Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-07-18 / 28. szám
Lenger Varga Péter Július 30-án nyit az új kanonoksori tárlat és nép életképeit többször bemutatták a Frankel Szalon tárlatain. 1932-ben jelent meg Huszonnégy kép című önálló albuma, melyben temperafestményeit reprodukálták. 1931-től kezdve több egyházi és állami megbízású monumentális feladatot kapott (a szegedi Szent Demeter- kápolna falképe, 1931; a jászszentandrási templom freskói, 1933; a szegedi Hősök kapuja boltozata, 1936; a városmajori templom mennyezete és szentélye, 1938; a székesfehérvári Szent István-mauzóle- um, 1938-1939). 1935-ben New Yorkban járt, kiállított a Silbermann Galériában és a pittsburghi Carnegie Institute-ban. 1936-ban a Milánói Triennálé magyar pavilonjának, 1937-ben a párizsi világkiállítás magyar kiállítóhelyének dekorációját készítette el. 1938-tól a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Számos kitüntetésben részesült, elnyerte a padovai egyházmüvé- szeti kiállítás nagy aranyérmét (1932), a kis állami aranyérmet (1936), a párizsi világkiállítás aranyérmét (1937), a Corvin-koszo- rút (1939) és a Velencei Biennálé nagydíját (1940). Halála után, 1942-ben jelent meg válogatott rézkarcait és rézmetszeteit tartalmazó 12 lapos albuma. Szerdán zárt a Marc Chagall alkotásaiból álló tárlat a Balassa iskolában, Esztergom új kiállítóhelyén, de épphogy lekerültek a Chagall-képek a falakról a szervezők máris a következő kiállításra készülnek. Aba-Novák Vilmos képeiből nyílik ugyanis tárlat július 30-ától a Kanonoksoron. D ali, Munkácsy, Goya és most már Chagall után ismét egy klasszikus festőművész alkotásait láthatja az esztergomi, környékbeli és felvidéki közönség a Balassa középiskolában kialakított 320 négyzetméteres kiállítóhelyen. Marc Chagall színes, bibliai témájú litográfiáit követően azonban ismét egy magyar alkotó műveit láthatja a közönség. Aba-Novák Vilmos, a „barbár zseni" életművének kiemelt korszakait és alkotásait Aba-Novák Esztergomban címmel tekinthetik meg a műkedvelők a hónap végétől. A július 30- ai megnyitót követően közel ötven Aba- Novák-olajkép, száz grafika, akvarellek, fotográfiák, valamint egy videószoba várja az érdeklődőket egészen októberig. A kiállítást szervező Gran Tours utazási iroda ügyvezetője lapunknak kifejtette, hogy a tárlat anyaga különböző gyűjtemények képeiből állt össze, melyekhez kiegészítésképpen a Magyar Nemzeti Galériában őrzött „Aba-Novákok" is Esztergomba érkeznek. Zoltai Dániel hozzátette, a kiállítás létrejöttében kiemelkedő Kováts Kristóf, a művész unokájának támogatása, aki olyan emlékeket, műveket adott a tárlathoz, mint ritka családi fotók és olyan eredeti vázlatok, skiccek, melyeket eddig még nem láthatott a nagyközönség. sőfokú rajztanári oklevelet szerzett a Képzőművészeti Főiskolán, majd a budapesti Műegyetem Rajzi Tanszékén kisegítő tanársegédként dolgozott egy évig. 1922- ben nyílt meg első önálló kiállítása rajzaiból és rézkarcaiból az Ernst Múzeumban. 1923- ban a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete tagjává választotta, melyet követően rendszeresen kiállított itthon és külföldön. Festményeit 1924-ben szintén az Ernst Múzeumban mutatták be először. 1924- től 1927-ig a Zugligetben élt és dolgozott. 1925-ben Savonarola című rézkarcával elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság grafikai díját és még ebben az évben feleségül vette élet- társát, Vulkovícs Katalint. A Szinyei ||T társaság ösztöndíjával 1926-ban Sj franciaországi tanulmányutat tett. ■ t 1928-ban elnyerte a Szinyei társa- *jfS ság nagy aranyérmét és a társaság 4 tagjává választották. Ekkor született meg lánya, Judit. 1928-tól a Belvárosi Szabadiskola tanára volt, majd 1930 és 1937 között művészeti magániskolát vezetett Budapesten. 1929-től 1931-ig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa, ettől az időtől kezdve folyamatosan részt vett a velencei biennálé- j kon. Itáliában az olajfestésről áttért a temperatechnikára, olaszországi képeiből 1931-ben gyűjteményes j tárlata nyílt az Ernst Múzeumban. I Az 1930-as évek folyamán több nyarat töltött a művésztelep tag- ,afe jaként Szolnokon, illetve 1935-től Nagy Imre meghívására Erdélyben, Csíkzsögödön. Ott készült cirkusz- i Aba-Novák Jeles napon, 1894. március 15-én született Novák Vilmos Budapesten. Középfokú tanulmányait a budai reáliskolában végezte, majd Révész Imre tanítványa volt 1912-1914 között a Képzőművészeti Főiskola rajztanárképző szakán. Az Aba előnevet 1912-től kezdte el használni, amikortól is Aba-Novák Vilmosként írta alá alkotásait. 1913 nyarán ösztöndíjasként dolgozott a szolnoki művésztelepen, 1914-1918 között pedig katonai szolgálatot teljesített az első világháborúban. 1918-ban közép- és felhidlap.net hídlap 7 Chagall után Aba-Novák
