Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-04-11 / 14. szám
helyi história Egy legendás esztergomi teológus története Pöltl Zoltán Esztergomban, a Kis-Duna felé futó kis utca, a IV. Béla király és a Boty- tyán János utca saroképületén fehér márványtábla hirdeti, hogy Prohász- ka Ottokár az esztergomi belvárosi plébánián kezdte papi tevékenységét 1882-ben. A táblán látjuk a 24 éves fiatalember portréját is, amelyről nagy tetterő és értelem sugárzik. Itt olvashatjuk a jelmondatát is: Hiszek a szeretet végső győzelmében! A legendás teológusra egy róla szóló rendezvény apropóján Prokopp Mária írása alapján emlékezünk. hintóval, díszes seregszemlével várták a vasútállomáson az új püspököt, aki ehelyett egy korábbi vonattal érkezett egyedül, fekete reverendában és gyalog ment a püspöki palotához. Ott a portás elzavarta azzal, hogy most nem lehet bemenni, mert nagy izgalommal, nagy ünnepséggel várják az új püspököt. Erre megjegyezte szerényen: én vagyok az... Prohászka Ottokár Nyitrán született 1858-ban, Haynau rémuralma idején. A család németajkú volt, magyarul a losonci iskolában, majd Kalocsa és Esztergom gimnáziumában tanult. Rómában hét évet töltött, a Német-Magyar Kollégiumban. A doktori fokozat megszerzése után, 24 évesen érkezett vissza Esztergomba, első állomáshelyére. Itt nagy lelkesedéssel ismerkedett a város családjaival, akikkel élete végéig közvetlen kapcsolatban maradt. 1882 őszén meghívták az esztergomi teológiai főiskolára a görög és a latin nyelv tanárának, ahol abban az időben 140-160 teológus tanult. Hamarosan megbízták a teológiai tárgyak tanításával is, majd 22 éven át tanított itt, és ezalatt az esztergomi teológiai képzés az országban a legmagasabb szintre emelkedett. Prohászka Ottokár emellett gondoskodott a szeminaristák életkörülményeinek javításáról, a megfelelő fűtésről, ellátásról, lakásviszonyokról, de gondoskodott a város szegényeiről is, akiknek ő maga vitt élelmet, ruházatot és szintén erre buzdította tanítványait. Rendszeresen látogatta a kórház betegeit, a börtön rabjait és hirdette a reményt: Amíg élek, remélek. Már 1882- től rendszeresen írt Esztergom újságjaiba. Az itt töltött 22 év alatt pedig mintegy hatvan értekezése és százhatvan könyvismertetése jelent meg kettőezer lapnyi terjedelemben. Ezek nagy része a szociális kérdés megoldásának fontosságára figyelmeztetett és ezen túl megmutatta saját élete példáján keresztül a megoldás útját is. 1895-ben egyik alapítója és főmunkatársa volt az Esztergom nevű lapnak. Szinte minden számban jelentek meg írásai. Érdekes momentum, hogy e hasábokon ismertette Marx Károly nemzet- gazdasági alapelveit is. Cikkeire a főváros is felfigyelt, így egyre többfelé hívták előadások tartására az ország, vagyis a Kárpát-medence egész területén. Mint esztergomi tanár, Prohászka Ottokár, országos hírű szónok volt, aki jelentősen hozzájárult Magyarország szellemi-erkölcsi megújulásához az első világháború utáni években. A környező községekre, a bányász-településekre rendszeresen ellátogatott, de rajongva szerette Esztergom hegyét, a Pilist, a Börzsönyt is, ahová rendszeresen vitte tanítványait, akiket megtanított a természet nagy szeretetére. Szívét és lelkét betöltötte Esztergom történelmi levegője, az első magyar főváros, az Árpád-házi királyaink emlékei, akiknek lábnyomaiban járhatunk nap mint nap. Minderről Prohászka Ottokár költői szépségű írásai tanúskodnak. 1903- tól Esztergomból irányítva részt vett a főváros főiskolai diákjai számára alakított Szent Imre-kör szervezésében, az országos cserkész mozgalom irányításában, a Zászlónk című lap megindításában. 1904- ben a budapesti egyetem tanárává nevezték ki. Egy év múltán pedig végleg el kellett hagynia Esztergomot, mert székesfehérvári püspökké nevezték ki. T avaly Székesfehérvárott nagy ünnepségekkel emlékeztek meg Prohászka Ottokárról, mint nagyhírű püspökről, aki Fehérvárt, a XX. század első három évtizedében, országos jelentőségre emelte a szociális és kulturális tevékenysége révén egyaránt. Újra emlékeztek az 1905-ös székfoglalására, amikor a megye és a város vezetői sokfogatos Csütörtökön, április 16-án este fél 6-kor a PPKE Vitéz János Kar dísztermében Prohászka Ottokár teológiai tanárra emlékezik az esztergomi Balassa Bálint Társaság. A Magasságok felé elnevezésű rendezvényen Szabó Ferenc SJ: Prohászka Ottokár időszerűsége című előadása, Tóth Sándor főiskolai tanár, költő: A transzcendens tájtipológia Prohászka esszéiben című előadása, Czigány György, Kipke Tamás, Elmer István a neves teológusról írt versei, jegyzetei, Szomor Iván: Prohászka Ottokár kapcsolata nagyszüleim családjával című előadása és a Strigoni- um Consort zenés műsora lesz hallható. 32 hídlap hidlap.net
