Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-04-18 / 15. szám

közügy Alkotmányosan is aggályos a privatizáció felé hajló vízművagyon-ügy A vízvagyont is eladná a kormány? Lenger Varga Péter A parlament gazdasági bizottsága március elején ugyan le­szavazta Meggyes Tamás polgármester azon kezdeménye­zését, mely célul tűzte ki, hogy az önkormányzatok végre tulajdonba kapják jogosan járó vízművagyonukat, az esz­tergomi képviselő-testület ettől függetlenül azonban, a kö­zelmúltbeli Duna szennyezést követően, továbbra is kiemelt napirendi pontként foglalkozik az üggyel. Esztergom ezért a régió településeivel összefogva szakmai petíciót nyújt be a parlament elé, hogy pont kerüljön az alkotmányosan is ag­gályos kérdés végére. E sztergom elsőként, az ország egyik legsúlyosabb vízszeny- nyezése után, tűzte napirendjére a kérdést, mely alapján az önkormányzat szeretné tulajdonba kapni a törvény által neki járó vízközmű-vagyonát, hogy működtethesse és megvédhes- se. Mint ismeretes 2004-ben a dorogi égetőből több mint száz köbméternyi különösen veszélyes anyag jutott a Dunába és a város ivóvízkészletét ellátó csápos kutakba. Akkor egy hóna­pon keresztül nem szabadott inni a csapvízből, pedig néhány órás átkötési munka alatt az esztergomiak a Szent István-kút vízét kaphatták volna, ám az ÉDV Zrt. mindezt megakadályoz­ta, és azóta is bíróság előtt van ez az ügy. 2006-ban ráadásul szintén lezajlott egy második, hasonló szennyezés. A városve­zetés emiatt egyik elsődleges feladatának tekintette és tekinti az ivóvízkészlet megvédését, ezért is ragadta magához Megy- gyes Tamás polgármester a kezdeményezést. Az elképzeléshez aztán több mint egymillió háromszázezer magyar lakost képvi­selő önkormányzatokkal vette fel a kapcsolatot a városvezetés, az ott élők többsége pedig az esztergomi álláspontot támogat­ta. Esztergomnak országos szinten egyébként még 604 sorstárs önkormányzata van az öt regionális vízmű-szolgáltató működé­si területén, melyből 343 csatlakozott az esztergomi kezdemé­nyezéshez. A szűkebb térségben, az Észak-dunántúli Regioná­lis Vízmű területén 56 település érintett, ebből 52 társult, egy még nem küldte el támogató határozatát, egy település pedig még tárgyalja az ügyet, így csupán kettő, Tokodaltáró és Dorog nem csatlakozott a kezdeményezéshez. Éppen ezért másfél év­vel ezelőtt Meggyes Tamás polgármester, Knapp János Pál al­polgármester, valamint Székely Antal oroszlányi alpolgármes­terrel közösen benyújtották a minisztériumnak azt a listát, me­lyeken a települések együtt jogszabály-változtatást valamint a vízművek tulajdonukba adását kérték, ám azóta érdemi lépést ez ügyben nem tett a kormányzat. Meggyes Tamás így március 4-én országgyűlési képviselőként törvényjavaslatot nyújtott be a parlament elé, ám a gazdasági bizottság szocialista képviselői lesöpörték az asztalról a kérdést. Ezt követően pedig úgy dön­tött Esztergom polgármestere, hogy következő lépésként tár­sulva a környék településeivel szakmai petíciót is benyújt. Az, hogy az önkormányzatok egyébként nem kapják meg tu­lajdonukba víziközmű-vagyonukat, Bolvári Zoltán szerint alkot­mányosan is aggályos, a jogi szakértő ugyanis kifejtette, hogy a rendszerváltáskor, a létrehozott önkormányzati törvény már rendelkezett arról, hogy a helyi vízellátás és csatornázás önkor­mányzati feladat, de ez a szabályozás meghatározta azt is, hogy a víziközmű-vagyont az önkormányzatok tulajdonába kell adni. „Esztergomon kívül további 604 önkormányzat érintett az ügy­ben, ennyi település nem kapta tulajdonba az ott lévő műsza­ki létesítményeket, berendezéseket, sem a működtető vagyont, mint például az eszközöket, járműveket, (gy lassan már húsz éve nincs pont ennek az alkotmányosan is vitatható kérdésnek a végére" - részletezte Bolvári Zoltán, hozzátéve, három évvel ezelőtt ezek az önkormányzatok elsődleges célként azt kérték, 14 hídlap hidlap.net

Next

/
Thumbnails
Contents