Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-05-15 / 19. szám
ARANYTORKÚ VERSMONDÓ Esztergom. Az Országos Középiskolás Helikon Ünnepségek keretében április 24-én rendezett versmondó versenyen Horváth Krisztina, a Szent István Gimnázium 12. osztályos tanulója arany minősítést kapott a Bánffy György vezette zsűri döntése alapján, valamint a 63 fős mezőnyből harmadmagával együtt különdíjban is részesült Kosztolányi Dezső Halotti beszéd című versének elszavalásáért. BÁL A BABITSBAN Esztergom. Szülőknek, pedagógusoknak és sok vendégnek nyújtott kellemes szórakozást a múlt szombaton megrendezett jótékonysági bál a Babits Mihály Általános Iskolában, melynek bevételét a tanulók javára fordítja az intézmény. A tantestület köszöni a támogatóknak, hogy biztosították a rendezvény sikerességét. PARLAMENTELNÖKI VIZIT Párkány. Április 15-én Párkányba látogatott Pavol Paska, a szlovák parlament elnöke, hogy a helyi gimnázium és a kereskedelmi akadémia diákjaival találkozzon. A házelnök beszélt a parlamentarizmusról, politikai pályájáról és hitvallásáról, majd a diákok kérdéseire válaszolt. A gimnazisták a privatizációról, a mentelmi jogról, a jégkorong támogatásáról és egyebekről kérdezték a politikust, akit helyi hívei is elkísértek az iskolába. Egy héttel később Ivan Miklós, az előző kormányzat pénzügyminisztere tett látogatást a gimnáziumban. A szakpolitikustól elsősorban gazdasági kérdésekről tájékozódhattak a diákok, akiknek a beszélgetés végén dedikálta legújabban megjelent politikai tárcáit. CSEPREGHY-NAP Ipolyszalka. Április 22-én hagyományteremtő szándékkal rendezték meg a Csepreghy Ferenc tanulmányi és emléknapot a község szülöttének, a jeles színműíró halálának 130. évfordulója alkalmából, a magyar kultúra ápolásáért és annak az ifjúsággal való megismertetéséért. A rendezvénysorozat első részének a Szálkái Alapiskola adott helyet, ahol Lelóczky Krisztina, az alapiskola igazgatónője köszöntötte a résztvevőket, majd Németh Péter Mikola költő, az Ipoly Eurorégió magyarországi titkára, a rendezvény ötletgazdája és szervezője vázolta az esemény célkitűzéseit. Az emléknapon az irodalomé, színjátszásé, hagyományőrzésé volt a főszerep. Pénzes István szálkái irodalom- történeti bevezetője után az iskola diákjai két rendhagyó irodalomórán vehettek részt, majd ízelítőt kaphattak a régió hagyományőrző csoportjainak műsorából. A délelőtti program Virágh László egyetemi tanár orgonajátékával zárult a templomban, amelynek orgonája nemrégiben újult meg. A rendezvénysorozat délután koszorúzással és tiszteletadással folytatódott. Turczel Lajos irodalomtörténész sírjánál a síremlék alkotója, Nagy János szobrász emlékezett Szalka község másik híres szülöttére. A Csepreghy-emléktáblánál Józsa János polgármester és Németh Péter Mikola mondtak köszöntőt és helyezték el koszorúikat több civil szervezettel egyetemben. A szálkái tájházban megtartott szimpózium témája Csepreghy és a magyar népszínmű volt. A nap méltó befejezéseként a Dunakanyar Antológia kortárs költőinek verseiből olvastak fel a Magyar Házban. A rendezvény bizonyságául szolgált annak, hogy az Alsó-lpoly mente méltó módon őrzi hagyományait. ITT ÉS MOST Párkány. A Párkány és Vidéke Kulturális Társulás Balassi Klubja április 26-án a ESZTERGOMI VAKÁCIÓ 2010 A Helischer Józsefvárosi Könyvtár Gyerekkönyvtára az elmúlt évekhez hasonlóan várja a nyári táborok, gyermekprogramok szervezőinek jelentkezését, hogy összegyűjtse a nyári programkínálatot! Schönwälder Miklósné, (33) 401-739, gyerekkonyvtar@vkesztergom.hu . röviden Gulya István Rendszerhiba- Minden ötödik BKV-s akarok lenni! - rohant ki a kocsmából Csikidam bácsi, célozva arra, hogy némely közlekedési dolgozó kéthavi bért kapott májusban, egy számítógépes hiba miatt. Persze a szembe- szomszédos házikóból kiérkező Csikidam néni cirokseprűje rögtön hátba találta. A dacos aggastyán földön fektében nem firtatta, hogy igazándiból a (közép- és felső-) vezetők járnak jól, nekik - mint tudjuk - nem két-, de többhavi végkielégítés dukál, vagy „nyereségrészesedés", (például) jutányos fénymásoló-szervizes szerződések megkötése után. Az apó nem morfondírozott azon, hogy a szálak messzebbre és máshova vezetnek (a háta közepi cirokcérnákat sem láthatta), és az összesereglő utcanépi csodavárók közé vegyülve nekem is más jutott az eszembe. No igen, a géphiba. Bizonyára tetszettek azzal a mentalitással találkozni, amikor az ügyintéző buzgalmáról biztosít, de tehetetlenül tárja szét megfáradt két karját: kérem szépen, nem engedi a gép, nem működik a rendszer. Akárha független létező (entitás) volna a masina - szabad akarattal, döntéshozatali képességgel (hogy ne mondjam: szavazati joggal). Nem, kérem, a mindennapi életünk során használatos - és itt és most nagyon nagy nyomaték helyeződik arra, hogy használatos - masinák buták, legalábbis nem gondolkodnak, csupán igen távoli rokonai az amerikai űrhivatal intelligens csúcsszámítógépeinek, csak azt teszik, amit mi mondunk nekik (aztán „enter"), előadhatják, de kitalálni képtelenek, hogy „bikicsunáj", ehhez az emberi zsenialitás (meg a hülyeség) szükséges. Legutóbb azon mérgelődtem, hogy amikor Édes Szülém pénzt kívánt bankjából utaltatni (nyilván nekem, a léha fia szokta kicsavarni remegő kezeiből a nyugdíját), dél után negyedórával tette, ezért nem más-, hanem harmadnapra érkezett meg az (általam úgy óhajtott) összeg, hivatkozván arra, hogy ilyen a rendszer, ha tizenkettőig intézkedni tetszik, akkor megy a lóvé, ha egy perccel is késni tetszik, akkor nem. (Dögöljön meg az a léha gyermek. Értem: én.) Mert hát ilyen a rendszer. Lehet, hogy a szisztéma tényleg ilyen merev, de a kitalálója, az ember rugalmas. Elvileg. Ezt úgy is hívják: emberség. Vagy a híres Összeomlás című film azon jelenetének a világa következik, amikor a Michael Douglas játszotta főhős azért nem kap reggelit a gyorsétteremben, mert egy percet késett? Óh, Anyám, én nem ilyen rendszert akartam! hidlap.net hídlap 9
