Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-08-11 / 32. szám
életmód A betegség okai, kialakulása, kezelése Az asztma Bozori Ivett Az asztma mára már annyira elterjedt betegség lett, hogy az allergia mellett korunk egyik népbetegségének is mondhatjuk. Az asztmás megbetegedések száma egyre növekszik, napról napra több gyereknek és felnőttnek kell megküzdeni a kórral. Összeállításunkban a betegség kialakulásának okait és tüneteit vázoljuk, valamint megpróbálunk segítséget nyújtani kezelésében és megelőzésében is. Az asztma kialakulása Abetegség kialakulásánakkülönbö- ző okai lehetnek, egyrészt a légutak gyulladása, másrészt a külső ingerek által kiváltott válaszreakciók miatti légúti szűkület is eredményezheti. Az allergiás hajlam és a hörgők túlérzékenysége sajnálatos módon örökölhető, így maga az asztma is az örökletes betegségek közé tartozik. Kimutatható, hogy az asztma kialakulásában egyre nagyobb szerepe van az allergiának is, elsősorban az allergén reakciók során felszabaduló gyulladáskeltő anyagok felszabadulása okozza, melyek hörgőgyulladáshoz s ez által hörgőszűkülethez vezethetnek. A leggyakoribb kiváltó allergének közé a pollen, a szőr, toll, poratka, egyes élelmiszerek, vegyszerek, különféle gyógyszerek tartoznak. Csecsemőknél és kisgyermekkorban egyes táplálékok, mint például a szója, tejtermékek, vagy a háziporatka, állati szőrök és a virágpollenek is kiváltó okai lehetnek az allergiának, s így az asztmának is. Emellett a kialakulásnak oka lehet többek között, a hörgők falában lévő simaizomzat görcse, a légúti nyálkahártya ödémája, a fokozott nyáktermelődés és a sérült nyálkahártya leválása is. A betegség jellemző tünetét, a légzési nehézségeket a kis hörgők falában lévő simaizom összehúzódása, s ez által a hörgők szűkülete okozza. A betegség tünetei A betegség felismerése bizonyos esetekben nehézkes lehet, hiszen a tünetei könnyen összetéveszthetőek más légúti megbetegedésekkel. A köhögéssel kezdődő rohamok alatt légúti szűkület alakul ki, melynek következtében lelassul a tüdő gázcsere folyamata, melyet a betegek légszomjként élnek meg. Ennek következtében a légzésszám emelkedése tapasztalható, a páciens egyre gyorsabban próbál meg levegőt venni. A hörgőszűkület következtében a kilégzés nehézkessé válik, a megnövekvő légzésszám mellett igencsak megnyúlik a kilégzési idő. A rohamok alatt a szenvedő alanyok számára a légzés megkönnyítése szempontjából a legkedvezőbb testhelyzet az ülő helyzet, amikor is légző izmaik megfeszítésével igyekeznek elősegíteni a levegővételt. A nehézségek miatt a betegek sok esetben pánikba esnek, főleg amíg nem ismeretesek a kiváltó okok, s nincsenek tisztában az elváltozások miértjeivel. A rohamok ideje alatt a páciensekre sápadtság jellemző, bőrük szűrkés színűre változik, testük lehűl, verejtékezik, légzéskor sípoló hang hallható. Súlyosabb rohamok esetében az ajkak elkékülése, tudatzavar, eszméletvesztés is jelentkezhet. A tünetek gyakorisága az őszi- téli hónapokban a legsűrűbb, az életkor előrehaladtával azonban egyre ritkulhat, tehát az esetek többségében a gyermekkori asztmát a páciensek többsége kinövi. Kezelési módok Az asztma kezelésének is több módja lehet, létezik a tüneti kezelés, ez elsősorban inhalációs készítményekkel történik, valamint léteznek hosszú távú, általában rendszeres gyógyszerszedéssel járó kezelési módok is. Csökkenthetjük a tünetek súlyosságát, illetve a rohamok számát a megfelelően alkalmazott gyógykészítményekkel, valamint a tüneteket aktivizáló, felerősítő ingerek elkerülésével. Ez elősegíthető az allergiát és az asztmát kiváltó tényezők megszűntetésével, illetve közvetlen környezetünkből való eltávolításával. Akut roham esetében hörgőtágító, inhalációs készítmények használata javasolt, melyek hatására a hörgőfalban lévő simaizmok ellazulnak, így csökken a hörgők szűkülete, könnyebbé válik a lélegzetvétel. A rohamok megelőzésére, gyakoriságuk csökkentésére különféle gyulladáscsökkentő hatású készítmények szedése javasolt, melyek néhány hét alatt fejtik ki hatásukat, s hosszú távú megoldást jelenthetnek. Mint más krónikus megbetegedések esetében a gyógyszerek szedése itt is, minden esetben személyre szabottan történik, minden beteg esetében egyénileg történik a gyógyszerek beállítása. Az asztmás betegek állapotromlásának megelőzése érdekében úgynevezett megelőző- fenntartó kezelések alkalmazása javasolt, melyek keretében a gyógyhatású készítményeket általában naponta kell szedni, sok esetben akár egész életen át. GRANMED www.granmed.hu SZAKORVOSI RENDELŐ GRANMED* www.granmed.hu SZAKORVOSI RENDELŐ Horváthné Biró Ágnes gyógytornász, manuálterapeuta megkezdte magánrendelését dr. Pák Péter belgyógyász-gasztroenterológus szakorvos magánrendelése • Derék-, hát-, nyak-, váll-, csípő- és egyéb végtag fájdalmak • Izom eredetű mozgáskorlátozottság • Kéz-, lábzsibbadás • Ideggyógyász által kivizsgált fejfájás • Kezdődő gerincsérv, vagy műtét utáni utókezelés • Baleset, sportsérülés utáni rehabilitáció • Ortopédiai műtétek utáni utókezelés • Általános erőnlétjavítás, izomerősítés • Neurológiai betegek mozgásterápiája • általános belgyógyászati betegségek kivizsgálása, kezelése, kontrollja • gyomor- és vastagbél endoszkópos (tükrözéses) vizsgálata mély bódításban igény szerint teljes altatásban is, fájdalommentesen • béldaganat szűrési tesztek • Helicobacter Pylori (gyomorgyulladást okozó baktérium) vizsgálata kilégzési teszttel • tejcukor érzékenység vizsgálata hidrogén kilégzési teszttel • komplex szűrővizsgálati csomagok egészségesek részére is ultrahang- és labordiagnosztikai háttérrel • kapszulás endoszkópia GRANMED szakorvosi rendelő Esztergom, Irinyi János u. 26. (.Irinyi Ház") Információ, bejelentkezés munkanapokon: 8 és 14 óra között: +36 20 477 1555 vagy a saját telefonszámon: +36 30 313 2521 GRANMED szakorvosi rendelő Esztergom, Irinyi János u.26. (.Irinyi Ház") Információ, bejelentkezés munkanapokon 8 és 14 óra között: +36 20 4771555 40 hídlap hidlap.net
