Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-08-08 / 31. szám
régió Oravetz Ferenc csúzi könyve Egy nemesi fészek Lapunk munkatársa, Oravetz Ferenc nemrégiben jelentette meg szülőfalujáról, Csúzról szóló monografikus igényű hely- történeti művét. Az Ister Granum Eurorégió északnyugati csücskében lévő község gazdag történetét háromévi szorgos kutatómunka után foglalta kötetbe a szerző. A kötet nemcsak egyszerűen számba veszi a falu történetének évszázadait, hanem részletesen foglalkozik a Csúzy család történetével, feltérképezve a család valamennyi tagját, illetve azok rokoni kapcsolódásait. A könyv ennélfogva egy igazi genealógiai munka is, amely minden bizonnyal a Csúzy nemesi családról szóló legátfogóbb származástani mű. A kötet hasonló alapossággal mutatja be a községben élt, illetve ahhoz kapcsolódó nemesi famíliák származásrendjét, mellékletében mutatva azok családfáit is. A könyv tanúsága szerint Csúz egy igazi nemesi fészek volt, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a 18-19. században tucatnyi nemesi kastély és kúria épült a faluban, amelyek bemutatását szintén megtaláljuk a kiadványban. A kiadvány bemutatja azt is, hogy Csúz nemesi famíliáinak sarjai milyen jelentős szerepet játszottak a magyar történelemben. Ezt szolgálja a Meszlényi-Szénássy- kastély néhány évvel ezelőtti felújítása is, amely ma már az egyedüli nemesi kúria, amely az egykor itt pulzáló arisztokratikus életformából és szellemi pezsgésből felmutat valamit. Külön fejezetben taglalja a szerző a faluhoz köthető neves személyiségeket, akik között olyan nevek találhatók, mint pl. Bél Mátyás, Frantisek Palacky, a neves cseh történész, Sőtér Kálmán, méhészeti szakíró, Berinkey Dénes, egykori magyar kormányfő, vagy Székely Éva, olimpiai bajnok úszónő, illetve a Kálmán, Wodianer, Splényi, stb. család több jeles alakja, ország- gyűlési képviselők, közéleti személyiségek. Külön fejezetet szentel a kötet az egykor virágzó zsidó közösségnek, amely igen jelentős szerepet játszott a község gazdasági és kulturális életében. Bemutatja a közösség életét, és számba veszi a vészkorszak áldozatait és túlélőit. Nemkülönben részletesen tárja fel az első és második világháború falubeli áldozatait. A kötetből képet kaphatunk a hagyományos falusi életforma és gazdálkodás mikéntjéről is, valamint a község műemlék jellegű épületeiről és látnivalóiról. A kötet nyomon követi a demográfiai viszonyok változásait is, és az ezek nyomán bekövetkezett radikális arculatváltozásokat, amelyek által a falu nemzetiségi és szociális viszonyai mára szinte teljesen átalakultak. A szerző frappáns versidézetekkel vezeti elő az egyes fejezeteket. A kötetet bőséges jegyzetanyag, dokumentum, és jól összeválogatott képanyag teszi még inkább forrásértékűvé. A kiadvány a komáromi KT Könyv- és Lapkiadó gondozásában jelent meg. Megjelentetését Csúz Község Önkormányzata, a Szülőföld Alap, valamint a Párkány és Vidéke Kulturális Társulás támogatta. Beszerezhető a párkányi könyvesboltokban. Oravetz Ferenc Városképet rontó jelenségek firkák, az ákombákom jelekkel elcsúfított buszmegállók, vagy a nem működő rozsdás telefonfülkék. A látvány és „élmény" esetenként annál bosszantóbb, mert eltávolítása legtöbbször nem is pénzkérdés. céljából készültek. Ilyen városképet rontó jelenség például a kellemetlen szagot árasztó, szeméttel körberakott gyűjtősziget, az uton-útfélen elhajított flakonok és egyéb hulladék, a kutyapiszok, az illúzióromboló építmények és tákolmányok, amelyek nem illeszkednek kulturáltan és esztétikusán a környezetbe, a járművek futóművét próbára tevő kátyúk és útsüllyedések, a kaszálatlan közterület, a falA z emberek általában szeretik a lakóhelyüket, és sokan áldozatokat is hoznak környezetük szebbé, kulturáltabbá tételéért, a városkép szebbítéséért. Vannak azonban, akik falat firkálnak, rongálnak, vagy éppenséggel nem takarítják el kutyájuk után a közterületen hagyott piszkot. A mellékelt felvételek figyelemfelkeltésként, e visszásságok visszaszorítása hidlap.net
