Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-11-21 / 46. szám
helyi história zik emellett az évszám vagy chronostichon, de ennek nyoma sem látható a Szulejmán-táblán. A XVI-XVII. század folyamán Esztergomban járt nyugati és keleti utazók egyike sem tesz említést a városfal kapuja felett elhelyezett emléktábláról, így pedig ha ebben az időben a felirat már mai helyén lett volna, akkor Evlia Cselebi, akitől a magyarországi török városok gondos és körültekintő leírását ismerjük, bizonyára említené. Az emléktáblát befoglaló falszakasz, de különösen az alatta levő kapu boltívének részletesebb tanulmányozása során arra a következtetésre jutunk, hogy az ív a török idők után készült. Téglaméretei alapján nem középkori és nem török építmény. Az itt használt nagyméretű és mind a töröknél, mind a középkorinál jóval nagyobb téglákat csak a XVIII. században kezdték használni. Ezek szerint a tárgyalt Szulejmán-tábla valószínűleg nem török eredetű, lehetséges, hogy valamely eredeti török emléktábláról készült, hibás XVIII. századi másolat.” Az egykori Három Szerecsen házról szóló tábla Az eredeti építmény az 1780-as években épült, majd 1873-ban és 1928-ban némileg átalakították. Ebben működött a „Három Szerecsen” fogadó. Pifkó Péter Esztergomi utcák című könyvében a következőket olvashatjuk a Kossuth Lajos utca 4. szám alatti épületről: „1813-ban Vayand János vendéglős és mészáros itt nyitott vendégfogadót Három Szerecsen néven, amely egészen az 1940-es évekig üzemelt. Jelentős kulturális és politikai rendezvényeket tartottak itt 1912-ben, valamint itt nyitották meg a Szerecsen Mozit”. Az épület a korabeli újságcikkek szerint a helyi közélet és közművelődés igazi centruma lehetett. Horváth István, a Balassa Bálint Múzeum igazgatója még gyerekkorában, az ötvenes évek elején látta az eredeti épületet. „A Három Szerecsen fogadó egy gyönyörű barokk épület volt, amit nagy hiba volt elbontani. A hatalmas házban belül végig boltozatos termek álltak és azt mesélték, hogy egy hangulatos vendéglő is működött ott egykor. Az egész korábbi építményből mára egyetlen üvegtáblácska maradt meg, ezen egy szerecsen fej díszítés látható, de ez az ornamentika volt a ház homlokzatán is. Az eredeti épületet aztán az 1950-es évek derekán elbontották, ezt követően épült fel a most látható ház. Legyen béke a Földön - emlékoszlop a Béke téren A világbékéért szóló univerzális ima: „Legyen béke a Földön” - a japán Masahisa Goi fejében született meg a múlt század 50-es éveiben. Mély meditációba és imáiba merülve találkozott azzal az inspiráló gondolattal, hogy az ima erejével a világbéke szolgálatába lépjen. Első lépésként Isikawában Japánban kezdett előadásokat tartani egy jobb világ víziójáról és filozófiájáról majd lassanként egyre többen gyűltek köré és egész Japánban ismertté váltak tanításai a békés világ megteremtéséről. Szórólapok készültek, később írásait is kiadták. Mindig is bátorította követőit, hogy találjanak kreatív formát a béke gondolatának terjesztésére. így született meg a Békeoszlopok ötlete 1976-ban, amiből aztán a Békeoszlop- állítás mai formája kialakult. 1980 óta állítanak Japánon kívül Békeoszlopokat, melyek száma mára már 100 ezer fölé emelkedett. Az oszlopok Japánból érkeznek, belül üregesek. Az üreg azt a célt szolgálja, hogy az ünnepségeken részt vevő közösség egyénenként cédulára írva a békével kapcsolatos kívánságait abban helyezhesse el. Ilyen emlékoszlop Esztergomban a kilencvenes évek elejétől a Béke téren is áll. Emléktábla Katona Istvánról A Kis-Duna sétányt és a Pázmány Péter utcát összekötő szakasz a Katona István utca. Itt áll egy, az utcavonalon álló, téglalap alaprajzú, egyemeletes, nyeregtetős épület. A korábbi épület felhasználásával építtette Katona István, 18. századi történetíró. A kertben a vízivárosi várfal maradványai találhatók, melyekhez újabb, földszintes, félnyeregtetős gazdasági épületek csatlakoznak. Katona István emléktáblája 1932-ben készült. A vörös márvány lap mérete 80-szor 89 centiméter, melyet az Esztergomvidéki Régészeti Társulat állított az író emlékének. Az elhurcolt esztergomi zsidókról megemlékező tábla A második világháborúban elhurcoltakra az Imaház utcában lévő zsinagóga falán egy 1995-ben állított emléktábla emlékezik. A második világháború után felekezetét vesztett, üresen maradt, bombatalálatot kapott épületben a helyreállítást, átalakítást követően jó darabig a Technika Háza üzemelt. Az épület néhány éve az önkormányzat tulajdona, melyben a város különböző kultúrintézményei kaptak székhelyet. A táblához szorosan illeszkedik a zsinagóga előtt álló kis parkban lévő mártírszobor. Marisa István a mauthauseni magyar emlékmű pályázatára készítette a megrázó alkotás 2 és fél méter magas eredetijét, amelyet végül Auschwitzben, a haláltábor magyar kiállításához kapcsolódóan állítottak fel 1965-ben. (Mauthausenbe végül Makrisz Agamemnon alkotása került.) Ezt a kicsinyített méretű változatot 1985-ben állították, már az alkotó halála után, ezért a szobrot Czuczai József munkálta meg. A szobor - utalva a deportáltak vagonban szállítására - vasúti talpfákból készült, máglyát jelképező talapzatra került. (Cikkünk a www.szoborlap.hu internetes oldal segítségével készült el.) GRANMED* www.granmed.hu SZAKORVOSI RENDELŐ____________________________________ dr. Laczkó Hajnalka reumatológus szakorvos magánrendelése- idült és heveny nyaki-, háti-, deréktáji fájdalmak szakellátása, injekciós kezelés.- a vállizület különböző betegségei mellett teniszkönyök, golfkönyök, csukló- alagút szindróma szakszerű ellátása.- a csípő, térd. boka, láb ízületeinek porckopásos, gyulladásos és egyéb betegségei- csontritkulás, köszvény szakszerű kezelése és gondozása, diétás tanácsadás- az ízületeket is érintő autoimmun betegségek kivizsgálása, a betegség terápiás vezetése GRANMED szakorvosi rendelő Esztergom, Irinyi János u.26. (.Irinyi Ház") Információ, bejelentkezés munkanapokon 8 és 14 óra között: +36 20 4771555 hidlap.net hídlap 31
