Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)

2009-10-03 / 39. szám

esztergom két a Nemzeti Közlekedésügyi Hatóság­tól már megkérte a város. A munkálatok megkezdésének másik feltétele a ható­sági engedélyek mellett a telekvásárlási, bejegyzési eljárások lefolytatása, melyek jelenleg is zajlanak. A közművesítés, így a szennyvíz- és ivóvízhálózat kiépítése a városvezetés határozata alapján elsőként a Fári-kúti úton kezdődhet meg, mivel ott aszfalt út van. A többi utcával kapcsolat­ban az ellenőr elmondta: - A Csenkei út esetében várhatóan jövő tavasszal indul­nak a munkálatok, ez azonban az érin­tett magánterületek megvásárlásától és az engedélyektől is nagyban függ. Addig is zajlik némi előkészítés az érintett te­rületeken, így a Fári-kúti úton már meg­kezdődtek a villamoshálózat kiváltási, át­építési munkálatai, a Csenkei útinak pe­dig a terveztetése zajlik. A jelenleg nem túl jó állapotban lévő utak modernizálá­sával is foglalkozik a város, amint azt Ma­gyar Ákos kifejtette: - A Búbánatvölgyet érintő útfelújítási tervek már elkészültek, ám mivel a keskeny utak szabályozásá­nak tervezése komoly feladat, így a má­sik érintett terület, a Szamárhegy teljes útfelújításának a tervei várhatóan csak az év végére készülnek el - zárta gondolat- menetét a mérnök. Terítéken a tóügy az ETV-n is Hegedűs/Lenger A búbánatvölgyi tavak körüli munkála­tok hátterét az ETV Köztér című műsora is boncolgatta a héten, melyben ezúttal Bánhidy Vajk műsorvezető Knapp János Pál alpolgármesterrel, Marosi György jegyzővel és Sipos Sándorral, az önkor­mányzat építéshatósági iroda irodave­zetőjével beszélgetett. A videó teljes terjedelmében megtekinthető a www. etvonline.hu weboldalon. A z üggyel kapcsolatban a Búbánat- völgy, Szamárhegy, Szentjánoskút Ala­pítvány is adott ki állásfoglalást, mely sze­rint egyszerűen boszorkányüldözésről van szó, derült ki a műsor elején. Az alapítvány ugyanis „határozottan elítéli azokat a ci­vil álca mögé bújt politikai erőket, melyek arra használják fel az alapítvány tevékeny­ségének területén folyó beruházásokat érintő eseményeket, hogy durván provo­kálják az itt élőket, sok esetben félrevezet­ve, megvezetve azokat, akik csak békében szeretnének élni...". Knapp János Pál is ha­sonlóan vélekedik, az alpolgármester sze­rint ugyanis ennek a generált botránynak egyértelműen politikai háttere van.„Az or­szág gazdasága kihalófélben van, miköz­ben az új megszorító csomagnak köszön­hetően az önkormányzatok a csőd felé sodródnak, így a kormányzati politikáról fi­gyelemelterelésre van szükség. Esztergom minden egyes szegmensénél megpróbál az MSZP belekötni valamibe, s most a tó­ügy minden szempontból tökéletes cél­pont, hiszen ezzel a városvezetés is lejárat­ható - fejtette ki Knapp János Pál. A búbánatvölgyi tavak körüli herce­hurca hosszabb előzményre nyúlik vissza: már az önkormányzat Gyarapodás Prog­ramjában is tervben volt az elhanyagolt, rendkívül rossz állapotban lévő tavak - jó­léti, szórakozási és madárvédelmi célokra - fejlesztése. Ennek mentén formálódott egy megegyezés, amely idén májusban jött létre a városvezetés és a Vasas Horgász Egyesület között. Eszerint az önkormány­zat bizonyos támogatások fejében - mely horgászati tevékenységekre irányul - meg­kapta a Vasas Horgász Egyesület hozzájáru­lását a tó üzemeltetéséhez. „A tó üzemel­tetéséhez egy korábbi 1977-es keltezésű vízjogi létesítési engedély társult. Ennek a szerződésnek és felhatalmazásnak birtoká­ban az önkormányzat megkezdte a terü­let revitalizációját, azon belül az iszapkot­rást és a tó alapterületén belül maradva a mederkotrást. A tó alapterülete egyébként légi felvételekkel egyértelműen alátámasz­tott. Mivel ez a megújulás másik két tavat is érintett volna, egy tervekkel ellátott, vízjo­gi létesítési engedélykérelmet nyújtott be az önkormányzat az Észak-dunántúli Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Hatósághoz áp­rilis 30-án, ám azóta az eljárásban érdemi döntés nem született. Ezért mindössze any- nyit tehetett a város, amire a vízüzemelte­tési jog alapján lehetősége van: elvégezte a mederkotrást, iszaplerakást" - részletezte Marosi György jegyző. Eközben néhányan engedély nélküli munka miatt bejelentést tettek a vízügyi hatóságnál, melyet követően a felügyelő­ség kétszer is tartott hatósági bejárást a te­rületen. Előbb augusztus 12-én majd szep­tember 8-án, jegyzőkönyv azonban egyik esetben sem készült. Sipos Sándor, az ön- kormányzat építéshatósági iroda irodave­zetője hozzáfűzte, hogy ez előzetes szak­értői vélemények végköveztetése szerint a munkálatokat jogszerűen, műszaki ellenőr felügyeletében végeztette el a városveze­tés, a területen csak engedélyköteles mun­ka zajlik, ahogy a szakember fogalmazott, csak karbantartás, nem építés. Azokhoz a munkálatokhoz pedig, amikhez engedély szükséges, már folyik a kérvényező eljárás. Az üggyel kapcsolatban az ETV Tittmann János országgyűlési képviselő álláspontjára is kíváncsi lett volna, ám Do­rog polgármesterét a felvétel ideje alatt nem sikerült elérni. hidlap.net hídlap 9

Next

/
Thumbnails
Contents