Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-09-19 / 37. szám
esztergom Babits-adaptáció, történelmi dráma és hun legenda az ETV-ben Esztergom a magyar drámára fókuszál Több televízióra alkalmazott film bemutatásával ünnepli Esztergom a Magyar Dráma Napját. Az alkotásokat az eddig több mint hatvan drámát írt Pozsgai Zsolt drámaíró, rendező bocsátotta a városi televízió rendelkezésére, mely orgánum 19-én, azaz ma és 21-én sugározza a filmeket. Az ünnep kapcsán Pöltl Zoltán kérdezett az alkotótól. met hozza el Esztergomba a Magyar Dráma Napján. Mi a története ezeknek a műveknek?- Jó 12 évvel ezelőtt felkértek a kecskeméti színháztól, hogy írjam meg a Gólyakalifa című regény átiratát. A kétszemélyes drámában aztán Lux Ádám játszotta a címszerepet és mellette Méray Katalin volt a partner. A darabot később Budapesten három különböző színház is műsorára tűzte. A színházi előadás nyomán készült el a televíziós változat, ahol szintén az említett két színész játszik. A Fekete méz egy történelmi darab, melyben Lórántffy Zsuzsannáról, a reformáció nagyasszonyáról mesélünk a nézőknek. A történetben a hírneves személyiség a halálos ágyán próbálja átadni szellemi-lelki örökségét az őt követőknek. A televíziós változatban remélhetőleg sok esztergomi néző legnagyobb örömére Maronka Csilla alakítja Lórántffy Zsuzsannát. Ennek a filmnek az az érdekessége, hogy a kiscelli romtemplomban forgattuk. A Hun völgy egy dokumentumfilm, mely an- naka legendának jár utána, mely szerint Attila, hun vezér nyugaton portyázó seregének egy maradéka megállt és letelepedett Svájc egy csodálatos vidékén, egy magas hegyek között található völgyben. A filmből kiderült, hogy egészen az 1700-as évekig elszigetelten éltek ott ezek a hunok, majd a kutatástörténeti előzményekből tudjuk, hogy a származás több momentum - például család- és keresztnevek sorrendjének használata, nép- művészeti motívumok és székely építészeti megoldások egyezősége - alapján igazolható. A már Arany János és Illyés Gyula által is kutatott népcsoport ugyan nem magyarul beszél a Hun völgyben található hat faluban, de kapcsolatuk a magyar néppel letagadhatatlan.- Mit jelent egy mai magyar drámaírónak a Magyar Dráma Napja?- Ez az ünnep Madách Imre születésnapján, azaz szeptember 21-én van. E napon immár közel másfél évtizede televíziókban és színházakban a kortárs magyar dráma kerül a fókuszba. A Magyar Dráma Napján - természetesen nagy örömünkre - arra hívják fel a közönség figyelmét, hogy ez a művészeti ág az egyik legtermékenyebb a magyar alkotói palettán. Jól érzékelteti ezt, hogy például tavaly több mint harminc új drámát mutattak be a magyar színházak. Harminc évvel ezelőtt még jobb volt a helyzet, de azért manapság is jelentős mennyiség és minőség kerül a színházakba Békéscsabától Budapesten át Sopronig. A korábbi időszakot olyan nevek fémjelezték, mint például Görgey Gábor, Fejes Endre, Szakonyi Károly. Az ő általuk írt drámák színrevitelekor a közönség rohant a premierekre, ma ez egy kicsit máshogy van, csökkent a figyelem.- Keltsük fel akkor egy kicsit az érdeklődést e műfaj iránt! Milyen a mai magyar dráma ? Mitől mai és mitől magyar1- Elsősorban attól, hogy komoly mélységben reflektál a jelen problémáira. Ez így kell, hogy legyen, ha történelmi témát vesz, és akkor is ha a mában játszódik. Én sok történelmi témát próbálok feldolgozni, ráadásul úgy, hogy az valamilyen átélhető élmény legyen a mai néző számára.- Az elmúlt időszakban nem egy esetben a botrány hívta fel a közönség figyelmét az adott színházi előadásokra. Fontos-e ez a radikális eszköz?- Hogy a fenébe ne! Néhány évvel ezelőtt például volt egy pécsváradi premierem, mely Boldog Asztrikról szólt. A pécsi püspök azt mondta az embereknek, hogy ne menjenek el az előadásra. A kijelentés kapcsán aztán egyszer csak ott találtam magam a média teljes fényében, a reggeli műsoroktól kezdve a délutáni adásokon át az esti híradókig. Több alkalommal is vitatkoztam a püspökkel a mű kapcsán, ezután a hatalmas publicitás után természetesen a közönség jobban érdeklődött a darab iránt. A püspök egyébként egy általa el nem viselhető egyházi szemlélet miatt emelte fel szavát a premier ellen. Igaz, ugyanezt a szemléletet az akkori pápa viszont hirdette.- Ezzel az esettel egy kicsit a Krisztus utolsó megkísértése rendezője, Martin Scorsese-vel került egy padra, ami valljuk be, alkotói szempontból inkább dicsőség...- Igen, így is lehet mondani. A lényeg, hogy a botrány, még ha ez a szó némileg erős is, felhívta a figyelmet egy adott drámára, ami így kapott több reflektorfényt. De a botrányra sokkal jobb példa a Disznótor című előadás, melyben valóban levágnak egy-egy hatalmas disznót. Ez a mű, nem is ért meg csak három előadást, a nézők egész egyszerűen nem mentek be a darabra, olyan provokatív volt.- Ön három művét, a Gólyakalifa című Babits-adaptációt, a Fekete méz című tévéjátékot és a Elun völgy című dokumentumfilk hidlap.net hídlap 19
