Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-09-12 / 36. szám
közügy Beszélgetés Farkas Ivánnal „Mit ér az ember, ha magyar?" Varga Péter Dénes Farkas Iván a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsának elnöke, közgazdász, mérnök, egyetemi tanulmányait Prágában végezte a forradalmi 1989-es esztendőben. Az MKP gazdasági szakpolitikusa, az Országos Választmány elnöke, nős, egy fiúgyermek édesapja, aki az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium tanulója. Muzslán lakik és a pozsonyi országgyűlés, valamint a strasbourgi parlament képviselője.- Muzslán élve mennyire érzi, hogy az Ister-Granum Eurorégióhoz kapcsolódik emberileg és közjogi méltóságként egyaránt?- Ez egészen nyilvánvaló, hiszen nem csak a kultúra, a nyelv, hanem a napi megélhetés is összeköti az itt élő embereket, hogy úgy mondjam, a dolgok egészen a helyükre kerültek, a hétköznapi életben együvé tartoznak. Azok a területek, amelyek egykor Esztergom vármegye részét képezték, végre ismét egyazon régió részei. Az időközben megépült Mária Valéria híd különösen nagy lehetőséget biztosít a nálunk és Magyarországon élők számára, hogy éljék azt a normális életet, amelyet a megelőző századok kialakult szokásai szerint korábban tehettek.- Nem csupán Magyarország, Szlovákia, de joggal mondhatjuk, hogy Európa és a világ is hangos Sólyom László a közelmúltban történt révkomáromi kiutasításától, valamint a szeptember 1-jén életbe lépett szlovákiai magyar nyelvtörvénytől. Hogyan látja? Lép-e, kényszerül-e lépni az unió, főként, hogy tapasztalhatja a tiltakozásokat, gondoljunk például Tőkés László EP-képviselő, illetve Kiss-Rigó László püspök „Pünkösdváró Európa "elnevezésű szegedi demonstrációjára. Egyszóval. Figyelmen kívül hagyhatja-e mindezt az Európai Unió?- Nem csupán Magyarországon, hanem Szlovákiában is tömegével tiltakoztak a jóérzésű emberek, hiszen csak nálunk több ezren adtak hangot ellenérzésüknek. Úgy érzem, hogy a labda egyértelműen Szlovákiában pattog, Magyarországra ugyanis nem jellemző, hogy provokálna. Szlovákia fiatal, 1993- ban jött létre, mintegy tizenhat esztendős államigazgatási gyakorlattal rendelkezik, így Magyarországgal szemben nyilván van valamely kisebbségi komplexussal, pedig példának okáért Szent István (csak, hogy a révkomáromi esetre utaljak) éppúgy a szlovákoké, mint a magyaroké. A probléma az, hogy az Európai Uniónak az elmúlt négy évtizedben kialakult egy viselkedési gyakorlata, és most adottá vált egy ország, Szlovákia, amely igyekszik a kialakult normákat másképpen értelmezni. Csak éppen észre kellene már venni, hogy az uniós tagállamok között ennek nincsen létjogosultsága! Az Európai Unió a népek Európája és nem a klasszikus értelemben vett nemzeteké. Időszerű volna, ha ezt az összes tagország tudomásul venné. Szerencsés, sőt fontos lenne ennek szem előtt tartása, hiszen ellenkező esetben felléphetnek olyan területi igények, amelyek az unióban senkinek nem szolgálnák az érdekeit. Természetesen az eddig felemlítettek mindössze arról szólnak, hogy a „szlovák csodaként" emlegetett kialakult helyzet szerint Szlovákiát elkerülte volna a világban mindenütt tapasztalható gazdasági, pontosabban pénzügyi krízis. Csakhogy ez nem igaz, hiszen mindannyian tudjuk, hogy jelenleg nem olyan jellegű világgazdasági világválságról van szó, mint 1929-33-ban, hanem egy bizonyos értelemben mesterségesen szított pénzügyi krízis rázza meg a világot. Itthon épp most csúcsosodik a válság, mert bár a pénzügyi szférát eddig sikeresen elkerülte a megrázkódtatás, de csak eddig, mert az idei esztendőben az összeomlás jelei hatványozottan jelentkeznek majd. Egyszóval: semmiképpen, semmiféle optimizmusra nem ad okot napjainkban Szlovákia bizony meglehetősen ingatag gazdasági helyzete. Nem véletlen tehát, hogy éppen most Dél-Szlovákia kulturális, nyelvi jellegéért folyik kőkeményen a harc.- Folyamatosan a már említett „szlovák csodáról" beszélnek, ám ezzel párhuzamosan rendre szóba kerül a régi-régi kifejezés, hogy „magyarkártya." Ez nem valamiféle elterelés, szemet hunyás vagy hunytatás a meglévő nehézségek felett?- Pontosan erről van szó, csak éppen a konfliktus szítói nem érzékelik ennek a jövőbeli kockázatát. A „magyarkártyát" a szlo24 hídlap hidlap.net
