Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-04-18 / 15. szám

közügy A Válaszúton Alapítvány a térség önkormányzatai­val, vállalataival és civil szervezetekkel összefog­va indította útjára tavaly az Összefogás a Do­rogi-medence tisztább levegőjéért elneve­zésű programot. A közelmúltban készült el egy hatvanoldalas tanulmány, melynek célja az ország egyik legszennyezettebb levegőjű térsége, a Dorogi-medence levegőállapotának feltárása volt. A ta­nulmányból megismerhető, mely tele­pülések a legszennyezettebbek, mely cégek terhelik legnagyobb mérték­ben a levegőkörnyezetet, mekkora a lakossági és közlekedési kibocsátás szerepe, de akár azt is milyen mértékű többlethalálozást eredményez a rosz- sz levegőállapot. A teljes tanulmány a világhálón olvasható a www.legszeny- nyezes.hu címen. A program a jövőben is folytatódik. PA; M /Äa®(ka teflsouoaDuDáD^z aDsflOs DűáöoaDDtk \íí^sám®0= maß$7 spffixMäz© kapnak agy Bogra! ÉoQPSwflG DSBsouüsiDuQa \ifefflQijfla MüiXalQBD nap H2°14óiilg Cím: 2500 Esztergom, Madách tér 1. Tel: 33/401-141; Fax: 33/401-146 www.szentistvangyogyszertar-esztergom.hu E-mail: szentistvanpatika@citromail.hu hidlap.net kör pollenterhelése. Országszerte a ciprus- és ti­szafafélék virágpora található meg a legnagyobb mennyiségben a levegőben, de felerősödött a kő­ris és a nyár pollenszórása és szintén erősen növeke­dett a fűz és a szil virágporának mennyisége. A legkorábbi pollenszóró növények, így az éger és a mogyoró pollenjének koncentrációja már tetőzött, és lassan csökken a pollencsap­dákban, és hasonlóképpen csökkent az allergén gombaelemek mennyisége is. Nyárfa: nem is a „vatta" a hibás! Hamarosan megkezdődik az egyik legrettegettebb fa, a re- ■P pítőszőrökkel ellátott magvakat termelő nyárfa „vattainvá- W ziója" amit a néphit tévesen allergizáló hatásúnak tart. Az ’ ÁIMTSZ közleményéből kiderül, hogy a fehér szösz fehérjéket nem tartalmazó megnyúlt növényi sejtekből áll, ami elsősor- ■fc. ban esztétikai problémákat okoz, és a nemesnyárak virág- í" ' pora is csak az allergiás gyermekeknek mintegy egy- három százalékánál szerepel érzékenységet kiváltó tényezőként. Más belterületen telepített fafajoknak - a kőris, a nyír, a vadgesztenye, a tölgy, a fűz, az éger - a nyárfánál sokkal jelentősebb szerepük van a kel­lemetlen tünetek kialakulásában. A májusi szenvedé­sekért a repítőszőrök megjelenésével egy időben vi­rágzó pázsitfűfélék felelnek. A „rehabilitálandó" nyárfa mind gazdasági, mind kör- nyezetvédelmi szempontból igen hasznos, gyorsan növő, viszonylag rövid élettartamú, nagy szervesanyag-produk- cióra képes dísznövény, amelyet a faiparban is hasznosítanak. Az allergén fajok telepítését jogszabály nem tiltja, a tisztiorvo­si szolgálat állásfoglalásában a meglévő állományok kivágását nem támogatja, új telepítéseknél pedig lakott területek környé­kén elsősorban köztisztasági és esztétikai szempontból nem ja­vasolják a nyárfák ültetését, mivel tavasszal a ragadós, mézgás rügypikkely levelei a járdákra, a padokra, a játszótéri játékokra, és a parkoló járművekre szóródva sok bosszúságot okoznak. Mi­vel a fa ágai törékenyek, parkolók környékére sem javasolt tele­píteni nyárt, hiszen a szél által leszakított ágak kárt tehetnek a gépkocsikban.

Next

/
Thumbnails
Contents