Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-03-28 / 12. szám
esztergom tét: „nahát, úgy néz ki a kabátja a polgármester úrnak, mintha sáros lenne". És maradjunk csak a szocialistáknak oly kedves anyagnál, a sárnál: ha magától nem freccsen, hát dobálják. Ennek lehettünk tanúi a testületi üléseken, mindenféle nyilvános fórumokon. Elég csak a 2005 óta sikeresen működő élményfürdő építésének idejére visszagondolnunk. Az épülő Aquaszi- get előtt a szocialista frakció tagjai, mellettük Haller Zoltán megjelenésével olyan helyre kis sajtótájékoztatót rittyentettek, hogy csak tódult csodájára a világ. Na meg persze a sajtó. Amit ott adtak elő Nyíriék, hatalmas adósságról, a csődbe menő városról, hideg vízről, az iskolaépítésből elsikkasztott pénzről, abból jutott belőle gyúanyagnak máig. Amennyire megcáfolta az élet és a valóság szavaikat, a pletykák azóta is tartják magukat. Makacsul, a városlakók leikébe bemarva magukat. A nyereségesen működő élményfürdő látogatói, akik érkeznek az egész országból, határon túlról, nem is értik, mi ez a rosszkedv, amikor dicsérően szólnak fürdőbéli élményeikről. Nyíri kérdései, kérdezősködései, hazugságai önmagukban csak erkölcsi drámáját jelzik. Kikér iratokat, jegyzetel, aztán érkeznek a feljelentések. Tavaly például az élményfürdő működéséről érdeklődött, aztán néhány hét múlva nyomozók jelentek meg a fürdőüzemeltető cégnél, újabb iratokért. Feljelentései viszont ártatlan emberek meghurcolásához vezetnek. Személyes kárt okoz azzal, hogy az aljasság aprópénzére váltja a demokráciát, vélemény- és szólásszabadságot, politizálásunk alapfeltételeit. Az ilyen embernek a köszönését sem szokás fogadni. A Nyíriék érdekei szerint való ügyek tételes felsorolását most hagyjuk. Volt még „rendőrgázolás",„hivatalos személy elleni erőszak", „hűtlen kezelés megalapozott gyanúja", „vesztegetés bűntette", és biztosak lehetünk: mivel van még kihasználatlan paragrafusa a büntetőkódexnek, lesz is még. De annak a régi ügynek a folytatását hadd meséljük el az olvasónak. Mert abban minden egyszerre megjelenik, amit Nyíriék ki tudtak találni: méltatlan vádak, tisztségviselők bemártogatása, propagandista sárdobálás, és leginkább mérhetetlen sunyiság. így és ezek miatt az ügyek miatt zárták ki magukat a város MSZP-s vezetői, önkormányzati képviselői a közéletből. Tanulsága történetüknek egyrészt ez, másrészt a 2006-os nagy „bukta" a helyhatósági választáson. Mivel alattomos manővereikkel nem hagytak fel, 2010-es bukásuk is jósolható. Nevükre pedig csak a bírósági akták emlékeznek majd, politikai, valódi képviselői munkájuk híján Esztergom történetében aligha tesznek róluk említést. Meggyes Tamás Még egy tanú Miavecz Jenő régi jó tanúja az ellenem indított vizsgálatoknak. A 2003-as MSZP-s „levél" (ami tulajdonképpen feljelentés, így hivatkozik arra a főügyészség) alapján indult eljárásokban ellenem vallott. A nyomozás során csak az egyik ügyben tett vallomását olvashattam, hiszen a többiben meg sem gyanúsítottak, de ez az egy is elég, hogy belássuk: nyilatkozataival ugyanazt a célt szolgálja, mint Nyíri. Még akkor is, ha ezért át kell lépnie az igazságot a valótlanságtól elválasztó határon. A polgármesteri hivatal egyik ügyintézőnőjét feljelentette dr.Takáts Attila, akkori jegyző. Azért került erre sor, mert egy vállalkozó magnófelvételt játszott le előttünk. Ezen jól hallható, amint az ügyintézőnő nevetgélve pénzt vesz át a vállalkozótól, annak fejében, hogy egy munkára megbízást kapjon az önkormányzattól. A felvételt hárman hallgattuk meg, a jegyző, a városfejlesztési bizottság akkori elnöke és én. A bizottság elnöke Miavecz Jenő volt. Az a Miavecz, aki aztán a „bosszúperben", amiben a városfejlesztési osztályvezető és én lettünk a gyanúsítottak, ezt a felvételt letagadta. Az ügyészség pedig úgy emelt vádat, hogy olyan újságokra hivatkozott, amikben a városházi munka pályázati kiírása határidők megjelölésével megjelent. Nekem kellett kikutatnom, hogy ilyen kiírás és határidők meg sem jelentek a feljelentők és az ügyészség által bizonyítékként használt lapokban. Azért, mert az állítólagos bizonyítékok nem is léteztek, senkinek nem esett bántódása. Még az ellenem indított ügy „koronatanújának", a Városháza egykori ügyintézőnőjének sem, aki később Dorogon, az MSZP-s Tittmann János vezette önkormányzat hivatalában kapott állást. Annak az ügyintézőnőnek, aki a kellően ki nem vizsgált jegyzői feljelentés szerint elkövette az közokirat-hamisítást. Őt, aki előrébb iktatott és be sem iktatott nagy értékű árajánlatokat egyes felújítási munkákkal kapcsolatban, őt meg sem vádolták. Pedig a hamisítást éppen az a rendőr őrnagy vette jegyzőkönyvbe, aki a stri- goniumos ügyintézőt és a hivatali osztályvezetőt is az ellenem szóló vallomásra akarta fenyegetéssel rábírni, cserébe mentesülést ígérve az őellenük felhozott vádak alól. Ez az igazi elfogultság, az igazi visszaélés, ezért kellene az ügyintézőnőt, a rendőrnyomozót, sőt az ezek alapján ellenem vádat emelő ügyészt is megvádolni. hidlap.net hídlap 17
