Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)

2009-10-03 / 39. szám

esztergom Mesterséges hullámokat vet a tó-rehabilitáció Felkapott lett Búbánatvölgy Bozori / Bukovics Az elmúlt hetekben több országos médiumban is teríték­re került az esztergom-búbánatvölgyi tereprendezés. Az egymástól átvett, esetenként félinformációkra hivatkozó beszámolók szinte kizárólag arra szorítkoztak, hogy a te­rületen folyó munkálatok a szükséges engedélyek birto­kában zajlanak-e, az egész völgyet érintő, átfogó fejleszté­si tervekről alig esett szó. Lapunk már hetekkel korábban próbált minden, ehhez kapcsolódó információt megsze­rezni, ezért óvakodtunk mindeddig felületes tájékoztatást adni a búbánatvölgyi munkálatokról. A z elmúlt héten az országos - első­sorban baloldali - sajtóban nap­világot láttak olyan - fura mó­don kiszivárogtatott - információk, me­lyek szerint Búbánatvölgyben engedély nélküli munkálatokat folytat Esztergom Az egymásra hajazó tudósítások szinte mindegyike kiemelte, hogy mindez csu­pán Meggyes Tamás polgármester tópar­ti háza panorámájának a kialakítását szol­gálja. Tény, hogy a tereprendezés a völgy azon részén kezdődött, ahol Meggyes Tamás tavaly felgyújtott háza is áll, mint ahogyan tény az is, hogy ezen kívül több tucat ingatlan közvetlenül, több száz pe­dig közvetve is érintett a hosszabb távon egyértelműen ingatlanérték-növelő fej­lesztésben. Ráadásul korántsem csak az országos médiában emlegetett csónaká­zótó kialakításáról van szó, hanem azok­nak a rendezési munkálatoknak a kezde­téről is, amelyek célja, a Búbánatvölgy és a Szamárhegy fejlesztése. A legutolsó, múlt heti hatósági szemlén ráadásul számos furcsaság derült ki: el nem készült jegyző­könyvek, hatásjogi kérdések, tévesen be­sorolt területek. De kezdjük az elején! Az ügy előzményei A Hídlap már korábban is foglalkozott a búbánatvölgyi tavakkal, azok történeté­vel, illetve aktuális helyzetükről, sőt a vá­rosvezetés területtel kapcsolatos terve­iről is több ízben beszámoltunk már. Ha a Búbánat történetében egészen a tavak alakulásáig visszanyúlunk, akkor látható, hogy az említett területen az első tó, ne­vezetesen a Mini-tó 1972-ben kapott léte­sítési engedélyt, ezt követően 1975-ben a Halas-tó, 1976-ban a Kerek-tó, majd végül 1983-ban a Fürdő-tó. Az északi városrész­hez kapcsolódó Búbánatvölgyben, a Ke- rektói-vízfolyáson jelenleg négy horgász­tó található, ezek közül három határozat­lan ideig érvényben lévő üzemeltetési engedélyt kapott, üzemeltetőjük a Vasas Horgász Egyesület lett. A Fürdő-tó 1983­4 hídlap hidlap.net

Next

/
Thumbnails
Contents