Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-10-24 / 42. szám
exkluzív ni lehetett, Mindszentynél viszont az eljárás befejeztéig sokkal hosszabban kell foglalkozni a történtekkel, a boldog- vagy szent állapot igazolásával.- Amint tudjuk, Meszlényi Zoltán püspök urat 1950. június 29-én 17 óra 30 perckor hurcolták el Esztergomból a kistarcsai internáló táborba. Ám a halálára vonatkozóan abszolút pontos adat nem áll a rendelkezésünkre. Egy feljegyzés szerint 1 953-ban halt meg, de valószínű, hogy az elhalálozás esztendeje 1951 és nem is Kistarcsa.- Valóban nem tudni, hogy napra mikor halt meg, de az bizonyos, hogy a börtönben elszenvedettek okozták a halálát.- Számos, a Prímási Palotába beépített besúgó vallott ellene egymásnak teljesen ellentmondóan, államellenes tevékenységet mégsem sikerült rábizonyítani, bár határozottan tiltakozott a szerzetes- rendek feloszlatása, az egyházi birtokok kárpótlás nélküli államosítása, valamint minden további engedmény ellen.- Meszlényi püspököt mindenképpen el akarták ítélni, de a vádaláhelyezés sehogyan sem állt össze, mert nem volt vád. Természetesen ellenséggé nyilvánították, hiszen Mindszenty bíboros úr letartóztatása után és Drahos János halálát követően azt szerették volna, ha a jogos utód, Meszlényi Zoltán, egyszerűen nem csinált volna semmit, márpedig főpásztorként az volt a feladata, hogy a lelkiismerete szerint járjon el.- Hamvait 1966-ban exhumálták a rákoskeresztúri Új Köztemetőben, azonosították, majd az esztergomi Bazilika kriptájába hozták, mégpedig fehér koporsóban. Miért?- Erre vonatkozóan, ami a szertartást illeti semmiféle előírás nincsen, de a fehér nyilván a tisztaságot és az egyszerűséget szimbolizálta.- Meszlényi püspök úr személyiségének és boldoggá avatásának mi az üzenete a mai ember számára?- Az eddigiekben is megfogalmazott örökérvényű üzenet az, hogy a diktatúra ellen mindig és minden körülmények között fel kell lépnünk, még akkor is, ha híján vagyunk bármiféle hatalmi eszköznek. Az erkölcsi és hitbéli értékeinket meg kell védeni és tanúságot kell tenni azokról.- Köszönöm szépen a beszélgetést! » A hivatalos szentszéki közlemény szerint a pápa felhatalmazta Amato érseket a nevek nyilvánosságra hozatalára. A boldoggáavatási szertartásra,2009 október 31-én, szombaton a fél 11-kor kezdődő ünnepi szentmise keretében kerül sor az esztergomi Bazilikában. Meszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án született Hatvanban. Esztergomban a bencés gimnáziumban érettségizett, majd pártfogója, Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek Rómába küldte, ahol teológiát tanult a Collegium Germanico-Hungaricumban. 1915. október 28-án szentelték pappá. XI. Piusz pápa kinevezése nyomán 1937. október 28-án Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek Sinope címzetes püspökévé szentelte. Ettől a pillanattól a mindenkori esztergomi érsek segédpüspöke volt. Amikor az állambiztonsági szervek Mindszenty József bíborost 1948. december 26-án letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, a kinevezett érseki helynök, Drahos János pedig meghalt, a segédpüspök lett az egyházmegye érseki helynöke. Székfoglalójában ígéretet tett:„Krisztus hű pásztoraként a hitet és egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha! Isten engem úgy segéljen!". Szentbeszédeiből egyértelmű, hogy az egyházhoz való rendíthetetlen hűsége, kiegyensúlyozott, nyugodt szolgálatkészsége mélységes Krisztus-hitéből fakadt. Tudatosan, a létező legmagasabb fokon teljesítette Istentől kapott küldetését, elutasítva a félmegoldásokat, az emberi gyengeségeket. Mindig az egyenes kiállás jellemezte, nem lehetett őt megfélemlíteni. Ez pedig természetesen kivívta a semmiféle ellentmondást nem tűrő, totális diktatúrát megvalósító kommunista hatalom haragját, sőt, gyűlöletét. Amint Beke Margit írja, Meszlényi püspök boldoggáavatási eljárása 2004. március 10-én indult el. Az Actor, vagyis a kezdeményező Erdő Péter bíboros. Az Esztergom- budapesti Főegyházmegyei Bíróság az ügyet 2006. január 10-én lezárta, és az aktákat Szőke János személyesen vitte Rómába a Szenttéavatási Kongregációba. A Positio elkészült, amelyet Erdő Péter bíboros 2008. június 11 -én adott át egy díszkötésben XVI. Benedek pápának. Ezek után a kongregáció gondoskodott arról, hogy hét szakteológus mondjon véleményt Meszlényi Zoltán vértanúságáról és a vértanúságra való készségéről. Az ő véleményüket összegezve kerültek az akták a Szentatya asztalára, aki meghozta a végleges döntést, így megtörténhet a boldoggá avatás. XVI. Benedek pápa bejelentését követően Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a következőket nyilatkozta a Magyar Kurírban:„Nagy örömet jelent a boldoggá avatás híre. Örömet és megrendültséget is, hiszen Meszlényi Zoltán püspök emlékét az egyházmegyében mindenki őrizte.Tudtuk, hogy ő az a püspök, akiről nem szabad beszélni. 1950-ben eltűnt, és attól kezdve semmiféle hivatalos közlemény nem volt róla; kérdéseikre a rokonok 1954-ben azt a választ kapták, hogy meghalt a börtönben, ám halálának közölt időpontja sem volt igaz. hidlap.net hídlap 29
