Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-05-02 / 17. szám
közügy A régiót közvetlenül is érinti a mohi erőmű bővítése Atomerőmű-építés Csernobil árnyékában Április 26-án, 23 évvel ezelőtt történt a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris katasztrófája Csernobilban: a közvetlenül és közvetve több ezer ember halálát, százezrek megbetegedését okozó katasztrófa évfordulóján ismét középpontba került a magyar határtól nem alig negyven kilométerre működő mohi atomerőmű bővítése. A hagyományos orosz rendszerű erőműben a jelenlegi két blokk mellett további kettő üzembe helyezését tervezik, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium május 8-ig várja a civil szervezetek és a lakosság észrevételeit, kérdéseit a tervezett projekt határon átterjedő környezeti hatásaival kapcsolatban. Esztergom több, a régiót veszélyeztető környezeti hatásra hívja fel a tárca figyelmét. A magyar zöldtárca célja, hogy elérje: a tervezett új blokk a határon esetlegesen átterjedő jelentős, káros környezeti hatásai feltárhatók és elkerülhetőek legyenek. Ezért civil szervezetek és az érintett lakosság észrevételeit, kérdéseit is várja, a tárca ezeket figyelembe veszi annak mérlegelésekor, hogy bejelentkezzen-e hazánk a Mohi atomerőmű tervezett bővítésének környezeti hatásvizsgálatába. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak az Espoo-i egyezmény és egy uniós irányelv alapján van lehetősége arra, hogy - mint potenciálisan hatásviselő fél (egy esetleges tragédiát követően az uralkodó szélirány jó eséllyel Magyarország felé sodorná a nukleáris felhőt - a szerk.) - részt vegyen a tervezett beruházás környezeti hatásvizsgálati eljárásában. A magyar zöldtárca a beérkezett észrevételeket is beépíti a Szlovákiának megküldendő hivatalos magyar állásfoglalásba. A civil javaslatok mellett a tárca kikéri az Országos Atomenergia Hivatal, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az ÁNTSZ és az érintett környezetvédelmi felügyelőségek véleményét is. A mohi (Mochovce) atomerőmű tervezett 3-as és 4-es blokkjaival kapcsolatban a Slovenské Elektrámé a.s. cég a szlovák hatósághoz előzetes környezeti tanulmányt nyújtott be, erről a szlovák Környezetvédelmi Minisztérium értesítette a hazai szakminisztériumot is. A 440 MW teljesítményű blokkokat várhatóan 2012-ben helyezik üzembe. A mohi atomerőmű tervezésének és építésének előkészítő munkálatai 1981-ben kezdődtek, azzal a tervvel, hogy 4 blokkot helyeznek üzembe. Az 1990-es évek elején azonban a szlovák beruházó finanszírozási gondjai miatt a 3-as és 4-es blokkok építése 1992-ben megszakadt, az 1-es blokkot 1998-ban, a 2-est pedig 2000-ben helyezték üzembe. Az olasz Enel-hez tartozó szlovák villamos művek, a Slovenské Elektrámé (SE) kész befejezni a két mohi blokk építését, az 1,6 milliárd euróba kerülő építkezést az Európai Bizottság is engedélyezte. Az új blokkoknak köszönhetően Szlovákia szerint az ország megőrzi önellátó képességét a villamos energia terén, azaz nem szorul energia importálására mint jelenleg, köszönhetően azapátszentmihályi erőmű bezárásának. Robert Fico kormányfő évek óta hangoztatja: a hiányt Mohi befejezése, a jelenleg konzervált állapotban lévő reaktorok üzembe helyezése tudná ellensúlyozni. Esztergom tart Mohitól Esztergom négy, Mohival kapcsolatos problémára koncentrál, amikor a környezetvédelmi tárca fellépését kéri, pontosabban azt, hogy a KVVM éljen a beavatkozás lehetőségével. Az első az atomerőmű-építéseket és -működést övező általános társadalmi elutasítás. A Duna-térség egészen Győrig már ma is lakó-és ipari övezetek szinte egybefüggő agglomerációját jelenti, jelentős környezeti terhelésnek, por-, károsanyag-, szén-dioxid- és -monoxid-szennyezésnek, különféle gázoknak kitéve az itt élőket. Egy ilyen területen egy hatalmas baleseti kockázattal járó atomerőmű újabb terhelést jelentene, az itt élők biztonságérzetét, életminőségét rontaná. A második: a Vág mentén Esztergomtól mindössze 37 kilométerre tervezett erőmű meghibásodása esetén fellépő szennyeződés radioaktív pora, gázai az uralkodó szélirány miatt Esztergomot és a környező településeket, a Duna mindkét partjára kiterjedő, összesen 102 települést és mintegy 200 000 embert magában foglaló Ister- Granum Eurorégió központi területét érCsernobilra emlékeztek A héten emlékeztek a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris katasztrófájára a volt Szovjetunió egykori tagköztársaságaiban. 1986. április 26-ra virradóra a csernobili atomerőmű negyedik blokkjának aktív övezete részben megsemmisült, mintegy 190 tonnányi radioaktív anyag került a légtérbe. A környéken élőket a hirosi- mai tragédiában kiáramló sugárdózis kilencvenszerese érte. 26 hídlap hidlap.net
