Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-05-29 / 21. szám
helyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története Esztergom vármegye Trianon után Pöltl Zoltán A trianoni békediktátum 90. évfordulója alkalmából arról olvashatnak a helytörténet iránt érdeklődők, hogy miként alakult az ország szétszabdalása után a vármegyék, azon belül is Esztergom vármegye sorsa. Cikkünket ezúttal Csombor Erzsébet, a megyei levéltár vezetője tanulmánya alapján készítettük el. T rianon után Esztergom vármegye elvesztette egész Dunán-inneni területeit, az egész párkányi járást. Megmaradt egy járás és Esztergom rendezett tanácsú város, valamint 48 községből 23 község, 1077 négyzetkilométernyi területből 532 négyzetkilométernyi, a lélekszám: 87651-ről 39675-re csökkent. Az ideiglenesen egyesített vármegyék közös területe: 2271 négyzet- kilométer. Lakosainak száma körülbelül 170 ezer, van 3 járása (esztergomi, tatai, gesztesi) összesen 67 községgel, 2 rendezett tanácsú városa: Esztergom, Komárom. A trianoni diktátum eredményeképpen kialakult csonka vármegyék, terület és székház nélkül maradt törvényhatóság jogú városok problémája, arra figyelmeztetett, hogy a közigazgatás újjászervezése is megoldásra vár. A közigazgatás működését sok tényező hátráltatta az egyesítés után, a létszám- hiány, a lakáshiány, a rossz közlekedési viszonyok. Ugyanakkor a keresztény, nemzeti alapállás, a kormány iránti hűség és mindenek fölött a revízió akarása egyaránt jellemző volt az egyesült vármegye vezető rétegére. Egybefűzte a bizottsági tagokat az elfogadhatatlan, mély sérelem, a régi dicsőség, a régi határok, a régi önálló vármegyék helyreállításának erős óhaja. És ez el is választotta őket. A meggyőződés, hogy az égbekiáltó igazságtalanságot rövid időn belül orvosolni fogják, mert az nem lehet, hogy ne lássa be a világ a békediktátum tarthatatlanságát, nem engedte hogy valóban egységes megyében gondolkozzanak, nem engedte, hogy egységesítő programokat dolgozzanak ki, mert az a revízió feladását jelentette volna. Miután a megye központja teljes egészében magyar területen maradt, székházában zavartalanul tovább működhetett az önkormányzat. Komárom vármegyét Esztergom vármegyéhez csatolták, Komárom város státusát rendezett tanácsi jogállással rendezték. Az egyesített vármegyék központja Esztergom lett. Az egyesített vármegyék élén a belügyminiszter által kinevezett főispánok álltak. A legjelentősebb testületi szerv a törvényhatósági bizottság volt, ami képviselte a vármegye egyetemét és a legfontosabb ügyekben is ez a fórum döntött. A másik fontos testületi szerv a közigazgatási bizottság, ami az állami és közigazgatási szervek közötti összhang biztosítását végezte. A törvényhatóság ezenkívül választott még különböző feladatra bizottságokat is. A vármegye egyedi szervei a tisztviselők, élükön az alispánnal, aki a vármegyei közigazgatás vezetője, a tisztviselői kar főnöke. Az ideiglenesen egyesített vármegyéknél rendszeresített állások betöltését a belügyminiszter a két vármegye alispánjainak és főispánjainak, valamint az ezzel a .céllal kiküldött úgynevezett 6-os bizottságnak a meghallgatásával rendezte. Az ideiglenesen egyesített vármegye közös főispánja Huszár Aladár a két vármegye igazoló választmányait 1923. dec. 20-ra Esztergomba együttes ülésre hívta össze, a közös törvényhatósági bizottság megalakítása céljából, a történelem nagy kerekének forgása szempontjából tán nem annyira fontos, de tény, a törvényhatósági bizottság alakuló ülését ennek ellenére 1923. december 29-én tartották. Az alakuló ülés érdekes momentuma volt, amikor elfogadták azt a javaslatot, mely szerint a kölcsönös, testvéries megértés szelleme hangoztatására az ideiglenesen egyesített vármegyék annak bizonyítására, hogy a trianoni terület el- csatolásokba nem nyugszanak bele és elszakított részeinek lakóival egynek tartják magukat, az elszakított részek bizottsági tagjai részére a vármegye- háza közgyűlési termében külön helyet tartsanak fenn. Az indítványt a jelenlévők lelkes helyesléssel elfogadták és azt mindjárt végre is hajtották. A terembe egy zöld posztóval bevont kisebb asztalt állítottak fel, leborítva egy nemzetiszínű valamint Komárom vármegye, Esztergom vármegye és Komárom város színeit feltüntető szalaggal és azon díszes kivitelű táblát. 34 hídlap hidiap.net
