Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 1–26. szám)
2009-03-14 / 10. szám
rozták meg. A decemberi időszak a csapadék és részben a hőmérséklet szempontjából is átlagos volt. A januári aránylag kevés csapadékot az átlagosnál hidegebb idő miatti nagyobb hóhányad kompenzálta. Mindezek miatt egészen január végéig, a hóban tárolt vízkészlet értéke a sokéves átlag közelében mozgott. Februárban először csökkent, a hónap első harmada után gyorsan nőtt, majd a hónap végén ismét csökkent a hókészlet. A hóban tárolt vízkészlet március elsejei értéke az utolsó 23 év hasonló időpontbeli maximális értékének 73 százaléka, ugyanakkor a sokévi átlag 123 százaléka. A hosszú távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén a március átlagos hőmérsékletűnek és az átlagosnál csapadékosabbnak ígérkezik. Az április és a május az átlagosnál hűvösebb Nagy árvíz krónika lesz, áprilisban a megszokottnál több, májusban pedig szokásos mennyiségű csapadék várható. A mögöttünk álló, átlagosan csapadékos és a hófelhalmozódás szempontjából legfontosabb időszakban az átlagnál alacsonyabb hőmérsékletű téli időszak eredményeképpen, a Dunán a hóban tárolt vízkészlet értéke kissé meghaladja a sokéves átlag értékét. A február végén megkezdődött olvadás a jelenlegi tavaszi- as időjárásnak köszönhetően március első felében is folytatódik, jelentős mértékű hófelhalmozódás már nem valószínű. A Dunán most Esztergomnál is tapasztalható kisebb vízszintemelkedés, de a vízgyűjtőterületen zajló hóolvadás miatt nagyobb, az árvízvédelmi szinteket megközelítő árhullámra is lehet számítani még ebben a hónapban. Ha az átlagosnál csapadékosabb tavaszra vonatkozó előrejelzések beválnak, áprilisban egy jelentős árhullám kialakulása is elképzelhető, különösen akkor, ha a hónap végén hűvösebbre fordulna az időjárás, azaz a hó olvadása megszakadna és áprilisban egyszerre következne be az olvadás. 1838. március 1941. február 1954. július 1956. március 1965. április-június 1991. augusztus 1997. július 2000. január 2002. március 2002. augusztus 2006. április A hírhedt pest-budai jeges árvíz 153 halálos áldozatot szedett és tízezer házat döntött romba a Duna mentén. A világháború mellett a dunai jeges ár is sújtotta az országot. Apostagnál átszakadt a gát. A szigetközi töltésszakadás miatt 20 ezer 600 hektárt öntött el a víz. A történelmileg baljós évszám jelentős árvizet is hozott: a dunai jeges ár során Budapest alatt 58 töltés szakadt át, és 74 ezer házat öntött el a víz. 2002-ig, illetve 2006-ig ez volt a rekordárvíz a Dunán, melynek során a védelem hősies helytállásával sikerült a katasztrófát elhárítani. A Rába völgyében 11 töltés szakadt át, Budapesten 845 centiméter volt a vízállás. Rekordmagasságú dunai árvíz volt a Szigetközben. A Szentendrei-szigeten Suránynál átszakadt a gát, a falu és a szomszédos Szigetmonostor is veszélybe került. A Dunán és a Lajtán levonuló árhullám miatt Mosonmagyaróvár előtt kinyitották a szükségtározókat, így a város megmenekült és Budapesten is„csak"733 centivel tetőzött a Duna. Dunakeszin kilépett a medréből a folyó, a víz 30-40 centiméteres magasságban hömpölygött az utcákon. Ekkor még nem tudtuk, hogy ebben az évben kétszer is támad a Duna. Tavasszal a Hanságban és a Szigetközben 660 hektárt árasztott el a belvíz, víz alá került a Gemenci erdő ártéri részének nagy része is. Térségünkben Kisoroszi ésTahitótfalu között utakat, Leányfalun az ártérben lévő házakat öntötte el az árhullám. A Duna 767 centiméterrel tetőzött Budapestnél. Esztergomnál 771, Budapesten 848 centiméteren tetőzött a Duna. A rekordmértékű áradás miatt az árvíz sújtotta területeken összesen 2021 embert kellett kitelepíteni, ebből 700-at Budapest III. és XXII. kerületéből. Az árvíz elleni védekezés összköltsége 4,76 milliárd forint volt. Az úthálózatban és az árvízvédelmi létesítményekben 2,6-2,6 milliárd forintnyi kár keletkezett, a mezőgazdaság 954 millió forintos kárt szenvedett el. Esztergomnál 767, Budapesten 860 centiméteren tetőzött a Duna. Az olykor emberfeletti küzdelemmel járó árvízvédelmi munkálatok ellenére minden eddiginél súlyosabb károkat okozott az árvíz és a belvíz a vízparti épületekben és létesítményekben. A megyei vis maior keretek terhére 170,8 millió forint, a központi vis maior tartalék keret terhére 1,72 milliárd forint támogatást hagytak jóvá és fizettek ki az önkormányzatoknak. A lakossági árvízkárokra 3,1 milliárd forintot különítettek el a költségvetésben. hidlap.net hídlap 15
