Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-05-29 / 21. szám
almárium Számos emberi viselkedést, magatartást félreértelmezünk, nem ismerjük okait, indítékait - ebben szeretne segíteni rovatunk és Baranya István pszichológus. Kérdéseiket (pszichológus válaszol jeligével) eljuttathatják a szerkesztőség címére: Hídlap szerkesztőség (Esztergom, Deák Ferenc út 4.) vagy info@hidlap.net . Az emberi pszichoszociális fejlődés szakaszai (Normalitás - abnormalitás) Az emberi pszichoszociális fejlődés szakaszai Az egyén életútját az auxológia tanulmányozza. Két jellemző fogalma a növekedés (mennyiségi biológiai-változások) és a fejlődés (részben a növekedésre is alapozott minőségi pszichés változások folyamata). A személyiség kialakulásában az öröklött tényezőkön túl meghatározó jelentősége van a környezetnek és a nevelésnek (szocializáció). • Újszülött és csecsemőkor (0-1 év): Az anya testi közelsége a legfontosabb, az ego (ki)alakulása • Korai gyermekkor (1 -3 év): a gyermek elsősorban a közvetlen környezethez kötődik • Kisgyermekkor (3-7 év): a gyermekkor „aranyévei" • Kisiskolás kor (6-11 év): az iskolaérettség és a serdülés beindulása közötti korszak • Serdülőkor (ll-16 év): a legviharosabb, leglátványosabb változások kora • Ifjúkor (16-21 év): a hormonális viharok elül- tével a megnyugvás, a stabilitás, a kiegyensúlyozottság, a felnőttkorig vezető időszak. • Felnőttkor (21-65 év) felelősség vállalására készít fel, az élet delelője, kiegyensúlyozottság, stabil családi és munkaviszonyok, a legjobb teljesítmények időszaka. • Idősödés kora (65-75 év) a nyugdíjba kerülés. Boldog nagymama (papa) kor. Megjelenik esetleg a bizonyítási kényszer (önéletrajz, publikáció, korábbi emlékek rendszerezése...). • Időskor (75-85 évesek) egyre kisebb az esély a minőségi élet megélésére, de lehet boldog és aktív is. • Agg kor (85-95 évesek) - az élet ajándéka...? A normalitás - abnormalitás kérdése Az, hogy a jelenségek közül mi a normális és mi az abnormális, függ magukon a jelenségeken kívül azoktól az emberektől, embercsoportoktól, akiktől ez a meghatározás származik. Különböző társadalmi viszonyok, gazdasági és földrajzi körülmények között tehát mást tartanak az emberek normálisnak és mást abnormálisnak.... Mindazok a jelenségek, amelyek társadalmi környezetben, társadalmi hatásokra jönnek létre, magukon viselik az őket létrehozó társadalom értékítéletét: a társadalom vagy normálisnak, vagy abnormálisnak tartja azokat. » Mi a normalitás? • Hatékony valóságérzet • A viselkedés akaratlagos szabályozásának képessége • Önértékelés, önkontroll és elfogadás • Érzelmi kapcsolatok kialakításának képessége • Alkotóképesség Abnormalitás: az átlagtól, vagyis a normálistól való eltérést jelenti. Lehet: • Eltérés a statisztikai átlagtól (testmagasság, súly, IQ) • Eltérés a társadalmi normáktól (erőszak, bigámia) • Nem megfelelő alkalmazkodás (deviáns viselkedés, agresszivitás) • Rossz közérzet (szorongás, depresszió, evészavar) A fenti alapfogalmak tisztázása után - következő fejezetünkben - rátérünk a gyer- mekkori-és fiatalkori patológiák, zavarok tárgyalására. 20. § A megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzéseket használó járművekkel szembeni magatartás új szabálya (A rendelet 42. § változásai) Közvetlen előzmény nélküli új elem: Az R. 42. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van kijelölve, az azonos irányban valamennyi forgalmi sávban - egymás mellett haladó - hó eltakarítást végző és figyelmeztető jelzést használó járműveket tilos megelőzni. Az ilyen gépjárművek mögött a követési távolságot fokozott óvatossággal kell megválasztani." Közlekedésbiztonsági okokból indokolt a hó eltakarítását több sávban, lépcsőzetesen végző járművek előzését megtiltani, a közlekedőket a kellő követési távolság megválasztására figyelmeztetni. Külön jogszabály rendelkezhet arról, hogy az utat teljes szélességében lezáró hó eltakarító járművek időszakosan félreállva engedjék a forgalom folyamatos fenntartását, amennyiben az útviszonyok ezt lehetővé teszik. Változó KRESZ Január 1-től hatvan pontban változott a KRESZ, sajnos az illetékes minisztérium nem tartotta fontosnak a változások kommunikációját, így most több millió ember vesz úgy részt a közlekedésben, hogy a legtöbb új szabályt nem ismeri. A Hídlap valamennyi változást ismerteti, munkánkat ezúttal is a Szent Kristóf Autós-motoros Iskola segíti. A változások ismertetését követően a lap hasábjain egy KRESZ-tesztet is megjelentetünk, hogy Olvasóink lemérhessék ismereteiket. A megfejtők között ezúttal is értékes ajándékokat sorsolunk ki. * I) 19. § A megállási tilalmakra vonatkozó rendelkezések pontosítása (A rendelet 40. § változásai) A módosítás előtt: I) kapaszkodósávon, gyorsító- és lassító sávon, valamint kerékpársávon; A módosítást követően: [Tilos megállni:] ,,l) kapaszkodósávon, gyorsító-és lassítósávon, kerékpársávon, nyitott kerékpársávon, kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton;" A szabályozás kerékpárúnál, gyalog- és kerékpárúnál és a rendeletmódosításban meghatározott nyitott kerékpársávval egészül ki. A tilalmat megszegve e helyeken szabálytalanul várakozó járműveket az intézkedő hatóság az üzemben tartó értesítése mellett és költségére elszállíttathatja. A módosítás előtt: (9) A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével és a betegszállító gépjármű a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg. A módosítást követően: „(9) A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállítójármű vezetője) járművével, a betegszállító gépjármű, a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg." hidlap.net hídlap 49 pszicnoiogus vaiaszoi
