Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-03-28 / 12. szám

exkluzív leményük, és siker mutatkozik, és jegyet váltanak az ember előadására a szemé­lyére vonatkozóan, akkor minden rend­ben van. S természetszerűleg fontosak a munkatársak, ezen belül - vagy kívül, ahogy tetszik - a színházban dolgozó mű­szakiak is, a zenekar, az énekkar, mivel ez egy „konglomerátum". Ez egy egész, egy egység, „A" színház, ami együtt jelenti az énekes kollegákat, illetve az egyéb terü­leten dolgozó művészeket vagy az egyéb dolgozókat (a Kossuth-díj kapcsán is nem egy hívott fel, hiszen mindig is nagyon jó kapcsolatban álltam velük). Szóval: mind a kettő fontos.- Eddigi pályája során ön melyik szerepe­it tartja kiemelkedő jelentőségűnek? Nézze, ilyenkor azt szoktam mondani, hogy mindig azt, amit az ember éppen énekel. Kiemelkedő jelentőségűként csak azért emelek ki most egyet, Richard Stra­uss Ariadné Naxos szigetén című operáját (amiben a művésznő egyik legnagyobb sikerét aratta Zerbinetta szerepében - a szerk.), mivel ennek köszönhetően kerül­Augusztusi húrharmóniák Ebben az esztendőben augusztus 2. és 9. között kerül sor az esztergomi Szendrey-Karper László Nemzetkö­zi Gitárfesztiválra. Az már bizonyos, hogy - a korábbi hagyományokhoz hűen - a 9-i zárókoncertet a Bazi­likában tartják. Bővebb informá­ciót a folyamatosan frissülő www. guitarfestival.hu internetes oldalról lehet szerezni, de - természetesen - lapunk is beszámol a rendezvény alakulásáról. Ágai Karola Budapesten született 1936. november 16-án. A szoprán énekesnő tanulmányait Révhegyi Ferencné irányításával végezte. Pályafutását 1952-ben a SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa), majd a Magyar Rádió énekkará­ban kezdte. 1953-55-ben a Magyar Rádió kórusának, 1955-től 1957-ig a Honvéd Művészegyüttesének a szólistája. A Magyar Operaházban Mozart: A varázsfu­vola Éj királynője szerepében debütált, a dalszínház 1957-től magánénekesként szerződtette. Hamarosan a társulat vezető koloratúrszopránja lett, nagy siker­rel énekelte a koloratúr-primadonna szerepeket, és a lírai szerepkörben szintén emlékezetes alakítások fűződnek a nevéhez. Repertoárját javarészt XVIII. és kora XIX. századi operák tették ki, mert főleg ezekben az időszakokban kedvelték azt a hangfajtát, amely a sajátja. 1969-ben a NewYork-i Metropolitanben, 1973-ban a moszkvai Nagy Színházban lépett fel. Vendégszerepeit a Hamburgi Operaház­ban, valamint Európa számos operaszín­padán. Több Hungaroton-lemez, valamint rádió- és televízió-felvétel közreműködő­je. Alakításait virtuóz koloratúrtechnika, kitűnő színészi készség jellemzi. Az éne­kesnő pályafutásának fontos állomásai az Erkel-operák voltak. A Hunyadi Lászlóban két szerepet is elénekelt: Gara Máriát és Szilágyi Erzsébetet. Bánk bán Melindájá­ról azt mondta:„(ennél) sokrétűbb szerep kevés van, a nő, az anya, a szerető mind megjeleníthető az alakjában". A talán leg­ismertebb (de mindenképpen: legtermé­kenyebb) operaszerző, Verdi nőalakjai közül leggyakrabban a Rigoletto Gildáját játszotta el a színpadon, de a hazai operaházi bemutatkozását követően az Éj ki­rálynőjével szinte összeforrt a neve, és más Mozart-hősnőket hasonlóképpen ala­kított, énekelte továbbá Rossinát A sevillai borbélyban. A Magyar Operaházból 1982-ben vonult nyugalomba, de hangversenyeken még ezt követően is énekelt, főleg férjének, az 1991-ben elhunyt Szendrey- Karper László gitárművésznek a partnereként. Ágai Karolát 1958-ban Liszt-díj­jal, 1970-ben érdemes művészi, 1977-ben kiváló művészi címmel tüntették ki. 1992 óta az Operaház örökös tagja, 2007-ben pedig a Halhatatlanok társulatá­ba is beválasztották. Férjével, Szendrey-Karper Lászlóval - aki posztumusz kapta meg az elismerést - 2003. március 15-e óta Esztergom díszpolgárai. tem ki, kaptam meghívást a New York-i Metropolitan Operaszínházba, ahol Doni­zetti Lammermoori Luciájának címszere­pét énekelhettem.- A férjéről, Szendrey-Karper Lászlóról el­nevezett Nemzetközi Gitárfesztivál helyszí­néül miért Esztergomra esett a választás?- 1973-ban Esztergom kérte fel a fér­jemet, miután úgymond „hivatkozási és kapcsolódási pontok" mutatkoztak a vá­ros és a pengetős hangszer között. Eszter­gom akkor ünnepelte a millenárisát, ezer­éves „születésnapjáról" színvonalas kere­tek között szeretett volna megemlékezni, s ezért kérte fel a férjemet egy művészeti közreműködésre, aki létrehozott egy Esz­tergomhoz kötődő nemzetközi gitárfesz­tivált. S most már, ugye, harminchat éve működik. Harminchat éve töretlenül meg tudjuk tartani. Olykor az anyagiak reszke­tő lelkeket produkálnak, hogy összejöj­jön, de művészileg mindenképpen meg tudjuk tartani, a világ minden tájáról bol­dogan jönnek, Esztergom már világszer­te fogalommá vált.- Mit jelent önnek ez a város, ez a környék?- Hat esztendővel ezelőtt megtisztelt engem a városvezetés, illetve bennünket, a férjemmel, hogy Esztergom díszpolgá­raivá lehettünk, ami természetszerűleg egy nagy, erős kötődést jelent. Esztergom már a történelmi múltját te­kintve is különösen jelentős. Nemcsak az én számomra, hanem - úgy érzem - szük­séges, hogy az legyen mások számára szintén. S ez a hosszú, több évtized, ami összeköt Esztergommal, tette, hogy egy kicsit már az otthonomnak tekintem. A második otthonomnak. hidlap.net hídlap 29

Next

/
Thumbnails
Contents