Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-05-02 / 17. szám
helyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története A generális feleségének balladája Pöltl Zoltán Ritka, de szép momentum helytörténeti rovatunk menetében, amikor Esztergom egy híres nőalakjáról mesélhetünk az olvasóknak. Az elmúlt héten Bottyán János kuruc tábornok városunkkal kapcsolatos történetéről írtunk Kántor Klára főlevéltáros cikke alapján. A szerző egyfajta folytatásként most egy második résszel kápráztatja el a történelem iránt érdeklődőket, ezúttal Lakatos Juditról, Bottyán János feleségéről tudhatunk meg sok mindent. L akatos Judit második férje, Bottyán János generális révén vált ismertté. Személyéről azonban kellő források híján keveset tudunk, többek között pontos születési dátuma sem ismert. A Bottyán-irodalom úgy tartja, hogy első férje Józsa Pál volt, akitől fiatalon megözvegyült, és 1669-ben hozzáment az akkor még ismeretlen, „egylóháti”, szegény végvári katonához, Bottyán Jánoshoz. Lakatos Judit első férjéről szintén nincs közvetlen, megbízható forrásunk, annyi azonban tudható róla, hogy a Józsa családnak az Esztergom vármegyei Németszőgyénben volt a rokon nemes Varga családdal összesen 3 és fél kúria birtokrészük. A család a verebélyi prédiális szék nemességéhez tartozott, s a környékbeli végvárakban a 17. század törökellenes harcaiban ugyanúgy kivette részét, mint, Esztergom vármegye hivatali működésében. A család tagjai sorában jelentős veszteséget hozott Érsekújvár 1663. évi ostroma és török általi elfoglalása, amikor - mint egyik rokon, Szobonya Zsuzsanna végrendeletéből tudjuk- a családnak szinte összes férfitagja meghalt. Lehetséges, hogy Lakatos Judit is ekkoriban veszítette el első férjét, akitől több gyermeke is született. A Bottyán Jánossal kötött házasságot Lakatos Judit által hozott vagyon alapozta meg. Ennek nagyságáról konkrét adattal szintén nem rendelkezünk. Bottyán azonban nemcsak megőrizte és forgatta a házasság révén kezébe került vagyont, hanem sokéves katonáskodása során alaposan meg is növelte azt. Hosszú, több évtizedes házasságuk vérzivataros, háborúkkal teli időszakra esett. Férje, Bottyán János gyakran volt távol közös otthonuktól, mely kezdetben talán Szőgyénben volt, majd Esztergom felszabadulását követő években, amikor Boty- tyán a várbeli magyar lovasság főhadnagya lett, Esztergomban, valószínűleg Belsővárosban. 1693-ban biztosan rendelkeztek egy belsővárosi házzal, mert egy becsületsértési perben, melyben Bottyán volt a vádlott, a vármegye törvényszéke belsővárosi házukból idézte meg, mind az alperest, mind annak feleségét, Lakatos Juditot. E per némi pillantást enged vetni házasságukra. A férjet ugyanis egy helybéli nemesasszony vádolta meg azzal, hogy „tót lélek, ördögatta kurvának” nevezte, aki nem egyszer hagyta magát lefizetni „ötszáz forintokkal”. A felperes elégtételt követelt volna, a tárgyalásra azonban sem Bottyán, sem felesége nem ment el, holott ez utóbbinak tudomása volt a megcsalatásról, a házasságtörésről, sőt „amit az úr megizent, meg is mondta”, mármint a címzettnek. Eszerint tehát Bottyánná tisztában volt férje csapodár természetével, azonban nem tiltakozott ellene, talán megszokásból. Boty- tyán más alkalommal is hírbe hozott korabeli szépasszonyokat, így például 1698-ban, már új, a királyi városban álló palotájában rendezett egy tanúvallatást, melyben azt kellett volna igazolni, hogy csak ellenségei terjesztik róla, hogy a városi jegyző feleségének udvarol, és ezért még egy disznóval is kedveskedett az urának. Lakatos Juditnak és Bottyán Jánosnak nem volt közös gyermekük, vagyonuk azonban annál nagyobb. Bottyán nyilván ezért is döntött úgy, hogy - leszámítva bizonyos részt, Lakatos Judit első férjétől származó gyermekeinek - vagyonát bizonyos feltételekkel kedves, hűséges embereire hagyja. 1700. június 4-én, a nyitrai káptalan előtt kötötték meg erről a megállapodást. A szerződés főbb pontjai: Bottyán életében szabadon rendelkezik vagyonáról, ha elveszti vagyonát, vagy elköltözik, ingóságait elviheti, ha felesége meghal és újra házasodik, s gyermeke születik, a szerződés semmis lesz, végül az örökösök mindenben segítik. Lakatos Judit 1706. február 28-án végrendelkezett az esztergomi házukban, immár Kuckländer várparancsnok foglyaként, betegen. Végrendelete anyagi javakat nem érintett. Utolsó kívánsága az volt, hogy a királyi város plébániatemplomában temessék el. A plébánosnak 100 rénes forintot, a vízivárosi plébánosnak és az ottani jezsuitáknak, valamint a ferences barátok templomának ugyancsak 100-100 forintot, a helybeli ispitának és két kongregációnak 25-25 forintot hagyott. Végrendeleti tanúi Nedeczky Sándor, Nedeczky Ferenc pestújhelyi prépost és Kébell Mihály vízivárosi plébános voltak. Lakatos Judit 1706. február 27-én hunyt el. ^tRANYKO 2007 KF T Új sírkövekre örökös SÜLLYEDÉSI és 3 éves karbantartási garanciát vállalunk. Aranykő 2007 KFT. 2500 Esztergom Petőfi utca 44. Vállaljuk mindennemű sírkő munkák elvégzését. 10%-15% kedvezmény. 06 30/241-94-06 06 30/575-63-70 www.goldstone.huwww.aranyko2007.hu e-mail: info@goldstone.hu SÍRKŐ' KÉSZÍTÉS 34 hídlap hidlap.net
