Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-04-18 / 15. szám

cégér Tenderre magyar! Magyarország uniós csatlakozása nem­csak azt jelentette, hogy egy kontinens­közösség többé-kevésbé egyenrangú tagjai lettünk, hanem azt is, hogy hoz­záférést kaptunk bizonyos forrásokhoz is. Ezekből az alapokból viszont csak bonyolult, sőt sokszor túlzottan is bü­rokratikus úton részesedhetünk, így az évezredforduló környékén egy új fo­galmat: a pályázati szakértőét kellett megtanulnunk. M int minden szakmának, úgy ennek is megvoltak a maga gyermekbe­tegségei, hiszen néhány évvel ezelőtt még boldog-boldogtalan uniós pályá­zatokat írt felkészültségre, hozzáértésre való tekintet nélkül. Ahogy várható volt, a tendereken aztán az így „összeeszkábált" munkák rendre alulmaradtak. Emellett az sem tett jót a szakma megítélésének, hogy idővel feltűntek a saját zsebre dol­gozó szerencselovagok, de szintén e fog­lalkozás nimbuszát rombolta az is, hogy a pályázatok némelyike politikai vitát szült, sőt akadtak olyan pályázati ügyek, ame­lyek a bíróságon értek véget. Mára a szakma letisztult, és szinte a leg­kisebb falu önkormányzatától kezdve az országos szintig mindenhol igénybe ve­szik a pályázati szakértők segítségét, hi­szen a szövevényes pályázati rendszer­ben csak egy jól képzett uniós tender­menedzser tud sikerrel eligazodni. Ennek ellenére a szakma mégis az elismerésért küzd. Bár azt a pályázatok kiírói is elisme­rik: külső szakértő nélkül szinte lehetetlen egy-egy kiírást értelmezni, s hogy az el­nyert támogatás szabályszerű elköltésé­hez, a közbeszerzésekhez szintén komoly szakértelem szükséges. A szakemberek bevonásának költsége a pályázatok egy jelentős részénél azon­ban még mindig nem elszámolható. A nagyobb pályázatoknál viszont mind a projektmenedzsment, mind a közbeszer­zés díja igen, de egyre gyakrabban fordul elő manapság, hogy a tendereknél épp a szakértői díjjal kurtítják meg a támoga­tás összegét. Ez egyrészt a „feketegazda­ság" felé tolja a pályázatnyerteseket, más­részt az önkormányzatokat„kreatív" meg­oldásokra ösztönzi. így például már eleve úgy készíttetik el pályamunkájukat, hogy a költségvetési fejezetben a szakértők „rejtsék el" a saját díjazásukat, más eset­ben pedig a munka árát saját zsebből fi­nanszírozzák a megbízók. Az uniós pályázati menedzserek úgy látják, tisztább és áttekinthetőbb lenne a kép, ha a szakértők valamennyi díja (így a sikerdíja) is elszámolható lenne a tende­rek költségvetésében, és nem kellene kis­kapukat keresgélni ahhoz, hogy a tisztes­séges munkával megkeresett pénzükhöz jussanak. CSEKK, AMINEK ÖRÜLÜNK Országos szinten az elmúlt esztendő hasonló időszakához képest 30 szá­zalékkal nőtt az üdülési csekkvásárlás 2009 első negyedévében - derül ki a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány jelentéséből. Me­gyénkben március végéig 345 millió forint értékben vásároltak üdülé­si csekket, de csak 184 millió forint értékben használták fel azokat. A nép­szerűségnek köszönhetően az elfo­gadóhelyek száma is nőtt térségünk­ben, hiszen míg tavaly 150 szállodá­ban, moziban vagy koncerthelyszínen válthatták be a csekkeket, addig idén már 210 helyszínen fizethetünk az utalvánnyal. TARTALOM ÉS FORMA Az APEH Közép-magyarországi Regio­nális Igazgatóságán belül, de országos hatáskörrel külön osztályt hoztak létre, amely az egyes cégcsoportokon belüli elszámolóárakat vizsgálja - írja a Világ- gazdaság online. A transzferárakat el­lenőrző revizorok elsősorban az üzlet­kötéssel kapcsolatos dokumentumok formai megfelelését veszik górcső alá, melyeken szerepelnie kell a szóban forgó cég adószámának, székhelyének és az átutalások pontos dátumának. Az adóhatóság azonban a„belbecsre" is figyel, vagyis arra, hogy az ugyan­azon cégcsoporthoz való tartozás elle­nére, az üzletkötések a piaci szabályok szerint köttetnek-e. „BÉLÁSOK" MILLIÓKÉRT Tavaly március elsején vonták ki a for­galomból az 1 és 2 forintosokat, addig az előbbiekből mintegy egymilliárd, utóbbiból pedig kilencszázmillió for­gott a gazdaságban. A Nemzeti Bank raktáraiban 1341 tonna apró gyűlt ösz- sze, amelynek hasznosítására nem­zetközi tendert írt ki az MNB. A pályázatra tíz, köztük amerikai, indiai és svájci cég is jelentke­zett, végül az Inter-Me- talex Kft. vezette kon­zorcium nyerte meg a rézlapkák értékesítési jogát, amelye­kért végül 5,1 millió dollárt fizetett - olvasható a VG online kiadásában. Megyénk a Construmán M inden eddiginél nagyobb területen, 27 550 négyzetméteren láthattak újdonsá­gokat azok, akik kilátogattak az elmúlt héten a Construma és a vele párhuzamo­san szervezett Hungarotherm kiállításra. Az építőipari seregszemlén hazánk mellett 23 ország képviseltette magát 759 céggel. Az idei Construma középpontjában - talán épp a gazdasági válság okán - az ener­giafelhasználást forradalmasító megoldások álltak, így a csúcstechnológiát jelentő építő- és a hőszigetelő anyagok éppúgy jelen voltak, mint a korszerű hűtő-fűtő be­rendezések. Örvendetes, hogy megyénk valamennyi nagy nemzetközi szakkiállításon megmutatkozik, s most sem volt ez másként. Idén tizenhat cég, illetve egyéni vállalko­zó képviselte szűkebb térségünket, ebből az esztergomi kistérségből négy gazdasági társaság: az esztergomi Ökotech-Home kft., a tokodaltárói Rosenberg Hungária Kft., a nyergesújfalui Cembrit kft., valamint a tokodi Gemini Kft. sorakoztatta fel újdonságait. hidlap.net hídlap 21 Összeállította: Bakos Mónika

Next

/
Thumbnails
Contents