Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-04-18 / 15. szám
cégér Tenderre magyar! Magyarország uniós csatlakozása nemcsak azt jelentette, hogy egy kontinensközösség többé-kevésbé egyenrangú tagjai lettünk, hanem azt is, hogy hozzáférést kaptunk bizonyos forrásokhoz is. Ezekből az alapokból viszont csak bonyolult, sőt sokszor túlzottan is bürokratikus úton részesedhetünk, így az évezredforduló környékén egy új fogalmat: a pályázati szakértőét kellett megtanulnunk. M int minden szakmának, úgy ennek is megvoltak a maga gyermekbetegségei, hiszen néhány évvel ezelőtt még boldog-boldogtalan uniós pályázatokat írt felkészültségre, hozzáértésre való tekintet nélkül. Ahogy várható volt, a tendereken aztán az így „összeeszkábált" munkák rendre alulmaradtak. Emellett az sem tett jót a szakma megítélésének, hogy idővel feltűntek a saját zsebre dolgozó szerencselovagok, de szintén e foglalkozás nimbuszát rombolta az is, hogy a pályázatok némelyike politikai vitát szült, sőt akadtak olyan pályázati ügyek, amelyek a bíróságon értek véget. Mára a szakma letisztult, és szinte a legkisebb falu önkormányzatától kezdve az országos szintig mindenhol igénybe veszik a pályázati szakértők segítségét, hiszen a szövevényes pályázati rendszerben csak egy jól képzett uniós tendermenedzser tud sikerrel eligazodni. Ennek ellenére a szakma mégis az elismerésért küzd. Bár azt a pályázatok kiírói is elismerik: külső szakértő nélkül szinte lehetetlen egy-egy kiírást értelmezni, s hogy az elnyert támogatás szabályszerű elköltéséhez, a közbeszerzésekhez szintén komoly szakértelem szükséges. A szakemberek bevonásának költsége a pályázatok egy jelentős részénél azonban még mindig nem elszámolható. A nagyobb pályázatoknál viszont mind a projektmenedzsment, mind a közbeszerzés díja igen, de egyre gyakrabban fordul elő manapság, hogy a tendereknél épp a szakértői díjjal kurtítják meg a támogatás összegét. Ez egyrészt a „feketegazdaság" felé tolja a pályázatnyerteseket, másrészt az önkormányzatokat„kreatív" megoldásokra ösztönzi. így például már eleve úgy készíttetik el pályamunkájukat, hogy a költségvetési fejezetben a szakértők „rejtsék el" a saját díjazásukat, más esetben pedig a munka árát saját zsebből finanszírozzák a megbízók. Az uniós pályázati menedzserek úgy látják, tisztább és áttekinthetőbb lenne a kép, ha a szakértők valamennyi díja (így a sikerdíja) is elszámolható lenne a tenderek költségvetésében, és nem kellene kiskapukat keresgélni ahhoz, hogy a tisztességes munkával megkeresett pénzükhöz jussanak. CSEKK, AMINEK ÖRÜLÜNK Országos szinten az elmúlt esztendő hasonló időszakához képest 30 százalékkal nőtt az üdülési csekkvásárlás 2009 első negyedévében - derül ki a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány jelentéséből. Megyénkben március végéig 345 millió forint értékben vásároltak üdülési csekket, de csak 184 millió forint értékben használták fel azokat. A népszerűségnek köszönhetően az elfogadóhelyek száma is nőtt térségünkben, hiszen míg tavaly 150 szállodában, moziban vagy koncerthelyszínen válthatták be a csekkeket, addig idén már 210 helyszínen fizethetünk az utalvánnyal. TARTALOM ÉS FORMA Az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságán belül, de országos hatáskörrel külön osztályt hoztak létre, amely az egyes cégcsoportokon belüli elszámolóárakat vizsgálja - írja a Világ- gazdaság online. A transzferárakat ellenőrző revizorok elsősorban az üzletkötéssel kapcsolatos dokumentumok formai megfelelését veszik górcső alá, melyeken szerepelnie kell a szóban forgó cég adószámának, székhelyének és az átutalások pontos dátumának. Az adóhatóság azonban a„belbecsre" is figyel, vagyis arra, hogy az ugyanazon cégcsoporthoz való tartozás ellenére, az üzletkötések a piaci szabályok szerint köttetnek-e. „BÉLÁSOK" MILLIÓKÉRT Tavaly március elsején vonták ki a forgalomból az 1 és 2 forintosokat, addig az előbbiekből mintegy egymilliárd, utóbbiból pedig kilencszázmillió forgott a gazdaságban. A Nemzeti Bank raktáraiban 1341 tonna apró gyűlt ösz- sze, amelynek hasznosítására nemzetközi tendert írt ki az MNB. A pályázatra tíz, köztük amerikai, indiai és svájci cég is jelentkezett, végül az Inter-Me- talex Kft. vezette konzorcium nyerte meg a rézlapkák értékesítési jogát, amelyekért végül 5,1 millió dollárt fizetett - olvasható a VG online kiadásában. Megyénk a Construmán M inden eddiginél nagyobb területen, 27 550 négyzetméteren láthattak újdonságokat azok, akik kilátogattak az elmúlt héten a Construma és a vele párhuzamosan szervezett Hungarotherm kiállításra. Az építőipari seregszemlén hazánk mellett 23 ország képviseltette magát 759 céggel. Az idei Construma középpontjában - talán épp a gazdasági válság okán - az energiafelhasználást forradalmasító megoldások álltak, így a csúcstechnológiát jelentő építő- és a hőszigetelő anyagok éppúgy jelen voltak, mint a korszerű hűtő-fűtő berendezések. Örvendetes, hogy megyénk valamennyi nagy nemzetközi szakkiállításon megmutatkozik, s most sem volt ez másként. Idén tizenhat cég, illetve egyéni vállalkozó képviselte szűkebb térségünket, ebből az esztergomi kistérségből négy gazdasági társaság: az esztergomi Ökotech-Home kft., a tokodaltárói Rosenberg Hungária Kft., a nyergesújfalui Cembrit kft., valamint a tokodi Gemini Kft. sorakoztatta fel újdonságait. hidlap.net hídlap 21 Összeállította: Bakos Mónika