Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-07-11 / 27. szám
esztergom Valóban olyan rossz esztergominak lenni? hídlap Knapp János Pált legutóbb a kormány által megnyirbált ön- kormányzati normatívákról kérdeztük, akkor Esztergom alpolgármestere kifejtette, hogy többletvállalások finanszírozását egyre nehezebb kigazdálkodniuk a településeknek, melyek így egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülnek. Esztergom azonban ennek ellenére egyre többet költ a városi fenntartású intézményekre. Knapp János Pál ezúttal erről, illetve az állam és a háztartások együttes adósságállománya növekedéséről fejti ki véleményét. L ehet vitatkozni gazdaságpolitikai ideológiákról, a tények azonban magukért beszélnek. A tényeket nem lehet relativizálni, bagatellizálni. Magyarország és lakosai eladósodtak. Az elmúlt egy évben 20 százalékkal nőtt a lakossági hitelállomány, az állam és a háztartások együttes adóssága meghaladja a GDP 100 százalékát. A cégek és az állampolgárok adóterhelése a második legmagasabb az Európai Unióban. Az unióban a bérekből általában 40 százalékot vonnak el, ez nálunk 52 százalék. Csökkennek a reálbérek, az ipari termelés, elértéktelenedett a forint, több mint 400 ezer munkanélküli vár arra, hogy dolgozhasson. A sort nagyon hosszan lehetne még folytatni, a problémákat mindenki a saját bőrén is érzi. Hogy miért hozom Esztergom kapcsán most szóba az országban uralkodó áldatlan állapotokat? Azért mert múltkori írásom kapcsán olyan hangok jutottak vissza hozzám, hogy az állam, a kormány igenis segít Esztergomnak. Cikkem után egyes politikusok a város bizonyos fórumain azt kezdték el hí- resztelni, hogy Esztergomban nem is csökkent az állami hozzájárulás mértéke, a közintézmények fenntartásához szükséges normatíva összege. A politika szerencselovagjai, az örök hangadók azt állítják, hogy Esztergom nem is törődik az Övéivel, nem veszi ki a részét a közfeladatok ellátásából. Ezek természetesen igaztalan vádak, melyek hamisságtartalmát konkrét példával is alá kívánom támasztani. Nap, mint nap hallani, hogy az országban sorra szűnnek meg az iskolák, az óvodák, sportcsarnokokat, szociális intézményeket zárnak be vagy vonnak össze. Ezzel szemben Esztergomban egyre többet költ a város ezekre az intézményekre. Lássuk a száraz tényeket, nézzük meg Esztergom Város Önkormányzata hány millió forintot költ olyan közintézményekre, amelyek működtetése nem az ő feladata lenne! Óvodáink fenntartására ebben az évben a kötelező felett például 210 millió forintot költünk, ezzel a működtetés közel felét mi álljuk, holott ezt az államnak kellene megtennie. Az általános iskolák esetében az önerő mintegy 40 százalékos és több mint 300 millió forintot tesz ki 2009-ben. Természetesen részletesen kifejthetnénk azt is, hogy a középiskoláink költségvetésének is jelentős részét álljuk plusz önerővel, hogy elősegítsük az esztergomi diákok fejlődését tanulását, hogy minél eredményesebbek legyenek az életben. GranMed SZAKORVOSI RENDELŐ ESZTERGOM, IRINYI J. U. 26. Magán szakorvosi rendelő a kórház szomszédságában. Magánorvosi szakrendelések diszkrét, barátságos környezetben. Előzetes idó'pontegyeztetés, minimális várakozási idő. Teljes szűrővizsgálati lehetőségek egészségesek számára is. Szeretettel várjuk szlovákiai betegek és érdeklődők jelentkezését is! Információ, bejelentkezés munkanapokon 8-14 óra között +36 (20) 4771555 Szakrendeléseink: • Belgyógyászat - Gasztroenterolóiga • Reumatológia Dr. Pák Péter, Dr. Pák Gábor ■ Kardiológia Dr. Ámon György • Ultrahang diagnosztika Dr. Bohár László, Dr. Bohák Ágnes • Gyógytorna - Manuálterápia Bíró Ágnes Dr. Laczkó Hajnalka • Traumatológia - Sebészet Dr. Zsoldos László ■ Diabetológia Dr. Gál Marianna www.granmed.hu hidlap.net hídlap 23
