Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-08-08 / 31. szám
közügy Elindult a kormány kríziskezelő programja? Nesze semmi - fogd meg jól! Augusztus elsejétől kezdődött a kormány által beharangozott kríziskezelő program, amelynek hangoztatott célja a válságba került családok egyszeri, mintegy húszezer forintos támogatással történő segítése. A támogatásra jogosultak körének igen szűkre szabott behatárolása alapján felvetődik a kérdés, hogy van-e olyan család, aki egyáltalán ebben a támogatásban részesülhet és ténylegesen mennyire segíthet gondjain az egyszeri támogatásként juttatott húszezer forint. Nyugdíjasok, rokkantak, özvegyek, árvák kizárva Augusztus elsejétől november harmincadikéig igényelhető egyszeri támogatás a kormány által indított kríziskezelő program keretében. A polgármesteri hivatalokhoz kell benyújtani a szociális minisztérium honlapjáról letölthető formanyomtatványon a kérelmet, amelyet a jogosultság vizsgálata után a jegyző továbbít az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság illetékes regionális igazgatóságához és csak ezután születik döntés az egyszeri támogatás megítéléséről, amely húszezer, de legfeljebb ötvenezer forint lehet, különös méltánylás esetén százezer forint. A jogosultságra vonatkozó előírás első pontja szerint azok a felnőttkornak adhatnak be támogatásra igénylést, akik nem részesülnek nyugellátásban. Ezzel a kitétellel eleve kizárták a támogatásból az öregségi- és rokkantnyugdíjasokat, a rehabilitációs járadékosokat, az árvaellátásban részesülőket, és az özvegyi nyugdíjban, valamint baleseti hozzátartozói nyugdíjban részesülőket. A feltételek közé tartozik az is, hogy a családban egy főre eső jövedelem a nettó minimálbérnél - azaz 57 815 forintnál nem magasabb, és a kérelmező a válság hatására veszítette el munkahelyét, jövedelme legalább húsz százalékkal csökkent, illetve lakáshitelük törlesztése húsz százalékkal növekedett. Aki támogatásra szorul, nem támogatható Kizáró okként szerepel az is, ha a kérelmező idén az önkormányzattól tizenötezer forint átmeneti segélyben részesült, illetve átmeneti segélykérelme folyamatban van. Annak, aki a sok kizáró ok ellenére mégis jogosult lehet az egyszeri húszezer forintos támogatásra, csatolnia kell a jövedelemigazolásokat, illetve a banki igazolást a lakáshitel törlesztőrészlet emelkedéséről. Tekintettel arra, hogy egyes igazolásokért fizetni is kell, az esetlegesen kapható kisösszegű támogatásért pénzt kénytelen áldozni a kérelmező. A feltételeket tekintve érthető, hogy többen kétkedéssel fogadták a kormány kríziskezelő programját, amelynek finanszírozásához már eleve pénzt vettek el a lakosságtól. Ugyanis a program pénzügyi háttereként létrehozott krízisalap egyik fő pillére az áramszolgáltatók által jogosultatlanul beszedett többletdíj, amelyet vissza kellett volna fizetni a fogyasztóknak. A Fidesz szerint törvénytelenül került a krízisalapba az áramszolgáltatók túlszámlázásából származó pénz, a Fogyasztók Egyesületének Országos Szövetsége pedig a fogyasztók számára való visszatérítést követelte. Kinek használ? Drágább a leves, minta a hús? Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Soltész Miklós, a KDNP parlamenti képviselője egyaránt szocialista pártkasszának nevezte a krízisalapot, és ha megnézzük a szinte teljesíthetetlen jogosultsági feltételeket, joggal merülhet fel a kérdés: egyáltalán kik használhatják fel valójában az alapba gyűjtött milliárdokat. A bankok sem járulnak hozzá a krízisalap befizetéseihez, a pénzintézetek saját intézkedéseikkel segítenek a bajba jutott adósokon. Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség elnöke a krízisalapot a populizmus szép példájának nevezte, mert ebből az összegből semmit sem lehet megoldani, a szétosztása pedig valószínűleg túl sokba kerül. Szakmai elutasítás - kormányzati direktmarketing A Kríziskezelő Program Tanácsadó Testületébe civil szervezeteket is bevontak, azonban volt, aki visszautasította a felkérést. Az MTA Gyermekszegénység Elleni Programirodája elzárkózott az együttműködéstől. Ferge Zsuzsa szerint azért nem éltek ezzel a lehetőséggel, mert úgy látják, a program létrehozóinak olyan szervezetekre van szükségük, amelyek „csápjaikkal" közvetlenül elérnek az emberekhez. Szakmailag sem látnak perspektívát a meghirdetett célok elérésére. Újabb elvonások: kríziskezelés helyett krízisteremtés Miközben a kormány a kríziskezelő programmal látszólag támogatni akarja a válságos helyzetbe került családokat, újabb intézkedéseivel még nehezebb helyzetbe hozza az embereket, ugyanis augusztus elsejétől tíz százalékkal csökken a táppénz. A betegség első 15 napjára az eddigi 80 százalék helyett 70 százalék jár, a többi napra pedig aTB már csak a kereset 60 százalékát fizeti ki. Akinek akkor szűnik meg a munkahelye, amikor éppen beteg, csak 30 napig kap majd pénzt, maximum naponta 3575 forintot. Ezzel az intézkedéssel kríziskezelés helyett csak újabb krízishelyzetet teremt a kormány, még súlyosabb válságba sodorva a családokat. A július elsejétől életbe lépett áfaemelés és az augusztustól érvényes táppénzcsökkentés tükrében úgy látszik, hogy a kormány valójában krízisteremtő programot alkot. VÁRJUK JELENTKEZÉSÜKET! SEGÍTSÉGET NYÚJTUNK Keressenek minket a következő címen: GLATZ GYULA SZOCIÁLIS KÖZPONT 2500 ESZTERGOM, SIM0R JÁNOS U.122. (BUSZVÉGÁLLOMÁS) HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS: Mindazoknak a személyeknek, akik: • Otthonukban egyedül élnek, segítségre szorulnak • Idős emberek, fogyatékkal élők • Egészségi állapotuk miatt segítségre szorulnak • Ápolásra, gondozásra van szükségük • Nehézséget okoz a napi bevásárlás, házimunka • Orvoshoz szeretne menni, kísérőre lenne szüksége • Recept felíratása, kiváltása gondot okoz • Hivatalos ügyei elintézésében tudunk segíteni TELEFONSZAMUNK: 06-33-314-931 18 hídlap hidlap.net
