Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-10-10 / 40. szám
közügy geket és a mezőgazdasági parcellákat. Ezek szennyezése további másodlagos és harmadlagos szennyezési forrássá tenné a mezőgazdasági termékeket, a növényeket, a takarmányt és állati termékeket. Szennyeződnének a felszíni és a felszín alatti vizek is, természetesen az abban élő szervezetekkel, példá„Esztergom és a régió területének egy része a mohi létesítmény felől fújó uralkodó észak-északnyugati szélirányban fekszik." ul az élelmiszerként fogyasztott halakkal együtt. Emellett a környék Vág-, Duna-, Garam-, Ipoly- és más folyóin, folyópartjain, tavain egészségügyi kockázattá válik a fürdőzés, a hajózás" - állt Meggyes Tamás levelében. Esztergom polgármestere hangsúlyozta, a létesítmény környékén futó folyók, a Vág, az Ipoly és a Garam Esztergom környékén torkollnak a Dunába, folyásirányuk felénk mutat. Az esetlegesen kiszabaduló szennyező anyagok ezekbe közvetlenül vagy közvetve (felszíni csapadékvíz-csatornák, természetes vízvezetők, patakok, erek és felszín alatti vizek), eljutnak a Dunába is. Számolni kell azzal is, hogy az árterületekre jutó szennyeződések akár évekig „várhatják" a következő áradást, hogy akkor újra növeljék folyóink szennyezettségét. Meggyes Tamás polgármester kifogásolta, hogy a nem éppen legkorszerűbbnek mondható atomreaktorok az információk szerint vasbeton védőburok nélkül épülnének fel. Ezek a hiányzó műMeggyes Tamás levelében jelezte, a várható problémák mellett, Mohi már jelenleg is problémákat rejt: az erőműtől 2,5 kilométerre lévő radioaktívhulladék-lerakó ugyanúgy veszélyforrás, mint a már működő blokkok, amelyekkel kapcsolatban a szakemberek a tervezés hanyagsága és az építés alacsony minősége miatt veszély- források tömkelegéről beszélnek. Esztergom Város önkormányzata kívánatosnak tartja, hogy a hétfői fórumon minél több állampolgár és környezetvédelmi szervezet tiltakozzon a szlovákiai atomerőmű tervezett bővítése ellen, mert megépülése esetén komoly veszélyforrást jelentene valamennyi itt élő számára a működő atomerőmű. szaki létesítménynek arra valók, hogy a bekövetkező meghibásodás esetén a kiáramló radioaktív és mérgező anyagokat benntartsák, hogy azok sem a levegőbe, sem a talajra, sem a vizekbe ne juthassanak. Ennek hiánya egy katasztrófa esetén oda vezet, hogy egyrészt hatalmas áldozatokkal, sugárfertőzésnek kitett munkásokkal kellene pótolni, mint a csernobili „szarkofágot", vagy az ahhoz hasonló, csak éppen titokban épített apátszentmihályi (Jaslovské Bohunicei) létesítményeket, másrészt amíg a megsérült reaktor nyitva tátong, folyamatosan áramolhatnak a szennyező anyagok a környezetünkbe. egy geológiai törésvonalon fekszik, ahol a földrengések bekövetkezésének valószínűsége nagy. A Pilisvörösvári árok és Mohi egy geológiai törésvonalon fekszik, ezért egy Magyarországból kiinduló rengés felerősítheti a rengéshullámokat, amelyek bemozdíthatják a mohi létesítményt. Az igazi veszélyt azonban az jelenti, hogy a törésvonal miatt Mohitól is indulhat rengés. 1411-ben 7,2-es erősségű földrengés következett be a területen, 2000-ben Pilisvörösvár alatt mozdult a föld. Nem látszik, hogy az atomerőmű létesítésénél és tervezésénél ezt a földrengés-veszélyt mértékadó szempontként figyelembe vették volna. Törésvonal az erőmű alatt A környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez címzett levélben Esztergom polgármestere emlékeztetett arra, Mohi „Mohi egy geológiai törésvonalon fekszik, ahol a földrengések bekövetkezésének valószínűsége nagy." hidlap.net hídlap 15
