Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-04-25 / 16. szám
máriahalom Új'ra kalákáznak a máriahalmiak Különleges fűtéstechnika Máriahalomról Melegebb, tisztább, tömegkályhább hídlap Az energiatakarékosság, illetve a hatékonyság jegyében országszerte kályhaépítő játszóházakat szervez a Környezeti Nevelési Hálózat, melyek keretében az érdeklődők megismerkedhetnek a Máriahalmon már nagy sikerrel alkalmazott tömegkályhák előnyeivel, szerkezetével, működésével. A kályha hatékonyságának, valamint szakmai hátterének megismerésében Szalai Péter és Munkácsy Béla volt segítségünkre. A tömegkályhák megjelenése az északeurópai fűtési kultúrában az első évezred végére tehető, amikor is a rönkházak felhúzásával párhuzamosan megépültek az első, hőtároló funkcióval rendelkező, kőből rakott tűzhelyek. A kályhaépítés művészetét a finnek fejlesztették a legmagasabb szintre, s napjainkban is a skandináv államból származnak a legfejlettebb technológiát megtestesítő építmények. A máriahalmi lakosok 2002-ben ismerkedtek meg ezen energiatakarékos, magas hatásfokkal üzemelő fűtési technikával, és azóta a településen több háztartás választotta otthona melegen tartására ezen fűtési módszert. Napjainkra a dán és finn mesterek technológiáját néhány má- riahalminak is sikerült elsajátítania, így mostanra már ők maguk, a Környezeti Nevelési Hálózat tevékenységének keretein belül, igyekeznek országszerte megismertetni az eljárást az érdeklődőkkel. A tömegkályha hatékonyságát jellemzi, hogy fűtési funkciója mellett napi egyszeri begyújtással is 100-150 liter 35-45 Celsius fokos, kétszeri begyújtással pedig, már 45-70 fokos melegvizet tud előállítani, mely mennyiség teljes mértékben kielégíti egy átlagos család napi melegvízfogyasztását. A hazai és külföldi tapasztalatok alapján egy jól elhelyezett tömegkályha képes egy 120-140 négyzetméteres, megfelelően hőszigetelt lakás alapvető fűtési igényeit ellátni. A kályha előnyére szolgál még, hogy a felhasználó a fűtés időpontjait a saját életritmusához tudja igazítani. A nagy hőtároló kapacitásnak köszönhetően nincsenek a fűtés időpontjától függő szélsőséges hőingadozások, az építmény a begyújtástól számított 20-36 órán keresztül képes egyenletes hő leadást biztosítani. Mindemellett más, környezetbarát technológiák együttes alkalmazásával - mint például a napkollektoros vízmelegítő berendezések - továbbfokozható hatékonysága. A korszerű fűtőeszköz működését rövid, tiszta égési ciklus, kiváló hatásfok és nem utolsósorban nagy hőtároló kapacitás jellemzi. Ezen építmények élettartama rendkívül hosszú, hiszen megfelelő, rendeltetésszerű használat esetén akár 30-35 év, vagy még ennél is hosz- szabb a várható, zavartalan működési idejük. További előnyük, hogy az országban közkedvelt és elterjedt cserépkályhák fűtésénél használt famennyiség töredéke elegendő az azonos szintű vagy még magasabb hőmérséklet eléréséhez és szinten tartásához az otthonokban. Sokkal kevesebb és ritkább karbantartást, tisztítást igényel, mint az említett eszköz, és nem utolsósorban káros anyag kibocsátása is minimális. A kályha előnyére írható az is, hogy működése nem igényel külső elektromos energiát, így nem kell az esetleges áramszünetek miatti üzemzavarokkal, illetve műszaki megoldásból fakadó meghibásodásokkal számolni. A tömegkályha kivételesen jó hőtároló képessége, valamint takarékossága, hatékony működése révén alkalmassá válik a központi fűtési rendszerek kiváltására is. hídlap A máriahalmi biofaluban ismét feléledni látszik a kalákázás szokása, habár a hagyományoktól eltérően nem egymás háza táján munkálkodtak a résztvevők, hanem a biofaluban esedékes tavaszi munkálatok elvégzésében segédkeztek. A második alkalommal szervezett megmozdulás keretében a segítő szándékú önkéntesek három csoportban tevékenykedtek, a településen. Az egyik társaság a még alakulófélben lévő családi napközi udvarának rendbetételét vállalta magára. Eközben a másik kis csapat a jövőben kézműves műhelynek, zenei stúdiónak otthont adó, korábban műhelyként üzemelő helyiséget varázsolta használhatóvá. A legnagyobb sikert a faültető munkacsoport tevékenysége aratta, munkásságuk eredményeképpen közel kétezer akác-, illetve szilvafa elültetésére került sor. így már közel 30 ezerre nőtt a biofalu területén az elmúlt tíz évben elültetett fák száma. Az önkéntesek a biofaluban végzett munkán kívül segítettek a település tisztántartásában is, szemétszedő akció keretében tették makulátlanná a főutca teljes hosszát. A munkával teli napot közös vacsorával, zenéléssel, tánccal zárták a résztvevők, a májusi viszontlátás tudatában. NORVÉG TÁMOGATÁS A MÁRIAHALOM TELEVÍZIÓNAK A Máriahalmi Faluvédő Egyesület többéves környezetvédelmi tevékenységének eddigi csúcspontját jelenti, hogy a Máriahalom Televízió a Norvég Civil Támogatási Alaptól több mint 3 millió forintot nyert egy nyolc részből álló szemlélet- formáló rövidfilm-sorozat elkészítésére, amely többek között a globális felmelegedés, fenntartható mezőgazdaság, a fenntartható közösségek, élő falvak, a falu-város kapcsolata és az élelmiszerbiztonság témáját öleli fel. A forgatások januárban kezdődtek el, a projekt egyéves; az elkészült filmekből kapnak majd a helyi televíziók, civil szervezetek, önkormányzatok, és természetesen levetítik a Máriahalom Televízióban is. A munkában az egyesület önkéntesein és szakemberein kívül külső szakértők is részt vesznek. hidlap.net hídlap 37
