Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-08-08 / 31. szám
címlapon Klasszikus képzőművészek sorában Esztergom sose állt távol a klasszikus művészetektől, a képzőművészettől, ez leginkább Vitéz János reneszánsz korában magaslott ki. A királyváros az elmúlt években is számos híres alkotó tárlatával várta a közönséget, az út Dalitól Aba-Novákig tart, de már a következő klasszikus festő esztergomi bemutatkozása is körvonalazódik. 2005-ben az esztergomi vár Rondella kiállítóhelyén csodálhatta meg a közönség Salvador Dali spanyol szürrealista festő munkáit. 2008-ban, egy másik helyszínen, a Deák Ferenc utcai volt Vármegyeháza felújított dísztermében kapott helyet Munkácsy Mihály képeinek kollekciója. Még abban az évben jöttekel Esztergomba Francisco de Goya, az ugyancsak spanyol mester alkotásai. Az igéző litográfiák között nyolcat a későbbi „kolléga", Dali dolgozott át. S bár Goya alkotásai komoly mélységekkel, mi több e világi borzalmak és túlvi- lági szörnyek ábrázolásával voltak teli, ennek a kiállításnak a népszerűsége sem múlta alul a korábbiakét. Ehhez képest egyfajta felüdülés volt a témák szempontjából az idén nyílt Marc Chagall-tárlat, mely már az új kiállítóhelyen, a Bazilika tőszomszédságában lévő Balassa iskola nagytermében volt látható. A francia-orosz-zsidó alkotó litográfiáinak többsége ószövetségi jeleneteket ábrázolt, így jól passzolt Esztergom egyházi gyűjteményeihez is. Chagall után most, július 30-án nyílt meg a két világháború közötti legjelentősebb, és a kommunista éra alatt méltatlanul eltagadott festő és grafikus Aba-Novák Vilmos kiállítása. Az iskolateremtő mester tárlatán az örökösnek számító Kováts Kristóf magán- gyűjteménye és a Nemzeti Galéria kollekciója szerepel. A tárlatszervezők azt tervezik, hogy Aba-Novák után a szintén klasszikusnak számító Székely Bertalan festményeit is kiállítják Esztergomban. Ennek időpontja még szervezésre vár. Az Aba-Novák Vilmos-kiállítás október 16-áig, hétfő kivételével hétköznapokon 10 órától 18 óráig, hétvégén 10 órától 20 óráig várja az érdeklődőket. Augusztus 16-án. 17-én és 19-én a kiállítás hajnali egy óráig látogatható. megoldást választotta, a helyszín adottságait maximálisan kihasználta. Ennek eredményeként az esztergomi kiállítás gyakorlatilag végigvezeti a nézőt a teljes életművön, kellő hangsúllyal emelve ki az önarcképeket, illetve a tárlókban elhelyezett grafikákat megfelelő módon tálalja a közönség számára. Kováts Kristóf úgy látja, az esztergomi tárlaton kiviláglik, hogy Aba-Novák Vilmos nemcsak festő és grafikus volt, de műhelyalapító, tanító is. Szintén a mester nagyságát mutatja az a - mai kifejezéssel prezentációnak nevezett - freskóterv változat is, melyek a szegedi Dömötör-toronyba készültek, s amelyek elnyerték a Páduai Egyházművészeti Kiállítás aranyérmét. S miként Nagy András rendező-kurátor esetében is, úgy Kováts Kristóf esetében is úgy éreztük, hogy Aba-Novákkal kapcsolatos tevékenysége, több is mint hivatás, inkább küldetés. Ezt Kováts Kristóf azzal hárította el, hogy számára erősek ezek a patetikus szavak, ő inkább úgy érzi, hogy csak egyszerűen teszi a dolgát. Az örökös hozzátette, hogy neki anyai nagyapja volt Aba-Novák Vilmos, s nemrég elhunyt édesanyja emléke kötelezi, hogy az Aba-Novák-életmű éltetésével a legendás festő és grafikus üzeneteit segítsen eljuttatni a nagyközönséghez. A fent említettek munkáját áldásos tevékenységével egészítette ki Bizzer István, a Pázmány Péter egyetem művészettörténet tanára. Végül azt kérdeztük Kováts Kristóftól, hogy milyen kapcsolata van városunkkal. „Esztergomot mindig is egy szerethető városnak tartottam, már az iskolai kirándulások óta egyik kedves hely volt számomra. Édesanyám művészettörténész volt, így a tőle kapott tudás alapján is nagy figyelemmel tekintettem Esztergomra, melyet a magyar kultúra egyik bölcsőjének is nevezhetnénk. S bár budapesti születésű vagyok, ma már a nagyobb harmóniát és nyugalmat adó Leányfalun élek a Dunakanyarban, melynek egyik történelmi, szakrális és képzőművészeti központja Esztergom"- összegezte gondolatait Aba-Novák Vilmos unokája. hidlap.net hídlap 5
