Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-09-05 / 35. szám
címlapon Nyelvkonfliktus a sokszínű Európában Anyanyelvtörők Bukovics Krisztián Az elmúlt hetekben egyre jobban kiéleződött a szlovák-magyar viszony. A pozsonyi nyelvtörvény szeptember elsejei hatálybalépését megelőzően Sólyom László magyar köztársasági elnököt akadályozták meg abban, hogy részt vegyen a révkomáromi Szent István szobor avatásán, múlt héten Szegeden a Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozón fogadtak el állásfoglalást a nyelvtörvényről, e héten kedden pedig 12 ezer ember részvételével tartottak tiltakozó nagygyűlést a diszkriminatív jogszabály ellen Dunaszerdahelyen. Lapzártánkkal egy időben Csáky Pál, az MKP elnöke előbb Hágában, majd Brüsszelben ismerteti a kialakult helyzetet, ezzel párhuzamosan pedig zajlik egy Bajnai-Fico-találkozó szervezése. Mindebből a hétköznapi életben, a szlovák-magyar határ mentén élők mindennapjaiban vajmi kevés érződik: Esztergom és Párkány hivatalos és civil kapcsolatait egyáltalán nem befolyásolja a nagypolitika, mint ahogyan az immár ismét kölcsönössé váló bevásárlóturizmusban sem tükröződik az egyre terebélyesedő konfliktus. A z unióban eddig példátlan nyelvi, nemzetiségi konfliktus bontakozott ki Magyarország és Szlovákia között az elmúlt hónapokban. A szálak nagy valószínűséggel oda vezethetőek vissza, hogy a Robert Fico vezette, soraiban Ján Slotát és Vladimir Meciart is tudó szlovák kormánykoalíció kénytelen volt szembesülni azzal, hogy a térség „bezzegországaként" aposztrofált Szlovákia gazdaságát is alaposan megtépázza a világválság. A nem éppen kisebbségbarát koalíció a válságkommunikáció egyik sajátos szlovákiai formájával, a Meciar-éra alatt is előszeretettel használt „magyarkártyával'' próbálja elterelni a figyelmet a hanyatlásról. A régi-új módszer azonban ezúttal a vártnál nagyobb hullámokat vet: úgy tűnik, hogy Szlovákia most egyrészt jóval messzebbre ment, mint bármikor korábban, ráadásul megfeledkezett arról, hogy időközben mindkét ország a többek között a „sokszínű Európát, a szabad nyelvhasználatot és a személyek szabad mozgását" alapvető kitételként megfogalmazó unió tagja lett. A komáromi incidens, Sólyom László látogatásának meghiúsítása ugyanis nem csak hogy példa nélküli két szomszédos európai ország viszonylatában, de ellenkezik a személyek szabad mozgásának alapdogmájával is. Az alapelvek ilyen fokú figyelmen kívül hagyása teljesen felkészületlenül érte az uniót is, Farkas Iván, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) Országos Tanácsának elnöke szerint többek között ezzel magyarázható az Európai Bizottság döntése is. „Az Európai Bizottság válasza a megkeresésre az volt, hogy nem kíván foglalkozni az üggyel, valójában azonban egyszerűen egyrészt nincs erre vonatkozó hatásköre, másrészt pedig nincs erre precedens sem. Az, hogy két olyan ország, amely egyszerre az unió tagja, a NATO tagja, egy csomó más nemzetközi szervezet közös tagja ilyen konfliktusba keveredjen, új jelenség"- fogalmazott Farkas Iván. A szlovákiai magyar politikus szerint éppen ezért van szükség arra, hogy minél hamarabb lépéseket tegyenek az ügyben. „Úgy gondolom, hogy az Európai Parlament foglalkozni fog a történtekkel, hiszen az egész unió érdeke, hogy megakadályozza az ehhez hasonló kritikus gócpontok kialakulását"- fogalmazott Farkas Iván. Mindenesetre a Csáky Pál vezette MKP-s küldöttség szerdán, egy nappal a dunaszerdahelyi tiltakozó nagygyűlést követően (lásd keretes írásunkat - a szerk.) előbb Hágába, majd Brüsszelbe utazott tárgyalni a történtekről. Mindez a korábban egy időre az európai szocialisták közül „nem EU-konform" koalíciós partnerei miatt egy időre kizárt Ficonak és kabinetjének is egyre kényelmetlenebb, annál is inkább, mi6 hídlap hidlap.net
