Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-08-11 / 32. szám
esztergom Esztergomban állítják ki első ízben a barbár zseni két művét Még több Aba-Novák Pöltl Zoltán A Zsögödi táj és a Cserépvásár című tempera, illetve olajképekkel gazdagodott Aba-Novák Vilmos esztergomi tárlata. A bemutató érdekessége, hogy e két alkotást még sohasem állították ki, egy magángyűjtő jóvoltából itt, Esztergomban tekintheti meg a két képet elsőként a nagyközönség. A Zsögödi táj című Aba-Novák Vilmos temperafestmény 1936-38 között készült, a Cserépvásár című munka pedig 1930- as datálású 79x99 centiméteres olajkép. A „barbár zseni" képeit bemutató kiállítás szervező menedzsmentjétől kapott információk szerint a Cserépvásárt most restaurálták, így még inkább szerencsésnek mondhatja magát az esztergomi kiállító- hely és természetesen a látogatók. Az alkotás kiemelkedő példája Aba-Novák új eljárásának, melyet 1929-30 körül fejlesztett ki, köszönhetően római ösztöndíjának és így az Itáliában eltöltött másfél évnek. Ritka egyelőre azoknak a képeknek a száma, amelyek ezt a váltást, ezt a döntő fordulatot reprezentálják. A kép olajfestmény, de már azokkal a friss, tiszta színekkel felhordva, amelyeket Aba-Novák először római ösztöndíja alatt használt, miután bejárva a történelmi színhelyeket, középkori és reneszánsz falképeket nézve (Assisi, Firenze) áttért a tempera használatára. Ez más festői eljárást igényelt, mint az addig általa alkalmazott olaj-technika, és eredményeként kevésbé oldott, de sokkal színesebb képeket festett. Ez a váltás 1929-30-ban történt Aba-Novák festészetében, a Cserépvásár ezért kapcsolódik ehhez az időszakhoz. Az alkotással az egyik legkedvesebb témáját dolgozta fel, a szolnoki vásárok forgatagát, de nem a népies ruházat, szokások oldaláról, azaz nem etnografikus szempontból érdekelte, hanem elsősorban festöileg. Nagy dinamikus színmezők rendszerét hozta létre, egymásra épülő síkok rendjét, amelyekből kisebb élénk színű formák, paraszt- emberek, korsók emelkednek ki. A Zsögödi táj származását tekintve 1936-38 közötti temperafestmény, amely az alkotó 1935-ös erdélyi, Csík megyei látogatásának az emlékeit örökítette meg. A mü ugyancsak kiemelkedő példája az 1930-as években festett népi életképeinek, amelyeken a temperatechnika élénk | színeit és elbeszélő kedvét ötvözte, él- I hette ki. Azért fontos kép, mert a szol I noki tartózkodását, élményeit megörö- I kítő életképek ismertségével szemben a 1 zsögödi utazása sokkal kevésbé ismert, I és sokszor keverik is a két helyszínt pe- f dig bizonyos etnografikus jellegzetessé- *! gekről és a zsögödi képek sötétebb árnyalatairól fel lehet ismerni a különbséget. A kép történetéhez tartozik, hogy Aba-Novákot Nagy Imre festőbarátja hívta meg Zsögödre, ahol egy nyarat töltött 1935-ben, közvetlenül New York-i útja után. Ekkor Csík megyében kirándultak, hegyet másztak, falvakban rajzoltak, a falusi életet gyors rajzvázlatokban örökítette meg, hogy majd Pestre hazajőve élményeit nagy kompozíciókban fesse meg. A faluk településszerkezetét bemutató látképeket is rajzolt, amelynek kidolgozott festői változata a Zsögödi táj. Ezeken a képeken sem feltétlenül a népviselet, a népi építészet pontos megörökítése érdekelte, hanem az a festői téma, miképpen lehet modern eszközökkel a falut, a dús lombú fákat és egy falusi jelenetet közös kompozícióba foglalni. A Gran Tours utazási irodától kapott információk szerint augusztus 16-án, vasárnap és 17-én, hétfőn - az AI Di Meola koncert és a Nagyidai cigányok előadáshoz igazodva - az Aba-Novák-kiállítás is tovább, egészen pontosan éjjel 1 óráig tart nyitva. Belépőjegyet nyerhet, ha jól válaszol! Az Aba-Novák Vilmos-kiállításra kaphat két fő részére szóló belépőjegyet a szerencsés nyertes, aki helyesen válaszol az alábbi kérdésre: Honnan ered az alkotóra aggatott művészi jelző, a „barbár zseni"? A válaszokat postai úton vagy a hidlap@freemail.hu címre lehet elküldeni augusztus 18-áig. 10 hídlap hidlap.net
