Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-04-04 / 13. szám

címlapon Bod Péter Ákos Költséges előadás H ívták kutyakomédiának, politikai játszmának, amatőr szerencsétlen­kedésnek - pedig nagyon is komoly do­log az ország kormányzása, és különö­sen alapos körültekintést igényelne a kormányfői poszt betöltése. E sorok írá­sának pillanatában sem biztos még sem­mi. A magyar néplélek azonban jó érzék­kel ebből a helyzetből is tréfát csinált: szellemes álüzenetekben kaptak sokan kormányfői felkérést - és csak néhány humortalan fráter hitte komolynak az ajánlatot. Ha nem mi állnánk a költségét, még jól is szórakozhatnánk a fejleményeken, amelyek mint valami szappanopera epi­zódjai követik egymást néhány hete. De sajnos nincs ingyen ez a nyilvános elő­adás. A forint árfolyamát például nagy­ban befolyásolja, hogy a pénztulajdo­nosok mit gondolnak a főbb szerep­lőkről és a cselekmény kimeneteléről. Igaz, az árfolyamra sok egyéb tényező is hat, mint például az országban érvé­nyesülő kamatszint: a magyarországi ir­datlan magas kamatszint mellett min­den egyéb feltétel azonossága esetén ide kellene zúdulnia a jó hozamra vadá­szó tőkének. Mégis az a rendkívüli jelen­ség áll előttünk, hogy míg az amerikai bankokban alig adnak egyáltalán betéti kamatot az elhelyezett pénzekre, és az amerikai állam nevetségesen alacsony hozamot ígér a kötvényei kibocsátá­sakor, mégis dől a pénz az amerikai ál­lampapírokba, és a befektetők szívesen pihentetik a pénzüket dollárbetétben. Ugyancsak olcsón jut hitelhez a német állam, vagy a szlovén, a szlovák, elvégre kicsi annak esélye, hogy bármi pénzügyi zavar lenne az említett országokban. Mert a jövőbeli várható hozam nagy­sága persze fontos, de még fontosabb, hogy a kölcsöntőke valóban visszatér­jen a hitelnyújtóhoz. Azaz a biztonság az első, főleg ilyen zivataros időkben. A magyar államkötvényeket, főleg a hosszabb lejáratúakat, egy ideje nem veszik a tőkepiacokon. Ezért olyan fon­tos most, hogy a Nemzetközi Valutaalap még egy évig nagy összegű hitelt folyó­sít a hitelszerződésben kikötött feltéte­lek teljesülése esetén a magyar állam­nak, amely így addig mindenképpen fizetőképes. De azért a nagy nemzetkö­zi hitelminősítő intézetek nem ok nél­kül vitték egy fokozattal lejjebb hazánk hosszabb távú kockázati besorolását: látják az államadósság növekedését, a gazdaság idei zsugorodását, és észlelik ezt a különös politikai vergődést. Konk­lúziójuk az, hogy nálunk a korábbinál nagyobb a hitelvisszafizetés pénzügyi és politikai kockázata, és ezzel a ténnyel a magyar valuta és magyar állampapí­rok iránt érdeklődő potenciális befekte­tőknek tisztában kell lenniük. Vajon a kormányfőcsere sikeres vég­bemenetele visszahozna-e valamit a megcsappant hazai és nemzetközi üzle­ti bizalomból? Az elemzők tudják, hogy még egy gördülékeny kormányfőváltás is csak rövid időre szóló megoldás, amit esetünkben legkésőbb egy év múlva parlamenti választás követ. Egy év nem önmagában kevés, egy új kormány pél­dául nagyon is sokat meg tud tenni kor­mányzása első évében - de nem a leg­utolsóban. Az elemzők, tanácsadók, a kisebb és nagyobb téttel játszó speku­lánsok ezért jogosan érzik úgy, hogy a mostani magyar állapotok elég bizony­talanok, és egy ideig nem várható ja­vulás. Az pedig a mai világban rom­lást, kockázatnövelést jelent - ilyenkor a tőke nem befele, hanem inkább elfe- le igyekszik. Ezek a fejlemények állnak most első­sorban a forint gyengélkedése mögött. Az árfolyam gyengülése rossz hír mind­azoknak, akik devizában vettek fel hi­teleket, vagy akik most készülnek kül­földre. A forintban fennálló vagyonunk is leértékelődött a nemzeti valutánk ér­tékvesztése arányában. Az exportpiac­ra termelők ugyan elvileg jól járnak a gyenge forinttal, bár most az a helyzet, hogy bármennyit gyengül is a forint, nehéz eladni a külpiacokon, ha nincs kereslet. Egyszóval az lenne a jó a gazdasá­gunknak, ha a forint-valuta árfolyama megnyugodna, stabilizálódna, sőt ha visszajönne valami az eddigi nagy ér­tékvesztésből. Ehhez azonban tiszta po­litikai helyzet, erős felhatalmazású kor­mány kellene. Amíg ezt nem kapjuk meg, bármikor bekövetkezhet az újabb árfolyamgyengülés, leminősítés, és ez­zel a nemzeti vagyonvesztés. Nem kicsi a gazdasági tétje a politikai színtéren fo­lyó játéknak. hidlap.net hídlap 7

Next

/
Thumbnails
Contents