Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)

2010-05-22 / 20. szám

MCV lovaDDi reszieteK es viaeo: www.etvoniine.nu weooiaaion. e sztergom Gnieznoban járt az esztergomi küldöttség Testvérvárosok példája az egészségügyre Az egészségügy volt a témája annak a konferenciasorozat­nak, amelyre Gniezno hívta meg testvérvárosai küldöttségét május elején. Az előadások során az esztergomi küldöttség megismerhette a lengyel, a német, az olasz, a litván, az ukrán és a holland egészségügy rendszerét és módszereit, valamint az első lengyel főváros nevezetességeit. L engyelországban, Gnieznoban járt Esztergom küldöttsé­ge a május 7-étől 9-ig, a testvérvárosi látogatáson ráadásul az esztergomiakon kívül Speyer, Anagni, Radviliskis, Umany és Veendam (Németország, Olaszország, Litvánia, Ukrajna és Hol­landia) delegációit is meghívták a házigazdák. A küldöttségek szakmai konferenciákon vettek részt, mint például az egészség­ügyet, az egészséges életmódot, nevelést és a különböző hát­rányos helyzetű csoportok segítését és integrációját érintő elő­adásokon. A látogatás zárónapján pedig az Adam Mickiewicz Egyetem II. János Pálról elnevezett „Collegium Europaeum"- épületében „Egészségügy a testvérvárosokban" címmel tartot­tak előadássorozatot a vendégek és vendéglátók. A megérkezés után Jacek Kowalski, Gniezno önkormányza­tának elnöke adott vacsorát a hat európai országból érkezett testvérvárosi delegátusok tiszteletére, amelyek a lengyel kony­ha után, séta közben megismerhették a lengyel építészet reme­keit, így a gnieznoi Szent Adalbert székesegyházat, amely olyan alapító központja a lengyel kereszténységnek, mint Esztergom a magyarénak. Másnap a házigazdák a város 5. számú általános is­kolájába kalauzolták a vendégeket, ahol „Törjük át a korlátokat" címmel tartottak bemutatót arról, hogyan lehet elfogadtatni a fo­gyatékkal élőket, illetve az épek társadalma hogyan fogadhatja el őket, hogyan segítheti beilleszkedésüket, milyen módszerek­kel lehet fejleszteni a rájuk való odafigyelést. A foglalkozás utá­ni ebédet követően RamzesTemczuk helytörténész-idegenveze­tő kalauzolásával tekintették meg Gniezno legfontosabb látni­valóit a delegáció tagjai. Természetesen az első célpont a Szent Adalbert székesegyház volt, a Lech-dombon álló templom a len­gyel egyházalapítás óta, sőt már előtte is szakrális célokat szol­gált. Szent Adalbert első sírhelyét, valamint a koronázó érsekek (a lengyel királyt csak a gnieznoi érsek koronázhatta) díszes sírkö­veit az altemplomban nézték meg a vendégek, majd innen mint­egy hatvan méteres magasságba felkapaszkodva, a déli torony harangjai mellől tekintették meg a város panorámáját. A séta a főutcán ért véget, ahol a főtéren, a Ryneken még egy anekdotát elmesélt a kalauz: a főtéren bekerítve álló üres térre régen szob­rot szántak a városépítők, ám mivel nem tudtak megegyezni, va­jon személyt, királyt, szentet, netán valami mást, például sast áb­rázoljon az alkotás, a vitát lezárandó olyan döntést hoztak, hogy a terület maradjon inkább üres, amíg közmegegyezés nem szüle­tik. Szombaton délelőtt a székesegyház előtti Szent Adalbert té­ren az „Élj egészségesen, sportosan!"című program következett. Az egészséges életmódot követő és népszerűsítő gnieznoi szer­vezetek pavilonjai, sátrai mellett a hétvégére és a konferenciára érkezett testvérvárosok mutatták be portékáikat. A délutánt a vá­ros határában található Wigwam pihenőparkban, szabadtéri va­csorával zárták a küldöttségek és lengyel vendéglátóik. Vasárnap került sor az Adam Mickiewicz Egyetemen a„Egészség- i ügy a testvérvárosokban"című konferenciára, amelyen a vendégek és vendéglátók egészségügyi ellátórendszerét és programjait mu­tatták be az előadók. A német Speyer előadása az idősek „mozgás­ban tartására", önellátó képességük, biztonságuk és egészségük megőrzésére koncentrált, az olasz Anagni is a jóléti betegségekkel leginkább támadott szív-érrendszeri betegségek megelőzősére, gyógyítására, valamint a jellemzően időskorban jelentkező daga­natos elváltozásokra fordította a figyelmét, addig az ukrán Umany a rehabilitációt helyezte az egészségügyét bemutató előadás kö­zéppontjába. A litvánok, a baltiakra jellemző módon a sportokkal, az egészségmegőrzéssel foglalkoztak, valamint frissen csatlakozott uniós tagállamként az intézményrendszer fejlesztéséhez megsze­rezhető támogatásokkal, melyek során a különböző brüsszeli és Norvég Alapos forrásokból kétmillió euró forrást tudtak megsze­rezni. Lengyel testvérvárosunk előadói a fogyatékkal élők integráci­óját helyezték előtérbe, valamint - jóléti államtól nem meglepően - az egészséges táplálkozás és fogyókúra egészségmegőrző mó­dozatait kutatták. A konferencia zárásaként került sor a delegációk búcsúebédjére all. János Pálról elnevezett„Collegium Europaeum"- épületszárny könyvtártermében. tsin 22 hídlap hidlap.net

Next

/
Thumbnails
Contents