Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-10-10 / 40. szám
közügy A szeméttelepek kilencven százalékára - az esztergomira is - lakat került Piszkos ügy: az unió miatt nő a szemétdíj Hiába szabványo Pöltl Zoltán Nyár közepétől 140 százalékkal nőtt az esztergomi hulladékgazdálkodás működésének költsége, így emiatt a lakók szemétdíja is több lett. Mindez az új uniós előírásoknak köszönhető, mely szerint július 16-ával meg kellett szüntetni az ország közel háromszáz szemétlerakójából mintegy kétszázhetvenet. Ez alól az esztergomi szeméttelep sem volt kivétel, habár kapacitása és a környezetvédelmi előírások mellett még legalább két évig megfelelően tudott volna működni. Innentől kezdve Bicskére kell szállítani a város lakóinak a szemetét. Erről és a kialakult helyzetről Nagy Attila, az Eszköz Kft. ügyvezetője tájékoztatta lapunkat. mintegy 270 magyarországi hulladéklerakó bezárása nem véletlen, az erről rendelkező honi törvény az európai uniós jogharmonizációt követve és az uniós hulladékgazdálkodási szabványokhoz illeszkedve született meg. Ugyanakkor azért sem lehet véletlen, mert az új, immáron uniós elvárásoknak is megfelelő szemét- lerakókat - talán nem meglepő módon - a Magyarországon eddig meglévő hétből ötöt, nyugat-európai uniós tagállamokból érkező cégek üzemeltetik. Ismét bejött tehát „a hulladék nemhogy probléma, hanem igenis nagy üzlet", mely miatt a tőkével, s főként lobbikapcsolatokkal kellő módon felfegyverzett nyugati vállalatok teret nyertek a közép-kelet-európai uniós országokban, így Magyarországon is. (Néhány ország viszont sikerrel lobbizott, és kibújt a rendelet alól - a szerk.). Az EU-lobbi eredményes harcának folyományaként a megszűnt 270 magyar szemétlerakó telep egyikeként az esztergomi üzemeltetője is csak azt az utat választhatta, amit a törvény előír. Ezért most az új, bicskei telepre kell szállítani a szemetet. Az önkormányzat szándéka az, hogy az esztergomi hulladéklerakót, mivel befogadóképessége még lehetővé teszi, átminősítsék úgynevezett „inert" telephelyié. Ez ügyben már megkezdődött az engedélyeztetési kérelmek beadása, a győri szakhatóság várhatóan egy hónapon belül dönt azokról. Az esztergomi hulladék- telepre ráadásul nem csak az Esztergomból, de a régió számos településéről is szállítottak hulladékot, de így ez a lehetőség is megszűnt. Nagy Attila ezek mellett hangsúlyozta, hogy Esztergom a meglévő jogszabályok és a város, illetve külterületeinek adottsága miatt nem tud saját, az uniós elvárásoknak megfelelő szemétlerakót létesíteni. az esztergomi lerakó A hulladékgazdálkodással foglalkozó esztergomi cég vezetője rámutatott, hogy így több szempontból is kibabrált az esztergomi, illetve az ehhez hasonló hulladéktelepek üzemeltetőivel az idén nyáron hatályba lépett törvény. A város szeméttelepe ugyanis az úgynevezett „figyelőkutakban" végzett tesztelések, szakhatósági ellenőrzések által is megerősítetten szennyezésmentes, biztonságos, tehát környezetvédelmi szempontból és a magyar szabványok alapján megfelelő állapotú. Nagy Attila hozzátette, az esztergomi szemétlerakó mind a kapacitást, mind a talajszigetelést, mind pedig a hulladékkezelést, tárolást tekintve még legalább két évig tudott volna az előírásoknak megfelelően működni. A telepre lerakott kommunális hulladék szakszerű kezelésénél a „rakott palacsinta"-elv szerint működött a telep, vagyis a régebben lerakott hulladékra záró földréteget tettek, majd erre az újabb hulladékot. Ez egyrészt a környezetvédelem, másrészt pedig a telep jobb vertikális kihasználása miatt volt szükséges. A bicskei telepre való szemétszállítás feladatát egyébként egy új, húsz tonna szemét elszállítására képes, speciális jármű végzi. A jelenlegi átmeneti helyzetben ez a gép és az Eszköz Kft. többi szemétszállítója viszi a hulladékot a bicskei telephelyre, ahová a húsz tonnát szállítani bíró jármű naponta kétszer fordul Esztergomból. Az esztergomi szemétdíj emelkedése tehát a szállítási költség megnövekedésének, illetve a lerakási díj, mint új költségtényező megjelenésének köszönhető. Kérdés persze, hogy ha nem fog ösz- sze kárunkra az uniós szemét-lobbi, és a magyar kormány karakán módon érvényesíti az Európai Parlamentben a nemzeti érdekeket, akkor sikerült volna-e a hulladékgazdálkodás hazai rendszerét jól megoldani. Szakmai tekintetben ez nem kétséges, a tőkehiány és a válság okozta menedzselési pangás ugyanakkor elképzelhető, hogy komoly kihívást jelentett volna az uniós szabványoknak is megfelelő új hulladéktelepek kialakításában. A jelenlegi helyzetről az Eszköz Kft. cikkünk mellett természetesen levélben is értesíti a lakosságot. hidlap.net
