedve, többszörösen rétegződve mutatja be azt. Albert István esztergomi kiállítása július elejéig lesz látható a várban. H étről hétre a Hídlap egyik legnépszerűbb rovatában, a Helyi históriában megjelent írásokkal kapcsolatban teszünk fel egy-egy kérdést, ezért érdemes megtartani a Hídlapot, a választ ugyanis mindig az egy héttel korábbi lapszámban találhatják meg a szemfüles olvasók. A helyesen válaszolók közül kisorsolt nyertes ezen a héten a Picasso kiállításra belépőjegyet nyerhet. Ezúttal a szerencsés Shculhoff Mária lett, nyereményét szerkesztőségünkben veheti át. Kérdésünket az előző heti lapszám helytörténeti cikkében lévőkre alapozzuk. Ennek megfelelően a kvízben az „Zsolt Nándor regényes élete” című cikkből kérdezzük ki most lelkes olvasóinkat. Melyik világháború idején került a cikk főhőse internáló táborba? «észletek'WWWiPiaacasaluigilhu TUDOM, MIT JÁTSZOL IDÉN NYÁRON! Nézd a vb-t, játssz és nyerj egy xbox 360 konzolt vagy más értékes nyereményt! hídlap 33 A kultúra rovatot szerkesztette: Pöltl„Oxi"Zoltán
