Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-04-18 / 15. szám
helyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története A Tabula Hungáriáé Pöltl Zoltán Rosetti Lázár deák, akiről a hálás utókor utcát nevezett el Esztergomban, nem másról volt híres, mint, hogy ő volt Magyarország első nyomtatott térképének készítője. Maga a nyomat, a Tabula Hungáriáé néven ismert Lázár-féle térkép, 1528-ban Ingolstadtban Petrus Apianus nyomdájában készült el. Helytörténeti sorozatunk ezúttal BakóczTamás titkárát, valamint e kartográfiai munkáját mutatja be. legendája A bevezetőben nevesített legendás térképet évszázadokon keresztül a kutatók és az érdeklődők csak leírásokból ismerhették, míg 1880-ban elő nem bukkant. A híres bibliofil gróf Apponyi Sándor vásárolta meg, majd 1925-ben adományozta az Országos Széchenyi Könyvtár régi és ritka könyveket őrző gyűjteményébe. A térkép kéziratát készítő Lázár deákról nagyon keveset tudunk, se születésének, se halálának idejét, helyét nem ismerjük. Az bizonyos, hogy Bakócz Tamás (1442-1521) titkára volt, annak idejében és környezetében tevékenykedett. Bakócz - az egyetlen magyarországi pápajelölt - a 16. század elején esztergomi érsek, királyi fő- és titkos kancellár volt. Források - a térkép nyomtatott változatain kívül - alig szólnak Lázár deákról, ezért csak következtetések, találgatások születtek személyének meghatározása során. Feltehetően nem végzett egyetemet, hisz akkor magister elnevezés illette volna. Iskoláit a mai középfokú oktatás keretein belül végezhette, ezért kapta a deák jelzőt, ami latinos műveltségű, gyakorlati tudományokban jártas embert jelentett. Bakócz személyi titkárait név szerint ismerjük, így a térképkészítő Lázárt inkább a királyi kancelláriában kell keresnünk, ugyanakkor ilyen (kereszt-vagy vezeték-) nevű személyt nem említenek az írások. A térképkészítő Lázárról szóló források nem beszélnek társadalmi helyzetéről, nem keltette fel ezzel kortársai érdeklődését. A térképkészítőnek egyházi rangja sem lehetett, bár az esztergomi kanonokok között volt ebben az időben egy Lasa- rus Roseti, Lázárral való azonosságára azonban nincs bizonyíték. A kézirat készítésének pontos időpontját nem ismerjük, de Jacob Ziegler bajor matematikus és térképész, 1529-ben Georg Tannstetterhez írt levelében arról számol be, hogy 1514-ben Lázárral együtt a térkép összeállítását fontolgatták. Az ekkor látott kéziratot emlékezetében össze tudta hasonlítani a nyomtatott változattal. A térkép névanyaga is megerősíti, hogy az alkotó magyar volt. Az é hangot ee-vel jelölte, például Ezeek, Zeek, Zeep32 hídlap hidlap.net
