Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-11-14 / 45. szám
esztergom Névtelen forradalmárok Varga Péter Dénes Ha 1956 forradalmának esztergomi eseményeire emlékezünk, természetesen elsősorban a Sötétkapu előtt, vagy a kórházban történtek kerülnek szóba. Pedig voltak e csodálatos napoknak névtelen hősei is, akiknek helytállása az elmúlt évtizedekben a feledés homályába veszett. Közülük való a lapunkat nemrég megkereső Kovács József is, aki róluk, az elfeledett forradalmárokról és helytállásukról most mesélt először a nyilvánosság előtt.- A forradalom alatt természetesen előbb - utóbb fennakadások következtek be a közellátásban, és nem csupán itt Esztergomban. Önök kenyeret szállítottak nem máshová, mint Budapestre, a legendás Széna térre.- Frissen végzett pék szakmunkások voltunk akkor hárman és amint hírét vettük a szerveződő ellenállásnak a Széna téren, bekapcsolódtunk az ellenállásba úgy, hogy egy használton kívüli pékséget beindítottunk itt Esztergomban és az ott termelt napi nyolc mázsa kenyeret eljuttattuk a Pestre.- Miért kellett egy használaton kívüli pékséget beüzemelni, miért nem lehetett az addig működőkben megsütni a kenyeret?- Őszintén szólva ez egy titkos akció volt, amelyet Székely Imre és Németh Ferenc szervezett. Valójában nem akartunk a nyilvánosság elé lépni azzal, amit művelünk, nem is beszélve arról, hogy a működő pékségnek a dorogi járás huszonkét települését kellett ellátnia kenyérrel, a rendelkezésre álló kapacitás nem lett volna elegendő. Ráadásul a cég piroskönyves vezetője is eltűnt az esztergomi események hatására, beteget jelentett és elérhetetlenné vált, így még az alapanyag utánpótlásában sem tudtuk a segítségét kérni.- Budapestre hogyan szállították a kenyeret, hiszen a forradalmat megelőzően a pékáru terítése kerékpárral és lovas kocsival történt.- A Széna téri ellenállás leveréséig - ami tudomásom szerint november 3-án történt -, egy erre a célra beszerzett furgonnal, amit az egyik társunk vezetett és naponta fordult meg vele Esztergom és Budapest között a Bajna-Zsámbék útvonalon, ami viszonylag veszélytelennek tűnt.- Hányán dolgoztak ebben a pékségben?- Valójában négyen. Persze tudni kell, hogy itt nem egy jól felszerelt üzemről volt szó, semmiféle technológia nem állt a rendelkezésünkre, úgyhogy a napi nyolc mázsa kenyeret kézi dagasztással és lapátos vetéssel készítettük. Ehhez kapcsolódott még a kemence kifűtése és miután elkészültünk, hátra volt még a tisztítása. Vagyis minden művelet a régi, hagyományos technológiával zajlott. Szerencse, hogy mi még ezt tanultuk, hiszen 1956-ban a Magyarországon működő sütőüzemek 90 százaléka ilyen, úgynevezett magyar típusú kemencével üzemelt.- Volt rá példa, hogy Kovács úr személyesen is részt vett egy budapesti „kalandban".- November 4-én reggelre derült ki, hogy elfogyott a só, márpedig kenyeret só nélkül nem lehet sütni. Az elérhető közelségben lévő társvállalatok nem tudtak kisegíteni bennünket, a legközelebbi forrás a budapesti Százados úti kenyérgyár volt, csak éppen el kellett mennünk érte. Más úton is mehettünk volna, de a gépkocsi- vezetőnk kíváncsi volt rá, hogy mi történik a fővárosban, hiszen úgy tudtuk, hogy a Corvin közben még folynak a harcok. Később voltak percek, amikor megbánta a dolgot, mert a körúti kereszteződésben találkoztunk csapatszállító járművel, láttunk kilőtt páncélost, rendkívül megrongálódott épületeket, úgyhogy gyorsan fölvettük a szállítmányt és siettünk vissza Esztergomba, mert úgy tűnt, hogy Budapesten már bevégződtek a harcok, talán valóban csak a Corvin közben lehettek még ellenállók. A vételezett sóval viszont sikerült a környék településeinek is a kenyérellátását biztosítanunk.- Ön ezután sürgősen elhagyta Magyarországot, egészen Rómáig jutott, azután az amnesztia kihirdetésekor mégis hazajött. Bármiféle diszkrimináció érte a későbbiekben?- Annyi mindenesetre feltétlenül, hogy az amnesztia ellenére egész életemben végigkísért a személyi kartonomra írt megjegyzés, miszerint „Politikai megbízhatósága kétséges". Ez a megbélyegzés állásváltoztatás esetén vagy bármikor, ha erkölcsi bizonyítványra volt szükségem mindig ott virított az 1989-es rendszerváltásig. Akkor hivatalosan is rehabilitáltak.- Kovács úr! Ha most volna tizenhét esztendős, amint volt 1956-ban és ne adj' Isten kitörne egy forradalom, fegyvert fogna a kezébe vagy ismét kenyeret dagasztana?- Azt hiszem, most inkább fegyvert fognék. :ria étteri szeretettel várja vendégeit a Tesco-val szemben Esztergom, Galagonyás u. 2/a. Pizzából bő választék! Ingyenes házhoz szállítás -- Esztergom, Esztergom-Kertváros, Búbánatvölgy, nincs dobozdíj! Rendezvények, családi összejövetelek lebonyolítását vállaljuk Napi menük elvitelre is. Ingyenes parkolás - gyerekeknek játszótér nagy terasz - légkondicionált helyiség. Nyitva: mindennap: 10-22 óráig. Rendelés felvétel: 33/313-323 24 hídlap hidlap.net
