Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-11-14 / 45. szám
kályhacsempék, amelyeket faragni, csiszolni kell. Először megfaragjuk egy úgynevezett faragókéssel, kell még hozzá egy huszonöt dekás kézikalapács, ezután lehet méretre csiszolni a csempét, mégpedig úgy, hogy ne legyenek hézagok, hiszen az esztétikailag nem volna szép. Arról nem is beszélve, hogy egy cserépkályha nem valami üres, szekrényszerű építmény. A belsejében tűzte- ret kell kialakítani, füstjáratokat - tehát meg van annak a módja, hogy miképpen kell kinéznie, mikorra a befejezéskor sor kerülhet a kályha tetejének a befedésére. Egy középméretű kályha belseje például úgy néz ki, mintha a belső tér el volna osztva öt felé. A hartmut rendszerű, tehát fatüzelésű kályhánál egy csigarendszerű füstjárat megy föl egészen a kéményig. Külön érdekessége volt ezeknek a kályháknak, hogy például orvosi rendelvény is szükséges volt hozzá, ha mondjuk fekvőkéményt raktunk, de az építtető asztmában szenvedett. Ilyenkor nem javasolták a vegyes tüzelésű kályhát. Akkor a kéményseprő megvizsgálta az illető fekvőkéményt, és ha alkalmasnak találta a fafütésre, kiadta az igazolást. Az építtető adott esetben még kapott is 23 mázsa illetményfát.- Mitől fordulhatott elő, hogy visszafüstölt egy kályha?- Annak számtalan oka lehetett. Leginkább az, hogy ősszel, az első fűtésnél először is föl kell melegíteni a kéményt úgy, hogy melegebb legyen, mint a külső hőmérséklet, ellenkező esetben a füst visszaáramlik. Előfordult éppen Esztergomban, hogy egy lakótelepi lakásban begyújtottak, nem melegítették elő a kéményt, az alsó szinten nem voltak otthon és ott, a nyitott kályhaajtón keresztül áramlott vissza a füst.- Gondolom az sem mindegy, hogy milyen agyagot használ a kályhásmester.- Nem bizony. Csak nagyon jó minőségű, úgynevezett zsíros agyagot szabad használni, hogy azt homokkal lehessen soványí- tani. Az a legjobb, ha olyan az agyag minősége, ami könnyedén elbír kétharmad rész homokot. Abból olyan kályhát lehet építeni, hogy még harminc év elteltével is kalapáccsal kell szétverni.- Hogyan kell először befűteni egy újonnan épített cserépkályhába?- Elsőként, amint már mondtam, a kéményt kell fölmelegíteni. Ezután ügyelni kell arra, hogy az első fűtéseknél négy-öt kiló fánál többet ne tegyünk a kályhába, az ajtót hagyjuk nyitva, nem szabad bezárni legalább egy héten keresztül, hogy a fejlődő gőz el tudjon párologni, hiszen egy középméretű kályhában van körülbelül nyolcvan-száz liter víz. Ha nem tud elpárologni, szabályosan felrobbanhat a kályha.- Működön Esztergomban valamikor kályha- és csempegyár. Vajon az érdektelenség miatt szűnt meg?- Nem. Emlékszem, 1956-ban úgy jöttünk Esztergomba Békéscsabáról, hogy édesapámat oda hívták üzemvezetőnek, bár én jöttem előbb, csak éppen lakhatásról kellett gondoskodni. Chvala Rudolf volt akkor a gyár igazgatója. Igaz, nem volt szakember, hiszen akkoriban ez úgy ment, hogy a megyei párttitkárság egyszerűen kinevezte az üzemek, gyárak vezetőit annak ellenére, hogy ha jól emlékszem, ő történetesen pék volt. Mindenesetre az ő vezetése alatt kezdtünk dolgozni.- Emellett elnézték, vagy legális volt, hogy magánházaknál is építettek kályhákat?- Ez hivatalosan történt, a gyárban rendelték meg a kályhákat. Persze hihetetlenül alacsonyak voltak a munkabérek. Ezt úgy oldotta meg a gyár, hogy megvehettünk egy kályhára való csempét, hétvégén fölépítettük valahol a megrendelő igénye szerint, így pótoltuk ki a jövedelmünket. Talán ma már hihetetlennek tűnik, de sokan öt-hatezer forinttal mentek el nyugdíjba a gyárból, mert azt mondták, hogy ugyan, ezek hétvégén úgyis megkeresik a pénzüket. Sajnos ez hivatalosan így működött.- Szívesen vette át a szakmát az édesapjától?- Nagyon szerettem csinálni. Igaz, édesapám nagyon szigo- i rú volt, de sosem korholt vagy bántott, azt viszont nem enged- | te például, hogy ha cserepet kellett vágni, akkor leüljek.„Munka i közben nem ülünk!" - mondta mindig. De mindenre megtaní- i tott annyira, hogy később már oda sem figyelt arra, hogy mit ho- ! gyan csinálok, egyszerűen megbízott bennem. hidlap.net hídlap 27
