Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-03-21 / 11. szám
helyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története Az esztergomi mozizás filmbe illő története Pöltl Zoltán Tán nem túlzás a fenti cím, hiszen a város filmszínházi kultúrája a régmúltba nyúló kezdetektől egészen napjainkig fordulatos históriával bír. Esztergom filmszínházainak valamivel több mint 80 éves fennállása és a városi mozizás jelenleg - a Zsinagógába költözés - is folytatódó története az ok, hogy a témát a korábbi megjelenés felfrissítésével most közreadjuk. P ifkó Péter helytörténetíró Esztergomi utcák című könyvében találjuk meg a Rákóczi téren álló egykori moziépület történetének origóját. „1837-ben Hilótzky Albert megépíti a mozi épületét. A huszadik században itt nyitották meg a Kultúr Mozgót, a későbbi Petőfi Mozit”. Emellett a legfontosabb összegzés Kaposi Endre festőművész, pedagógus tollából eredt, a moziról írt tanulmányából tudjuk meg, hogy „Minden előzetes hír nélkül 1920. december 25-én az Esztergom és Vidéke hirdetési oldalán nagy bekeretezett reklám olvasható: Megnyílt a Kultúr Mozgó” A nyitó előadáson két részben bemutatatták a Damaskus csillaga című filmet, melynek első részét hat felvonásban láthatta a közönség. Kaposi Endre azzal folytatja visszaemlékezését, hogy „az új mozi” - hiszen addig Esztergomban már két másik ilyen intézmény is működött - „mindent elkövet a közönség megnyerése érdekében”. A filmszínház tehát már igen korán a nehéz versenyben részt vevő intézmények közé került, erről tanúskodik a tanulmány- író is, amikor dolgozatában kifejti, hogy a Kultúr Mozgó a város másik filmszínházaival, például a Corso-val vetekedve számos plusz szolgáltatással és komforttal bővülve próbál a nézők kedvére tenni. A Petőfi mozi története szinte egy, a huszadik században szórakoztató iparrá fejlődött filmszínház históriájával, melynek egy-egy nagyobb korszakáról Kaposi Endre dolgozatában számos adalék található. A szanált, eredeti építmény helyén felhúzott új konstrukció földszintjén jelenleg egy illatszer-kozmetika üzlet működik, érdekesség, hogy ezzel már 1921-ben is próbálkoztak ebben az épületben. De az akkori üzemeltetők ráérez- ve a film egyfajta vurstli jellegére, inkább a gyengébbik nemnek szóló illatszerbolt mellett egy „Kultur Buffe” nevű söntést is nyitottak. A korabeli beharangozó reklám szerint itt „állandóan kapható hideg bor, sör, málna és citromszörp zárt palackokban, likőrök, barack, szilvórium, törköly, seprő és rum poharakban, hideg felvágottak a legolcsóbb napi áron”. Kétségtelen, hogy így már kifejezetten kedélyes mulatozássá vált a mozizás. A filmszínház sűrű tulajdonos- és korszakváltásokat élt meg, melyből érdekes lehet a húszas évek második felének Kultúr Mozgóról szóló, a helyi lapban feladott hirdetése: „Október elején gyönyörűen átalakítva igazgatásom alatt, pompás műsorral nyitom meg az 1926-1927-es szezonját a Kultúr Mozgószínháznak, mint Esztergom legnagyobb, legszebb filmszínházának. Nagy művészi zenekarral, teljesen új és gazdag köntösben 130 hídlap hidlap.net
