Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-03-14 / 10. szám
közügy miféle belső egyensúlyt számukra. A konfliktuskerülő családmo- dellben az anya távol tartja magát szexuálisan zaklatott lányától, a problémákat nem beszélik meg, azaz titkon egyetértenek a lány családi szerepével. A konfliktusszabályozó családmodellben az anya képtelen gyermekei számára támaszt nyújtani, maga is gyermeki szerepben van, így valamelyik gyerek vállalja magára az anya női szerepét is. A konfliktusok ekkor nyíltak, ám a szülők nem tesznek semmit, feláldozzák a gyermeket a család egyben tartása érdekében. Hogyan derül fény a titokra? A kiskorúak ellen elkövetett szexuális bűncselekmények jelentős része soha nem derül ki, vagy nem jut a hatóságok tudomására. A vád súlyossága miatt az ártatlan ember elleni később alaptalannak bizonyuló gyanúsítás éppúgy tönkretesz egy életet, mint maga a zaklatás. Ezért a hatóságoknak nagyon alaposnak és óvatosnak kell lenni, hogy bűn ne maradjon büntetlen, ugyanakkor ne lehessen valakit meghurcolni bosszúból vagy félreértésből. Emlékezzünk csak a 2003 őszén nagy port kavart esetre, amikor egy budapesti úszóiskola egyik, akkor 64 éves mesteredzőjét egy hétéves kislány szüleinek vádja alapján eljárás alá vonták. A köztiszteletben álló szakemberre semAz érem másik oldala A téma kapcsán nem lehet szó nélkül hagyni azt a napjainkban zajló„szexuális forradalmat"és egyfajta erkölcsi válságot, amikor tizenegy-két éves kislányok felnőtt nőként próbálnak öltözni és viselkedni, amikor hiányos öltözékben pornósztárként pózolnak a közösségi oldalakon, amikor a bulvármédia és a kereskedelmi televíziók műsorai mintegy felhatalmaznak arra, hogy jogunk van beavatkozni mások magánéletébe, és minél meghökkentőbbet tudunk meg, annál jobban csillapodik szenzációéhségünk. Ilyen környezetben a gyereklányokat zaklatok egy része valószínűleg nem bűnként, hanem valamiféle„beavatás- ként"éli meg tettét, amely persze a közvélekedés és a bíróság számára egyáltalán nem mentség. mit nem sikerült rábizonyítani, pályafutását az ügy lezárulta után mégis befejezte. Mostanában egy mohácsi rajztanár keveredett szörnyű gyanúba. Az elismert pedagógus és grafikus mellett szimpátiatüntetést is szerveztek a döbbent szülők, ám a rendőrség állítja: az első feljelentés után nem léptek, mert nem akarták a férfi pályáját az esetleg alaptalan vádakkal derékba törni, de miután a sértett kislány a szakértői vizsgálatok álapján igazat mondott, majd rövidesen megérkezett a következő szülői feljelentés is, már nem halogathatták az előzetes letartóztatást. A gyanúsított viszont máig tagad. Fehér Ágota szerint minél fiatalabb a gyermek, annál szívesebben mozog a fantázia világában, ugyanakkor a szexuális bántalmazás olyan jelentős ingert képvisel, ami a gyermek viselkedésében és szóhasználatában változást idéz elő, amiből a tapasztalt szakemberek le tudják vonni a következtetést. A vizsgálat lényeges lépése a fantázia és a valóság elkülönítése, amely a gyermek játékának és viselkedésének megfigyelésével és célzott kikérdezéssel történik. A gyermeki reakciók megértéséhez és komplex átlátásához a szülőkkel való nem mindig zökkenőmentes beszélgetés is elengedhetetlen. A szakember ugyanakkor arra törekszik, hogy az interjúk száma a lehető legkevesebb legyen, hogy a sokszori felidézés ne fokozza tovább az érzelmi traumát. A szexuális bántalmazás tényét orvosi módszerekkel nem mindig lehet kimutatni, mivel sok esetben nem is történik közösülés vagy testi bántalmazás. A megtörtént esetekre viszont olyan fizikai tünetek is utalhatnak, mint az ágybavizelés, alvászavar, étvágytalanság, a nemi szervekkel kapcsolatos fájdalmak, zavarok, elváltozások, hasi fájdalom és fejfájás. Gyanús lehet a gyermek viselkedése, ha a szexualitással kapcsolatos játékokat játszik, ha mutogatja magát, és ha korához képest túl sok ismerettel rendelkezik a témáról. Jellemzőek lehetnek még depresszív tünetek, a visszahúzódás, a tanulmányi eredmény hirtelen romlása, alacsony önbecsülés, bűntudat, szégyen érzése és droghasználat, sőt a titkos helyzet nehéz érzelmi feldolgozása miatt akár öngyilkossági kísérlet. Az áldozattá vált gyerekek számára tehát elengedhetetlen a pszichológiai segítség, hogy ne tekintse magát bűnbaknak, álljon helyre a felnőttek iránti és önmagába, testi reakcióiba vetett bizalma, és ne érje őt maradandó személyiségkárosodás azon túl, hogy tudjon, merjen nemet mondani is. Az eljárás során szóba kerülhet a család felelősségének és a gyermekbántalmazó környezetből való kiemelésének kérdése is, melynek során igyekeznek mindig olyan megoldást találni, ahol a családba, rokonságba való visszakerülés esélye megmarad. I... 24 hídlap hidlap.net
