Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)

2009-03-14 / 10. szám

közügy miféle belső egyensúlyt számukra. A konfliktuskerülő családmo- dellben az anya távol tartja magát szexuálisan zaklatott lányá­tól, a problémákat nem beszélik meg, azaz titkon egyetértenek a lány családi szerepével. A konfliktusszabályozó családmodellben az anya képtelen gyermekei számára támaszt nyújtani, maga is gyermeki szerepben van, így valamelyik gyerek vállalja magára az anya női szerepét is. A konfliktusok ekkor nyíltak, ám a szülők nem tesznek semmit, feláldozzák a gyermeket a család egyben tartása érdekében. Hogyan derül fény a titokra? A kiskorúak ellen elkövetett szexuális bűncselekmények jelen­tős része soha nem derül ki, vagy nem jut a hatóságok tudomá­sára. A vád súlyossága miatt az ártatlan ember elleni később alaptalannak bizonyuló gyanúsítás éppúgy tönkretesz egy éle­tet, mint maga a zaklatás. Ezért a hatóságoknak nagyon ala­posnak és óvatosnak kell lenni, hogy bűn ne maradjon bün­tetlen, ugyanakkor ne lehessen valakit meghurcolni bosszúból vagy félreértésből. Emlékezzünk csak a 2003 őszén nagy port kavart esetre, amikor egy budapesti úszóiskola egyik, akkor 64 éves mesteredzőjét egy hétéves kislány szüleinek vádja alap­ján eljárás alá vonták. A köztiszteletben álló szakemberre sem­Az érem másik oldala A téma kapcsán nem lehet szó nélkül hagyni azt a nap­jainkban zajló„szexuális forradalmat"és egyfajta erkölcsi válságot, amikor tizenegy-két éves kislányok felnőtt nő­ként próbálnak öltözni és viselkedni, amikor hiányos öltö­zékben pornósztárként pózolnak a közösségi oldalakon, amikor a bulvármédia és a kereskedelmi televíziók műso­rai mintegy felhatalmaznak arra, hogy jogunk van beavat­kozni mások magánéletébe, és minél meghökkentőbbet tudunk meg, annál jobban csillapodik szenzációéhségünk. Ilyen környezetben a gyereklányokat zaklatok egy része valószínűleg nem bűnként, hanem valamiféle„beavatás- ként"éli meg tettét, amely persze a közvélekedés és a bí­róság számára egyáltalán nem mentség. mit nem sikerült rábizonyítani, pályafutását az ügy lezárulta után mégis befejezte. Mostanában egy mohácsi rajztanár keveredett szörnyű gya­núba. Az elismert pedagógus és grafikus mellett szimpátiatün­tetést is szerveztek a döbbent szülők, ám a rendőrség állítja: az első feljelentés után nem léptek, mert nem akarták a férfi pá­lyáját az esetleg alaptalan vádakkal derékba törni, de miután a sértett kislány a szakértői vizsgálatok álapján igazat mondott, majd rövidesen megérkezett a következő szülői feljelentés is, már nem halogathatták az előzetes letartóztatást. A gyanúsított viszont máig tagad. Fehér Ágota szerint minél fiatalabb a gyermek, annál szíveseb­ben mozog a fantázia világában, ugyanakkor a szexuális bántal­mazás olyan jelentős ingert képvisel, ami a gyermek viselkedésé­ben és szóhasználatában változást idéz elő, amiből a tapasztalt szakemberek le tudják vonni a következtetést. A vizsgálat lénye­ges lépése a fantázia és a valóság elkülönítése, amely a gyermek játékának és viselkedésének megfigyelésével és célzott kikérde­zéssel történik. A gyermeki reakciók megértéséhez és komplex átlátásához a szülőkkel való nem mindig zökkenőmentes beszél­getés is elengedhetetlen. A szakember ugyanakkor arra törekszik, hogy az interjúk száma a lehető legkevesebb legyen, hogy a sok­szori felidézés ne fokozza tovább az érzelmi traumát. A szexuális bántalmazás tényét orvosi módszerekkel nem min­dig lehet kimutatni, mivel sok esetben nem is történik közösülés vagy testi bántalmazás. A megtörtént esetekre viszont olyan fi­zikai tünetek is utalhatnak, mint az ágybavizelés, alvászavar, ét­vágytalanság, a nemi szervekkel kapcsolatos fájdalmak, zavarok, elváltozások, hasi fájdalom és fejfájás. Gyanús lehet a gyermek viselkedése, ha a szexualitással kapcsolatos játékokat játszik, ha mutogatja magát, és ha korához képest túl sok ismerettel ren­delkezik a témáról. Jellemzőek lehetnek még depresszív tüne­tek, a visszahúzódás, a tanulmányi eredmény hirtelen romlása, alacsony önbecsülés, bűntudat, szégyen érzése és droghaszná­lat, sőt a titkos helyzet nehéz érzelmi feldolgozása miatt akár ön­gyilkossági kísérlet. Az áldozattá vált gyerekek számára tehát elengedhetetlen a pszichológiai segítség, hogy ne tekintse magát bűnbaknak, áll­jon helyre a felnőttek iránti és önmagába, testi reakcióiba vetett bizalma, és ne érje őt maradandó személyiségkárosodás azon túl, hogy tudjon, merjen nemet mondani is. Az eljárás során szó­ba kerülhet a család felelősségének és a gyermekbántalmazó környezetből való kiemelésének kérdése is, melynek során igye­keznek mindig olyan megoldást találni, ahol a családba, rokon­ságba való visszakerülés esélye megmarad. I... 24 hídlap hidlap.net

Next

/
Thumbnails
Contents