Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-09-26 / 38. szám
almárium (In memóriám Patócs Mária) Volt egy szőke asszony G yerek voltam - én is voltam az - és nap nap után láttam elvonulni - nem elmenni, elvonulni - a Rajner-ház előtt a Víziváros felé egy csodálatos asszonyt, derékig érő szőke hajzuhataggal, királynői tartással, olyat, amilyenről csak egy kamasz álmodhat. A kórházból vonult hazafelé ahhoz a férfihoz, akit szeretett és akit talán csak ő értett meg igazán a művészetével, szélsőségeivel, határtalan intelligenciájával együtt. Vonult, én néztem és csodáltam, hogy vannak, léteznek még királynők. Ő az volt. A szeretet útján haladt a szerelem és a megértés, az együttélés gyönyörűsége és minden odaadása, kínja felé egy polgári lakásba, antik bútorok, családi festmények és szőnyegek közé hozzá, akit évtizedeken át szeretett. Múltak az évek, a derékig érő szőke hajat fejedelmi konttyá varázsolta az idő, de a hétköznapok egyformák maradtak: kórház, betegek és megint a kórház és ismét a betegek. Pszichiáter volt, a lélek tudója, mindannak ismerője, amit Istenen kívül talán senki nem ismer. Azután úgy hozta a sors, hogy barátok lettünk. Egy alkalommal, Párizs felé utazván tegeződ- tünk össze, ő egy pohár narancslével, én nyilván egy pohár borral. Barátja lettem, majd barát -betege, miközben már én is ismertem az ő rejtett titkait. Segített, ha kellett és szeretett, mint orvos a betegét, mint az olyan embert, akivel együtt nézte meg Victor Hugo és Balzac sírját nem túl messze a Notre Dame-tól, és nem is olyan nagy távolságra az Eiffel- toronytól. A hétköznapjai olyanok voltak, mint általában az orvosoké. Áldozatosak, elkötelezettek, odaadok. Azután ő is beteg lett, de mint a szakmabéliek jobbára, azt hagyta utoljára. Elkésett a gyógyulással, a gyógyulás lehetőségével. Elkésett önmagával. Minden és főként mindenki fontosabb volt számára önmagánál. A halálig hanyagolta magát, az elmúlásig fáradt azokért, akikre esküt tett. Amikor legutóbb beszéltünk, ismét megkértem egy életút interjúra - azt válaszolta: ne haragudj, nem vagyok jól. Halasszuk későbbre! Két nap elmúltával már csak a halálhírét vettem. Nem készül már el vele a beszélgetés, de nem is baj. Beszéd volt, mindennél beszédesebb az élete. Néhány nappal Mária napja után halt meg. Néhány nappal élte túl önmagát. Nos, Isten éltesse, éltesse Isten halálában is a drága orvost, a nagyszerű asz- szonyt: Patócs Máriát! Varga Péter Dénes Mély fájdalommal tudatjuk, hogy dr. Patócs Mária nyugalmazott osztályvezető főorvos életének 68. évében elhunyt. Drága halottunkat szeptember 30-án 13 órakor a Szentgyörmezői Temetőben helyezzük örök nyugalomra az Evangélikus Egyház szertartása szerint. Emléke örökké a szívünkben él! Táviratcím: Patócs Gézáné 2500 Esztergom, Aradi tér 2/B. TANULJUNK MEG BÍZNI A SONOTHERAPIABAN! Amikor 1991-ben Hollandiából hazajött a Sonotherápia. kezdetben senki nem gondolta, hogy egy olyan betegség, mint az érszűkület, mely sok esetben 30-40 év alatt alakul ki - egy készülék néhány hét alatt képes tünetmentessé tenni Képes az évtizedek alatt az erek belsejében lerakodott üledéket megbontani, és műtét nélkül szépen lassan eltávolítani. EHHEZ NEM KELL MÁS A BETEGEK RÉSZÉRŐL. CSAK EGY ELHATÁROZÁS. Nem szabad elhinni, hogy majd eltűnik, megjavul, .beveszek két pirulát és elmúlik". A legfontosabb, hogy ne halogasson, mert csak ront a helyzeten. Valamit mindenképpen tegyen, ha érzi a tüneteket: • hideg kezek, lábak • fülzúgás, feledékenység, szédülés ' fájdalom szívtájon terhelés esetén. Ha pedig már fekélyes sebek éktelenkednek a lábán, vagy netán stroke-ja volt, végképp ne halassza el a kontroll vizsgálatot: doppleres vagy ultrahangos állapotfelmérést. A fekélyek nagy valószínűséggel belülről jövő problémára utalnak és egyszerű hintőpor vagy tapasz nem hoz végleges megoldást. EN ES LÁTOGASSON a HOZZÁNK! CENTRUM hidlap.net hídlap 49
