Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-08-29 / 34. szám
4keréken adatok Méretek (mm): hosszúság 5165, szélesség 1805, magasság 1795, tengelytáv 3000, saját tömeg 1913 kg, megengedett össztömeg 3020 kg Motor: 2953 cmJ, négyhengeres dízel, max. teljesítmény: 156 LE (115 kW) 3200/min, maximális nyomaték: 380 Nm 1800/min, átlagfogyasztás 8,9, tesztfogyasztás 101, C02 kibocsátás (g/km): 252, gyorsulás (0-100 km/h) 11,3 s, végsebesség: nincs tesztelve, kilométeróra szerint 180 km/h Alapár: 2,5 TDCi 5 299 000 Ft, tesztelt változat ára: 9 336 250 Ft. Bukovics Krisztián A lecsapott hátsó rész a hátsó tér helykínálatát nem érintette számottevően, két felnőtt továbbra is nagyon kényelmesen utazhat hátul, a magasan futó övvonal pedig átlagon felüli biztonságérzetet ad. A fentieken kívül lényeges különbség nincs a Lancer két változata között: a vadászgépekre emlékeztető orrész tekintélyt parancsoló, a visszapillantó tükörben megjelenő vicsorgó Lancer elől gyorsan lehúzódnak, holott a csúcsváltozatokat leszámítva korántsem sportautó a japán középkategóriás. A futómű inkább lágy hangolású, ez eleve gátat vet a szerpentinen történő száguldozásnak, annak ellenére, hogy a Lancer kifejezetten jóindulatúan viselkedik ilyenkor is. Lehet persze gyorsan közlekedni a Sportback-kel, egy átlagos családfő biztosan jókat tud autózni vele, izgalom nélkül, kényelemben, aki pedig ennél többre vágyik, annak ott az EVŐ változat. Az autó belseje egy az egyben megegyezik a szedánnal, azaz maradtak az átlagos minőségű anyagok, a jellegzetes szürke belső, és a mindezt ellensúlyozó, jól leolvasható, csőbe „rejtett" műszerek. Semmi extra, semmi hivalkodás, ennek ellenére könnyen megszerethető a Lancer, Teszt: Mitusbishi Lancer Sportback 1,8 Invite Lecsapva szedán, mint mostani tesztalanyunk. Mivel azonban - szerencsé(m)re - nem a megkérdezettek, hanem jómagam írhatom e tesztet, így engedtessék meg any- nyi szubjektivitás, hogy szerintem jól néz ki az ötajtós verzió, talán azért, mert így közelebb áll az épp aktuális Impreza-hoz, igaz, nem ebben, hanem a csúcsverziókban szokás összehasonlítani a Subaru és a Mitusbishi erőgépét. Félretéve a szubjektivitást: az ötajtós verzió ezúttal is „literekbe" került, azaz a szedánhoz képest kisebb lett a csomagtartó, igaz, a magasra nyíló ötödik ajtónak köszönhetően legalább könnyű pakolni, és végre az autó rangjához méltó csomagtér-borítás került a Lancerbe. A raktér bővítése egyszerű, lehajtott hátsó ülésekkel pedig bőséges helyet kapunk. A Lancer szedán változatát már korábban volt alkalmunk kipróbálni, ezúttal a Sportback névre keresztelt kivitelt kaptuk kölcsön, ráadásul az eddig még nem próbált, 1,8 literes, 143 lóerős benzinmotorral. K ezdjük a lényeges különbségnél, az autó hátuljánál, hiszen ebben különbözik elsősorban tesztalanyunk a korábban próbált Lancerektől. A csapott hátú, ötajtós kivitel régi-új típus, a Mitsubishi ugyan az előző generációnál nem készített ilyen kivitelt, de mivel az európai piacon ugyancsak népszerűek a ferdehátú ötajtósok, így a japánok sem hagyhatták ki ezt a verziót. Szerencsére, mivel személy szerint úgy gondolom, hogy ezzel a farral lett tökéletes a Lancer, igaz, az első felmérések szerint nem mindenki gondolja így, az általam végzett gyors körkérdés után ugyanannyi szavazatot kapott a 46 hídlap hidlap.net
