Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)

2009-08-11 / 32. szám

exkluzív vésbé kapott ihletet, hogy rögtönözzön a megírtakhoz képest. A spirituális többletet az adja, ha a közönség beindul az előadás során. S ezáltal az előadókat fölpörgeti.- Koncertezik a KFT együttessel, játszik a Kart pour Fart Társulattal. Mondhatni, ez a két tevékenység kiegészíti egymást, mint­hogy az egyikben a zene a domináns, a má­sikban pedig a szöveg?- Akár mondhatjuk így is. A KFT-nek kü­lönben szerintem igen igényesek a szö­vegei, s a L'art pour l'art Társulat is vala­milyen értelemben a KFT oldalvizein jött létre, mert hiszen a KFT zenekarban már 1981-től kezdve az volt a „szokás", hogy összekötő szöveg címén kis furcsa, ab­szurd versikéket mondtam, illetve Bornai Tibi (Bornai Tibor - a KFT zenekar billen­tyűse, zeneszerzője, énekese - a szerk.) „szavalta" a sajátjait. Tulajdonképpen ezekre a szösszenetekre épült 1986-ban az egész L'art pour l'art Társulat. Első be­mutatónk is ezekből a versikékből álló„ki- facsart költői est" volt, azaz szoros a kötő­dés a KFT és a L'art pour l'art között. Az biztos, hogy más élmény egy - úgy­mond - rockzenekarban játszani egy szín­padon, mint amikor az ember színészként kimegy, és főleg csak beszél. Utóbbi ese­tében eltérő a szerepe a zenének. Szere­tem mind a kettőt, nekem jó élményt ad a L'art pour l'art és a KFT egyaránt. S ha már meghatározó élményről beszéltem: létezik egy harmadik dolog is, amiben el­mélyültem, most már mintegy tíz éve, ez pedig a spirituális zenélés, a szakrális ze­nék gyakorlása. Azt lehet mondani, hogy szinte minden nap úgynevezett hindu badzsanokat, hindu szent énekeket szok­tam énekelni, illetve buddhista mantrákat megzenésítve, és ezeknek nagyon-nagy pozitív erejét érzem.- Karinthy Frigyes mondta, hogy a lát­szat vagy a laikus elképzelés dacára a hu­morral foglalkozó emberek szomorúak. Vagy legalábbis: pesszimisták. Ön egyetért ezzel a gondolattal?- Láttam arra példát, hogy igen, akad­nak szkeptikusok és pesszimisták a hu­morral foglalkozó emberek között. Pél­dául ilyennek ismerem Gálvölgyi Jánost. Akit egyébként nagyon tehetségesnek és jónak tartok. Azt hiszem, ő valóban elég szkeptikus, s akár még azt is el­mondhatjuk róla, hogy időnként de­pressziós, én magam azonban nem. Op­timista vagyok és általában derűs, Sze­rintem nem lehet ennek kapcsán örök érvényű szabályt levonni. A humor egyébként tényleg terápiás hatással bír, talán pont ezért is foglalkoznak vele a „depis" emberek, hogy a borúlátásukat egy kicsikét feloldják. Humorban nem ismernek tréfát Az abszurd humort játszó L'art pour l'art Társulat 1986-ban alakult, Laár Andrással, Dolák-Saly Róberttel, Galla Miklóssal és Nagy Natáliával. A téves hiedelemmel ellentétben nem „Laár pour Laár" néven indult a kompánia pályafutása, ezt az elneve­zést Laár András„költői estje" kapta, ám ekkor még nem alakultak társulattá. Ebben a legelső estben még nem vett részt Nagy Natália, a női szereplő Bálint Bea volt. Amióta „társulatnak" nevezik magukat, azóta a nevük L'art pour l'art Társulat. Egyedülálló produkciójukkal új színt hoztak a hazai humor és színjátszás palettájára. Alkotóműhelyükben sok eredeti ötlet, poén született, amik a „kulturális hétköznapokban", a gondolkodni és a nyelvvel játszani szeretők körében kisebbfajta (művé­szeti) forradalmat indukáltak. Egyes szófordulataik a köznyelvbe is átkerültek (például:„nooormális???"). A társulat 1991-ben készíthette el első tévéműsorát. Hamar kiderült, a televíziós formanyelv illik hozzájuk, sőt az új lehetősé­gek újszerű megoldásokra sarkallták a kreatív csapatot. Sok képi ötlet, addig nem alkalmazott vizuális vicc jelent meg a műso­raikban. S megszületett „abszurd szappanoperájuk" a Besenyő család (Besenyő István: Laár András; Besenyőné Bényei Margit: Galla Miklós, majd Pethő Zsolt; Parittya Setét Antal (az„Öreg"): Dolák-Saly Róbert; Zigóta: Szászi Móni; Rücsök: Pethő Zsolt). 1996-ban Galla Miklós, majd 1997-ben Nagy Natália távozott a társulatból, Laárhoz és Dolák-Salyhoz ezek után a szövegíró­ként, ötletgyárosként korábban is közreműködő Szászi Móni, illetve Pethő Zsolt csatlakozott. A számos tévéműsort valamint több CD-t és DVD-t jegyző társulat színházi estjei: Laár pour Laár - Jelenetek a Költő életé­ből (1986), Farkas a mezőn (1988, felújítás: 1994), Rengeteg parittya (1990, felújítás: 1995), Winnetou (1997), A három testőr és a jeti (1999), A brutális katicabogár (2000), Rigoletto, avagy a rotterdami toronyőr (2002), Pucér nők ruhában (2003), Best uff L'art pour l'art (2004-2005, felújítás: 2009), Hófehérke és a svéd törpe (2006), Két férfi, egy nő meg egy férfi (2007-2008), Anyám tyúk, avagy az ember tragédia (2009). Honlapjuk: www.lpl.hu . hídlap 25 hidlap.net

Next

/
Thumbnails
Contents