Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-09-05 / 35. szám
régió bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szentbeszédében emlékeztetett arra, hogy augusztus 29-e, Keresztelő Szent János vértanúságának ünnepe lelkiismeret-vizsgálatra késztet. „Hallgatunk -e az igazság szavára? Ha megérezzük, mi lenne a helyes, erőt veszünk-e magunkon, hogy meg is tegyük azt, vagy csak siránkozunk, hogy milyen bűnös a világ, hogy mindenki korrupt, hogy az emberek nem teljesítik a kötelességüket, nem vállalják a felelősséget, nem képesek áldozatot hozni sem a jövő nemzedékért, sem a családjukért, sem másokért?” - tette fel a kérdést a Magyar Katolikus Egyház feje. Az ünneplő város történetét felidézve kiemelte: Visegrád is, mint Esztergom, Székesfehérvár vagy Buda vára a magyar államiságnak, a magyar nép egész közösségének jelképe. A délutáni millenniumi ünnepséget az időjárás nem fogadta kegyeibe, azonban az ünneplők serege a szakadó eső ellenére is kitartott. Dobri Imre elmondta, hogy a megemlékezés zavartalanul folyt, csupán a Millenniumi Emlékmű avatóbeszédét kellett a szobor melletti helyszínről a színpadra áthelyezni, majd hozzátette, hogy jó idő esetén valószínűleg még sokkal többen jöttek volna el. Az ünnepség kezdetén felolvasták a fesztivál fővédnöki tisztét elvállaló Sólyom László köztársasági elnök ez alkalomból írt levelét, a beszédek sorát pedig Hadházy Sándor polgármester kezdte meg. Az ünneplő település első embere köszöntőjében kiemelte: „Visegrád mai polgárainak megadatott, hogy a város első ezer évéből átléphessenek a másikba, számvetést készítve a város elmúlt ezer esztendejéről, s a jövőbe tekintve, hogy felkészüljenek a következő ezer évre.” A polgármester az emelkedett pillanatokban sem feledkezett meg a mindennapjainkat mostanában leginkább meghatározó általános válság említéséről, mellyel összefüggésben többször hangsúlyozta: „Megtévedtünk.” Hadházy Sándor utalt arra, hogy az értékrendbeli, erkölcsi és bizalmi válság leküzdése a fő feladat, hiszen haszontalan dolgokra költünk, miközben az igazi értékek mellett, egymás mellett is elmegyünk. Záró gondolataiban a polgármester kifejtette: „Legfőképpen hát ezért kell megállnunk ma, itt Visegrádon, és máshol, mindenhol, hogy ezeket a legfontosabb kérdéseket tisztázzuk. Hogyan tovább és legfőképpen: merre? Nekünk az ezeréves évfordulónk erre jó alkalmat ad.” A szónokok sorában ezt követően Mádl Ferenc, volt köztársasági elnök és Szűcs Lajos, Pest Megye Közgyűlésének elnöke osztotta meg az ezeréves évforduló alkalmából papírra vetett gondolatait a közönséggel. Az ünnépség fontos mozzanata volt a városi kitüntetések átadása, melynek során a megbecsült lokálpatrióta, a helyi rendezvények lelkes támogatója, Bánó László, az Utilis Kft. vezetője a „Visegrád Díszpolgára” elismerő oklevelet, Mikesy Tamás, a Mátyás Király Művelődési Ház igazgatója, a helyi kulturális élet motorja pedig „Pro Űrbe” díjat vehetett át. A ceremónia keretében Hadházy Sándor és az erdélyi Parajd polgármestere, Bokor Sándor hivatalosan is megerősítették a két település között immár közel két évtizede fennálló kapcsolatot a testvérvárosi szerződés ünnepélyes aláírásával. Visegrád lakóitól egy hatalmas, fából készült könyvet vehetett át a polgármester a település lakóinak névsorával. A köszöntők között a Visegráddal együtt ünneplő négy megye művészeti csoportjai, előadói léptek színpadra, és természetesen a Szent György Lovagrend bemutatója sem maradt ki a műsorból. Végezetül Marosi Ernő akadémikus, művészettörténész professzor lépett a színpadra, hogy méltassa a személyesen is jelen lévő Vígh Tamás Kossuth-díjas szobrászművész Életfa című szobrát, Visegrád új millenniumi emlékművét. A szoboravató beszéd után az ünneplő tömeg a HM Központi Kiképzőbázis Fúvószenekara kíséretével sétált a Duna-partra közelebbről is megcsodálni a műalkotást. hidlap.net hídlap 19
