Hídlap, 2010 (8. évfolyam, 1–25. szám)
2010-05-15 / 19. szám
címlapon megdicsőülésük fölötti örvendezés. Ez igaz Mindszenty bíboros esetében is. Tudjuk, hogy e földi életből való távozása alkalmával az egész katolikus világ megemlékezett róla, hiszen már életében bátor hitvallóként vált világszerte ismertté. Már 1949. január 2-án XII. Piusz pápa így írt a magyar püspököknek Mindszenty bíboros úr letartóztatását követően: Mi ismerjük ennek a kiváló pásztornak az érdemeit. Ismerjük I hite szilárdságát és rendíthetetlensé- gét, ismerjük apostoli erejét, amellyel védelmezi a keresztény tanítás integritását és követeli a vallás szent jogait. Rendíthetetlen szívvel és erőteljesen kötelességének érezte, hogy szembeszegüljön, amikor látta, hogy az egyház szabadságát egyre inkább korlátozzák. 1975. május 7-én, a bíboros halálának másnapján, az általános pápai kihallgatáson a világ minden részéről összegyűlt hívők előtt VI. Pál pápa pedig ezt mondta róla: Gyászolunk, mert a halál kioltott a földön egy fáklyát, amely az utóbbi évtizedekben fényével világított az egyházban. Franz König egykori bécsi bíboros Mindszenty bíboros halálával kapcsolatban a Zsidókhoz írt levél szavait idézte: Hite által még holtában is beszél. Ezen megnyilatkozások és méltatások fényében - s ezeket még folytathatnánk - sokan sürgetően kérdezik újra és újra: mikor fogják végre boldoggá avatni Mindszenty bíborost” - tette fel a kérdést Veres András. „Jogos a sürgető kérdés, hiszen kultusza élő, ennek ékes bizonyítéka ez a mai nap is, és azoknak az ország- és világszerte élőknek a sokasága, akik mély f tisztelettel, elismeréssel és hálával emlékeznek a bíboros életpéldájára és áldozatára. Közös akarattal biztosan elérhető lehet rövid időn belül az ő boldoggá avatása. Láttunk már erre példát. Más nemzetek, akik összefogásból és közös akaratból példát mutatnak nekünk, magyaroknak, sikerült. Miért ne sikerülhetne nekünk is? Ugyanakkor higgyünk az ima minden akadályt legyőző erejében is!” - ismerhettük meg a hercegprímásról kialakult véleményt és a boldoggá avatásának fontosságát. Bebörtönzés az Isten, az egyház és a haza védelméért cserébe „Mindszenty bíboros életszentségének prófétai előrelátásához és Isten ügye melletti bátor kiállásához nem fér kétség. A szovjet birodalom három évtizedes rémtettei joggal töltötték el félelemmel Közép-Európa egyházait és népeit, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy ezek az országok a szovjet érdekszféra foglyai maradnak. A bíboros a kommunizmustól és az állami ateizmustól féltette magyar népét. Attól tartott, hogy nálunk is be fognak következni azok a tragikus események, amelyek a Szovjetunióban püspökök, papok és sok ezer szerzetes bebörtönözéséhez, illetve kivégzéséhez, továbbá templomok, kolostorok és iskolák bezárásához vezettek. Félelme nem volt alaptalan, hiszen ha lassabb ütemben is, de ezek nálunk is sorra bekövetkeztek. A magyar kommunisták vallásellenességétől, egyházüldözésétől, az ateista világnézet erőszakos terjesztésétől is joggal féltek a magyar emberek, hiszen erről már korábban bőséges tapasztalatot szerezhettek a Tanácsköztársaságnak nevezett kommunista terror idején. Még Mindszenty letartóztatása előtt, 1948. november elején mondta Rákosi: a demokrácia eddig defenzív álláspontból a legteljesebb offenzívába megy át a katolikus egyház ellen. Erre nem is kellett sokáig várni. Mindszenty bíboros ezért szilárdan meg volt győződve arról, hogy a kommunista hatalommal lehetetlen bármiféle kiegyezés, hiszen szándékuk világos: a hit, a vallásos élet és az egyház totális megsemmisítése. Az általános megalkuvás, elgyávulás és elkényelmesedés idején Mindszenty nyíltan és bátran szembeszállt a Szovjetunió fegyveres erejével támogatott kommunista diktatúrával. A leghatározottabban fellépett a hitélet lehetőségeinek legkisebb megsértése ellen is. Amikor pedig a vallási egyesületek betiltása, majd pedig az egyházi iskolák államosítása is megvalósult, nem tétovázott a vallásszabadság érdekében nyíltan szót emelni. Egyetlen cél vezette: Állni Istenért, egyházért, hazáért.” - tért ki a részletekre Veres András megyéspüspök. Helyreigazítás A Győri ítélőtábla az alábbi helyreigazításra kötelezte lapunkat: „A 2009. október 10-én megjelent „Dózsafalva" című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy Cserép János informatikus úgy gondolta, ha már a város egyik legszebb helyén van néhány telke, akkor ő abból jól meg fog gazdagodni. Valótlanul állítottuk, hogy pénzügyi haszonszerzés céljából „támadt fel" Cserép Jánosban a rendíthetetlen patrióta. Valótlanul állítottuk, hogy az építési tilalom miatt jött létre a Szeretgom. Valótlanul állítottuk azt is, hogy a Szeretgomot Horváth Mihály finanszírozza. Ezzel szemben a valós tény az, hogy Cserép János a tulajdonában lévő, az 1950- es években az orosz megszálló hadsereg számára lőtér létesítése céljából kisajátított termőföld terület helyett csereként kapott külterületi szőlő besorolású mező- gazdasági telkekből nem kívánt és nem kíván meggazdagodni. A terület rendezési tervének véleményezésekor csupán egy családi ház felépítésének lehetőségét kérte a mintegy félhektáros területen. A területet érintő rendezési terv elfogadása és Cserép János ahhoz kapcsolódó lakossági észrevételének elutasítása 2007 tavaszán történt, mikor a Szeretgom közösségi portál már kb. 10 hónapja működött. Ezért hamisan vontuk le azt a következtetést, hogy az építési tilalom elmaradása és a Szeretgom portál létrehozása között bárminemű összefüggés volna. A Szeretgom portái csupán egy felület, melyet bárki használhat gondolatainak, véleményeinek közlésére. A Szeretgom portál fenntartási költségét a honlapot fenntartó cég egyéb projektéiből, valamint a portál önálló reklámbevételeiből finanszírozza. „(...) nekünk, ma élő magyaroknak is szükségünk van olyan egyházi és közéleti vezetőkre, püspökökre és politikusokra egyaránt, akik Mindszenty ars poétikájának jegyében élnek, vagyis: Állnak Istenért, egyházért, hazáért! hidlap.net hídlap 5
