Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)

2009-09-19 / 37. szám

exkluzív Valamit azonban szeretnék hangsúlyoz­ni: ha zenész lettem volna, kimarad a foci és a tanítás, ha sportoló, akkor a zene és a matematika, így viszont együtt élhettem, élhetek mindhárommal, hiszen matema­tikaórán épp úgy lehet játszani, mint a gi­táron vagy a focipályán.- Az egyetemi évek alatt is művelte a sportot és a muzsikát?- Hobbiként igen, amint ez a későb­biekben is így megmaradt. Szerencsé­re olyan emberekkel hozott össze a sors, akik szintén nagy focirajongók voltak, ha­marosan tagja lettem a kollégium csapa­tának, sőt az ELTE futballcsapatának is. Büszkén emlékszem vissza rá, hogy ötöd­éves koromban Debrecenben az orszá­gos labdarúgó tornán második helyezést értünk el. Mindemellett tagja voltam a dorogi Blank zenekar utódaként említen­dő Neoton tánczenekarnak, így azután minden hétvégén hazajöttem a kollégi­umból és muzsikáltam, egészen az egye­tem befejezéséig.- Nem könnyű dolog kiállni emberek elé, adott esetben egy osztály elé. Emlékszik-e az első órájára?- Nem volt egyszerű a pályakezdés. Talán azért nem emlékszem, mert akkor még egyenesen reszkettem ettől a fajta szerepléstől. A kezdeti nehézségeken ta­lán az segített át, hogy elsőként hét évet dolgoztam a felnőttoktatásban és miu­tán ott is hamarosan megkaptam a tanít­ványok szeretetét, emellett több közép­iskolában voltam óraadó, mint például a Dobóban, Istvánban, közgázban - no, ezeken a helyeken jelentős tapasztalatok­ra sikerült szert tennem, de ténylegesen nappali tagozatra csak nyolc esztendő után kerültem a 317-es Ipari Szakmunkás- képző Intézetbe, akkorra pedig már nyu­godtan mondhatom, hogy bizonyos ru­tinnal. Végül tizenkét év elteltével a Boty- tyánból mentem nyugdíjba.- Mi tanáremberek tudjuk, hogy van­nak nehéz gyerekek, jó képességűek, szeré­nyebb talentumokkal megáldottak - hogy tudta kezelni ezeket az időnként vélhetően ellentmondásos helyzeteket?- Én azt gondolom, hogy ebben semmi különösebb trükk nincsen. Igyekeztem el­sősorban minden tanítványomnak meg­adni a kellő tiszteletet és úgy érzem, ha az ember mindenkinek a képességeihez mérten megfelelő feladatot adja, ered­ményes munkát tud végezni. És itt kerül képbe édesapám, aki hihetetlen követke­zetességgel, szeretetteljes szigorral ne­velt, de olyasmikre is megtanított, hogy úgy mondjam, engedett rácsodálkozni, mint például a természet, a Duna tiszte­lete. Sosem felejtem el azt pillanatot, ami­kor először ültetett be egy kajakba - nem voltam még kilencéves sem. No, azóta is járom a vizet és csodálkozom, hiszen min­dig valami újat mutat, mindig tartogat va­lami meglepetést.- Egy gyermeke van tanár úrnak, „imá­dott fia", Ádám.- Akire nagyon büszke vagyok. Ő is istvános diák volt, majd Veszprémben vé­gezte az egyetemet, ahol a tehetségét és a tudását hihetetlen akaraterővel ka­matoztatta úgy, hogy mára igen komoly eredményeket ért el a termelésirányítás­ban, mindemellett kétgyermekes család­apaként nem csak büszke apává, hanem kimondhatatlanul boldog nagyapává is tett engem. Mondanom sem kell, hogy Marcika unokám, aki épp nyolcesztendős, most kezdi a zeneiskolai tanulmánya­it, az ötéves Fannika pedig igen szívesen és jól énekel, határozottan jó a viszonya a zenéhez.- Senki nem állíthatja, hogy tanár úr nem élt teljes életet. És most itt a nyugdíj.- Szokták mondogatni, hogy a pedagó­gusoknak hét- vagy nyolcévente - jobban szeretem a nyolcat, mert az kétszer négy -, járna egy év „alkotói szabadság". Jelen álla­potomat én így fogom fel. Eszemben sincs végérvényesen eltávolodni az iskolától, kollégáktól, tanítványoktól, de némi feltöl- tődésre most úgy érzem, hogy szükségem van. Hasonlóan a zenét sem fogom soha abbahagyni.- Ha most egészen biztosan tudná, hogy az Úristen ad még harminc eszten­dőt - úgy legyen! - mivel töltené ezeket az évtizedeket?- Ez nagyon sok mindenen múlik, leg­inkább talán azon, hogy kik azok az em­bertársaim, akikkel összehozna a sors és ők mire motiválnának. Nyilván közülük is az elsők azok, akikkel már eddig is sok­sok örömteli órát, hónapot, évet töltöt­tünk együtt, azután még inkább megis­merni az országot, olyan helyekre eljutni, ahol még nem jártam, és természetesen az unokáimmal, a családommal szeret­nék sokkal több időt együtt tölteni. Ami pedig ezt a beszélgetést illeti, sokat gon­dolkodtam a felkérést követően, hogy mi­képpen kerülhetek én egy olyan lapba in­terjúalanynak, amelyben a közelmúltban az Aranycsapat legendás Buzánszky Jenő bácsija mesélt a maga életéről. Azután rá­jöttem. Én vagyok a szurkoló. Passzív házak Télen meleg - nyáron hideg Gyors és tiszta építkezés Alacsony építési és fenntartási költség Akár 50-70 %-kal kevesebb energiára van szüksége a fűtéshez-hűtéshez Pro-Koncept rendszerelemek forgalmazása kivitelezése KRI-ZSO BAU KFT. Tel.: 0670/531-0319 _p,oÍ!L_ Koncept TÉRBURKOLÁS-ÚTÉPÍTÉS AZ ELERBÉ ÚTÉPÍTŐ KFT. vállal: térkövezést, kertépítést, kerítésépítést, parkolók építését. Családi házaknál autóbejáró, járdák, és egyéb térburkolási munkákat. Teljes körű kivitelezés­sel. Továbbá vállal: útépítési munkáknál, tükörkészítést, szegélyezést, térbur­kolást, betonozást, szerelvénybeállítást, kézi aszfaltbedolgozást. Az elvégzett munkára GARANCIÁT VÁLLALUNK! Ingyenes felmérés. Referencia munkáink megtekinthetőek: www.terkoves.hu . Elérhetőségeink: Tel.: 0633/503-330,0630/687-6586, Fax.: 0633/503-331,0630/687-1 Email: elerbe@freemail.hu . hidlap.net hídlap 27

Next

/
Thumbnails
Contents